Ugrás a tartalomhoz

Madrid

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a spanyol fővárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Madrid (egyértelműsítő lap).
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Madrid
Fentről, balról jobbra: Madrid pénzügyi központja, a Calle de Alcalá, a Palacio de Comunicaciones és a Királyi Palota az Almudena székesegyházzal
Fentről, balról jobbra: Madrid pénzügyi központja, a Calle de Alcalá, a Palacio de Comunicaciones és a Királyi Palota az Almudena székesegyházzal
Madrid címere
Madrid címere		 Madrid zászlaja
Madrid zászlaja
Mottó: De Madrid al Cielo
Fui sobre agua edificada, mis muros de fuego son
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségMadrid tartomány
TartományMadrid
Rang
  • spanyol község
  • turistacélpont
  • város
  • ország fővárosa
SzékhelyMadrid city
Alapítás éve9. század
PolgármesterJosé Luis Martínez-Almeida (Néppárt)
Irányítószám28001–28081
Körzethívószám91
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség3 332 035 fő (2023)[1]
Népsűrűség5390 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság667 m
Terület605,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 25′ 01″, ny. h. 3° 42′ 12″40.416944°N 3.703333°WKoordináták: é. sz. 40° 25′ 01″, ny. h. 3° 42′ 12″40.416944°N 3.703333°W
Madrid weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Madrid témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye. Területe 607 km². Lakosainak száma megközelítőleg 3,3 millió, elővárosokkal együtt pedig körülbelül 6,3 millió fő. Berlin után az Európai Unió második legnagyobb városa.[2] Területének több mint 50%-át utcák, terek és parkok alkotják. A város a Manzanares folyó mentén fekszik, és mind az ország, mind a Madridi Autonóm Közösség központjában (amely magában foglalja Madridot, agglomerációját és a környező városokat és falvakat) helyezkedik el. Madridban található a kormány és a spanyol király székhelye, emellett az ország politikai, gazdasági és kulturális központja is egyben. A jelenlegi polgármester a Néppártból származó José Luis Martínez-Almeida.

A madridi agglomeráció rendelkezik a harmadik legmagasabb GDP-vel az Európai Unióban. A város befolyása megmutatkozik a politikában, az oktatásban, a médiában, a divatban, a tudományban, a kultúrában és a művészetben is. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Madrid a világ egyik legfontosabb és legnépszerűbb városa. Gazdasági teljesítménye, magas életszínvonala és széles piaca miatt Madrid Dél-Európa és az Ibériai-félsziget legnagyobb pénzügyi központja. A város számos nagy spanyol cég székhelye, mint például a Telefónica, az Iberia Airlines vagy a Repsol. A 2014-es Monocle-rangsor szerint Madrid a tizenhetedik legélhetőbb város a világon.

Madrid számos szervezet felső vezetésének ad otthont: az Egyesült Nemzetek Turisztikai Világszervezete (UNWTO), az Ibero-Amerikai Államok Szervezete (OEI), a Közérdekű Felügyeleti Tanács (PIOB) és az Ibero-Amerikai Főtitkárság (SEGIB). A város a nemzetközi spanyol nyelvi szabályozó hatóságok: a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) és az Instituto Cervantes központja is.

Bár Madrid modern infrastruktúrával rendelkezik, számos történelmi negyede és utcája még mindig megőrizte eredeti megjelenését és sajátos hangulatát. Madrid vezető látnivalói közé tartozik a Királyi Palota (Palacio Real), a Királyi Színház, a Buen Retiro Park, a Nemzeti Könyvtár épülete, számos galéria és múzeum, mint például a Museo del Prado, a Museo Reina Sofía és a Museo Thyssen-Bornemisza. A Plaza de Cibeles palotája és szökőkútja a város szimbóluma.

Madrid ad otthont két világhírű futballklubnak, a Real Madridnak és az Atlético Madridnak. A város mottója spanyolul: "Fui sobre agua edificada, mis muros de fuego son." – magyarul: "Vízre épültem, a falaim tűzből vannak."[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Az Ibériai-félsziget közepén, Új-Kasztília síkságán, a Mezeta fennsíkján, a Meaques patak és a Manzanares folyó, illetve anyafolyója, a Jarama partján, az ország mértani középpontjától néhány km-re található. Tengerszint feletti magassága: 665 m, amivel Európa egyik legmagasabban fekvő városa.

A várostól mintegy 50 km-re északra emelkedik a Sierra de Guadarrama és északnyugatra a Sierra de Gredos, délen a Toledói-hegyek, délkeleten és keleten pedig a La Mancha-fennsík határolja.

Népesség

[szerkesztés]

A város népességének változása:

A népesség alakulása 1897 és 2023 között
Lakosok száma
542 739
1 041 767
3 120 941
3 010 492
2 882 860
3 128 600
3 273 049
3 165 235
3 266 126
3 332 035
1897193019701991200020062010201420192023
Adatok: Wikidata

Története

[szerkesztés]

A városnév eredete

[szerkesztés]

A város elnevezésének legelső dokumentált formája az arab megszállás alatti időkből származó Madzsrít, amelyet óspanyolul Magerit [maʒeˈrit] alakban írtak át. Az arab Madzsrít, valamint a modern Madrid név a legvalószínűbbnek tartott elmélet szerint pedig a latin MATRIX, MATRICE(M) (’anyaváros’) középkori újlatin (mozarab) fejleményéből származik. A szó a mai spanyolban is létezik matriz, -ices alakban, főként ’anyaméh’ jelentésben.

A város története

[szerkesztés]
II. Fülöp király
A Banco de España
  • Az 1862-ben megkezdődött régészeti feltárások szerint 25 000 évvel ezelőtt Madrid környékén állt Európa egyik legnagyobb paleolit települése a Manzanares partján. A folyó jobb partján egy mamut maradványait és megmunkált kőeszközöket találtak. Az 1917-es feltárások során újabb kerámiákat és edényeket találtak az újkőkorszakból.
  • A régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a vaskorban épültek az első erődítményszerű települések, amelynek falait faágakból és kövekből készítették.
  • Madrid tulajdonképpeni története a mórokkal kezdődött, amikor 852-től 886-ig II. Abdar-Rahman uralkodása alatt városfalrendszert építettek ki. A város ekkor az arabok északi megfigyelőpontjaként működött.
  • A korabeli Madridban sem a művészetek, sem a kézműipar nem fejlődött, csupán az öntözhető földek miatt támadták. 932 volt az első történelmi dátum, amikor II. Ramiro, León királya seregével leromboltatta a városfalat, majd elfoglalta és kifosztotta Madridot. A lakosok nem építették újjá a várost.
  • 1047-ben az első kasztíliai uralkodó I. Ferdinánd seregei támadták ismét a várost.
  • 1083-ban az arabok már nem tudták tartani a várost, ezért átadták VI. Alfonz kasztíliai királynak. A székhely funkcióját azonban továbbra is – a 16. század közepéig – Toledo töltötte be.
  • Madrid első városi kiváltságait VII. Alfonztól kapta 1152-ben, majd 1202-ben VII. Alfonz unokájától, VIII. Alfonztól igazi városi szabadságlevelet kapott.
  • VIII. Alfonz sok törvényt hozott, amely a várost elindította a felemelkedés felé. A királyok egyre gyakrabban látogattak Madridba, illetve a 13. században új betelepülők érkeztek.
  • IV. Ferdinánd 1309-ben a városban hívta össze a kasztíliai rendi gyűlést, majd fia XI. Alfonz szintén itt tartotta meg 1329-ben és 1335-ben.
  • XI. Alfonz 1346-ban a városnak újabb városi jogokat, illetve városháza alapítására felhatalmazó kiváltságot adományozott, valamint megalapította Madrid első közoktatási intézményét, az Escuela de Gramáticát.
  • 1561 óta Spanyolország központja, mikor II. Fülöp idehelyeztette udvartartását. Véglegesen azonban csak 1606-ban vált fővárossá.
  • 1625-1635 között a gyors léptekkel fejlődő 4 km² területet IV. Fülöp fallal vetette körül, mely vámfunkciókat is szolgált.
  • 1759-1788 között III. Károly idején óriási fejlődésen ment keresztül Madrid. Ekkor jöttek létre a minisztériumok, a Prado, a Csillagvizsgáló, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de España őse, kórházak, iskolák, közvilágítás, rendőrség, lottó született. A jezsuiták kiűzésének ideje.
  • 1804-ben nagy földrengés rázta meg a fővárost.
  • A 19. században lebontották a falakat, egykori nyomvonaluk körútrendszernek adott helyet (északon: boulevar, keleten: paseo, délen: ronda). A város a körutakon kívül is gyors terjeszkedésnek indult, ez az Ensanche időszaka, a múlt század közepének 250 ezres lakossága félmillióra gyarapodott.
  • 1936-1939 között a polgárháború megakasztotta a fejlődést, 1939 márciusában adták át Francónak Madridot.
  • Az 1960-as években bevándorlók tömege érkezett, hatalmas építkezések kezdődtek a város peremén. 1992-ben az Európa kulturális fővárosa címet viselte, a művészetek fővárosának is hívják, ma majdnem 5 milliós nagyváros.
  • 2004. március 11-én volt a madridi terrormerénylet.

Közigazgatása

[szerkesztés]
Madrid kerületei

Madrid közigazgatásilag 21 kerületre (distrito) osztható, a kerületek pedig több negyedből (barrio) állnak. Kerületei, illetve azon belül negyedei a következők:

  1. Centro: Palacio, Embajadores, Cortes, Justicia, Universidad, Sol.
  2. Arganzuela: Paseo Imperial, Acacias, Chopera, Legazpi, Delicias, Palos de Moguer, Atocha.
  3. Retiro: Pacífico, Adelfas, Estrella, Ibiza, Jerónimos, Niño Jesús.
  4. Salamanca: Recoletos, Goya, Fuente del Berro, Guindalera, Lista, Castellana.
  5. Chamartín: El Viso, Prosperidad, Ciudad Jardín, Hispanoamérica, Nueva España, Pza. Castilla.
  6. Tetuán: Bellas Vistas, Cuatro Caminos, Castillejos, Almenara, Valdeacederas, Berruguete.
  7. Chamberí: Gaztambide, Arapiles, Trafalgar, Almagro, Vallehermoso, Ríos Rosas.
  8. Fuencarral-El Pardo: El Pardo, Fuentelarreina, Peñagrande, Barrio del Pilar, La Paz, Valverde, Mirasierra, El Goloso.
  9. Moncloa-Aravaca: Casa de Campo, Argüelles, Ciudad Universitaria, Valdezarza, Valdemarín, El Plantío, Aravaca.
  10. Latina: Los Cármenes, Puerta del Ángel, Lucero, Aluche, Las Águilas, Campamento, Cuatro Vientos.
  11. Carabanchel: Comillas, Opañel, San Isidro, Vista Alegre, Puerta Bonita, Buenavista, Abrantes.
  12. Usera: Orcasitas, Orcasur, San Fermín, Almendrales, Moscardó, Zofio, Pradolongo.
  13. Puente de Vallecas: Entrevías, San Diego, Palomeras Bajas, Palomeras Sureste, Portazgo, Numancia.
  14. Moratalaz: Pavones, Horcajo, Marroquina, Media Legua, Fontarrón, Vinateros.
  15. Ciudad Lineal: Ventas, Pueblo Nuevo, Quintana, La Concepción, San Pascual, San Juan Bautista, Colina, Atalaya, Costillares.
  16. Hortaleza: Palomas, Valdefuentes, Canillas, Pinar del Rey, Apóstol Santiago, Piovera.
  17. Villaverde: San Andrés, San Cristóbal de los Ángeles, Butarque, Los Rosales, Los Ángeles.
  18. Villa de Vallecas: Casco Histórico de Vallecas, Santa Eugenia.
  19. Vicálvaro: Casco Histórico de Vicálvaro, Ambroz.
  20. San Blas: Simancas, Hellín, Amposta, Arcos, Rosas, Rejas, Canillejas, Salvador.
  21. Barajas: Alameda de Osuna, Aeropuerto, Casco Histórico de Barajas, Timón, Corralejos.

Éghajlata

[szerkesztés]

Az éghajlat Madridban kontinentális mediterrán, amit nagyban befolyásolnak a városi körülmények. Az átlagos hőmérséklet 12 °C. A város a szárazföld belsejében egy fennsíkra épült, emiatt a telek viszonylag hidegek, nem ritkák a fagyok és alkalmanként havazik is. A nyár forró, augusztusban átlagosan 24 °C van.

Madrid éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)9,712,015,717,521,426,931,230,726,019,013,410,119,5
Átlaghőmérséklet (°C)6,27,910,712,416,121,024,824,520,514,69,77,014,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,63,75,67,210,715,118,418,215,010,26,03,89,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)373526475225151028495656436
Havi napsütéses órák száma1481572142312723103593352611981571242766
Forrás: Agencia Estatal de Meteorologia


Gazdasága

[szerkesztés]
Cuatro Torres Business Area (CTBA)
A város egy képe

A főváros aszályra hajló területen fekszik, 4 hónapon keresztül nem kap csapadékot, ezért létfontosságú kapcsolatok fűzik az északra húzódó hegyvidékekhez. Már a középkor óta a szomszédos hegyekből vezetett föld alatti csatornák látták el vízzel, majd a múlt század közepétől nyitott csatornán érkezett ide a Lozoya folyó vize. A város mai napi vízigényének kielégítésére valamennyi közeli folyón duzzasztótavakat létesítettek. Villamos energiájának ellátására a Duero és Tajo folyókon Aldeadávilánál és Alcantaránál épített vízerőművekből, illetve Ponferrada hőerőművéből és Zorita atomerőművéből vezetik ide az áramot.

Madrid a tengerparttól távol fekszik és számottevő nyersanyaglelőhely sincs a közelében, mégis kb. 6600 üzemben folyik itt az ipari termelés 80%-a.

A városban egyetlen összefüggő ipari övezet alakult ki, amely a város két déli pályaudvaráról (Atocha, Imperial) kiinduló vasútvonalak által átszőtt területen található.

Iparának 66%-a nehézipar, kiemelkedő az elektronika és a gépgyártás. Második legfontosabb ágazata a könnyűipar, amely a cipő- és a ruházati iparnak köszönhető, de fontos élelmiszeripara is. Említésre méltó Madridban a filmgyártás.

Közlekedés

[szerkesztés]
A Madrid Atocha pályaudvar homlokzata

Madrid Spanyolország legnagyobb közlekedési csomópontja.

Vasút

[szerkesztés]

Rendkívül kiemelkedő vasúti hálózattal rendelkezik: északon a Chamartín és az Estación del Norte (Északi pályaudvar), délen Madrid Atocha pályaudvar, amely összeköttetésben áll a Chamartínnal. Az AVE nagysebességű vonatok egyik fontos csomópontja hisz Barcelonába, Málagába és Sevillába 2,5 óra , Valenciába 1,5 óra alatt ér le.

Metró

[szerkesztés]

Kiterjedt és folyamatosan fejlődő metróhálózattal rendelkezik (több mint tíz vonal), amelynek hosszúsága a világon a legnagyobbak közé tartozik.

Repülőtér

[szerkesztés]

Metróval rövid idő alatt elérhető nemzetközi repülőtér található a várostól 10 km-re (Barajas), amely Európa első 10 legforgalmasabb légiközlekedési csomópontjaihoz tartozik.

Média

[szerkesztés]

A városban számos médiatársaság székháza üzemel: Spanyolország közszolgálati médiája, az RTVE, magán médiatársaságok mint Atresmedia, Mediaset España Comunicación és a Movistar+. A Netflix egyik fontos produkciós központja is Madridban székel.

Az RTVE, közszoglálati médiának az összes televíziós csatornájának, rádióállomásának a város északnyugati részén fekvő Pozuelo de Alarcónban van a székháza és gyártóbázisa.

Az Atresmedia (ami az Antena 3, La Sexta, Onda Cero csatornákat üzemelteti) központja San Sebastián de los Reyesben van, Madrid északi részén. A Telecinco, Cuatro csatornákat fenntartó Mediaset España Comunicación társaság Alcobendasban.

Madrid központjában, a Gran Vía-n található a PRISA médiatársaság székháza, ahonnan a spanyol nyelvű világ egyik legismertebb rádiójának, a Los 40 központja is van.

Kultúra

[szerkesztés]

Madrid kiemelkedő gazdasági és politikai szerepe mellett Spanyolország tudományos és kulturális életének is központja.

Oktatás

[szerkesztés]
  • Universidad Complutense (Universidad Complutense de Madrid)
  • Autonóm Egyetem (Universidad Autónoma de Madrid)

Nevezetességek

[szerkesztés]

A Real Madrid labdarúgócsapat stadionja a Santiago Bernabéu.

Múzeumok

[szerkesztés]
Bővebben: Madrid múzeumainak listája
A királyi palota Madridban
A Prado
  • Prado: a világ egyik legnagyobb művészeti kincsestára a Madridi Nemzeti Múzeum El Greco, Velázquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt és más alkotók felbecsülhetetlen értékű műveivel. Az ország egyik leglátogatottabb múzeuma.
  • Zsófia Királyné Kulturális Központ: Nemzeti Múzeum, elsősorban 20. századi műveket mutat be, itt állították ki Picasso Guernicáját, J. Gris, Miró, Dalí festményeit, Julio González és Gargallo szobrait. A század második feléből Chillida és Tápies illetve még sok más művész alkotásait őrzi.
  • Nemzeti Régészeti Múzeum: 1895-ben nyitotta meg kapuit, gazdag anyaga kelta, pun, görög, római, ókeresztény és vizigót archeológiai emlékeket, festményeket és szobrokat, középkori és modern iparművészeti kincseket, illetve éremgyűjteményt őriz.
  • Nemzeti Iparművészeti Múzeum: 19. századi épületben kapott helyet a kerámiákat, üvegtárgyakat, bőripari alkotásokat felvonultató, főleg 19-20. századi érdekességeket bemutató gyűjtemény.
  • Természettudományi Nemzeti Múzeum: 1752-ben VI. Ferdinánd alapította meg anyagát, mely geológiai, paleontológiai, zoológiai érdekességek, és ásványkiállítás. A legrégebbi fosszília 550 millió esztendős.
  • Királyi palota (Palacio Real vagy Palacio de Oriente): Az ország legnagyobb barokk palotája, Madrid fő turistalátványossága. Fogadótermeit ünnepélyes alkalmakkor ma is igénybe veszi a király, akit 1975. november 27-én itt koronáztak meg. V. Fülöp megbízásra készült épület, kiállítása III. Károly lakosztályai, a kápolna, a Bourbon-termek, az értékes németalföldi gobelingyűjtemény, festménygyűjtemény, Királyi könyvtár, Fegyvertár és a kertben a királyi hintókat bemutató Kocsimúzeum.
  • Szent Ferdinánd Királyi Művészeti Akadémia: VI. Ferdinánd alapította művészeti gyűjtemény El Greco, Morales, Juan de Juanes, Ribera, Zurbarán, Murillo, Velázquez, Goya, Rubens festményeivel és freskóival, Pedro de Mena, Bennliure, Gargallo szobraival.
  • Thyssen-Bornemisza Múzeum: festészeti tárgyú gyűjtemény, mely a 14-20. század anyagát dolgozza fel. A Villahermosa-palotában kapott helyet a privát tulajdonú múzeum, mely 700 művész alkotásait tárja a látogatók elé. Ghirlandaio, Van Eyck, Dürer, Caravaggio, Renoir, Degas, Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Picasso, Juan Gris, Miró alkotásaiban gyönyörködhetnek.
  • Museo de Aeronáutica y Astronáutica: repülőmúzeum Madridban Alcorcón határánál, a Cuatro Vientos repülőtérnél.
  • Museo del Ferrocarril de Madrid: vasúti múzeum. Egyike a világ legnagyobb vasúti múzeumainak.
  • Művészeknek állított emlékmúzeumok:

További látnivalók

[szerkesztés]
Puerta del Sol, a város jelképével
Puerta de Europa
Puerta de Toledo
Almudena katedrális
Santiago Bernabéu Stadion
Debod templom
  • Parque de Atracciones de Madrid (vidámpark): A Casa de Campóban, Madrid legnagyobb közparkjában található
  • Puerta del Sol
    • Casa de Correos
  • Iglesia de San Ginés
  • La Encarnación – kolostor
  • Plaza de Oriente
  • San Francisco el Grande-templom
  • Iglesia de San Andrés
  • Iglesia de San Pedro
  • Plaza de la Villa
    • Városháza (Ayuntamiento)
    • Casa de Cisneros
    • Casa de los Lujanes
  • Plaza Mayor: egykori főtér
    • Pékek háza (Casa de la Panadería)
    • Ministerio de Asuntos Exteriores
    • Biblioteca Musical
  • Szent Izidor-templom (Iglesia de San Isidro)
  • Colegio Imperial
  • Puerta de Toledo
  • Puente de Toledo
  • Calle de Alcalá
    • A Calatravák templomai (Iglesias de las Calatravas)
  • Plaza del Rey
    • Casa de Las Siete Chimeneas
    • Ministerio de Cultura
  • Plaza de Cibeles
    • Banco de España
    • Palacio de Buenavista
    • Palacio de Linares
    • Palacio de Telecomunicaciones
    • Zarzuela Színház (Teatro de la Zarzuela)
    • Képviselőház (Congreso de los Diputados)
    • Lope de Vega háza (Casa de Lope de Vega)
  • Paseo del Prado
    • Apolló-kút (Fuentes de Apolo)
    • Neptun-kút (Fuentes de Neptuno)
    • Obeliszk (Obelisco)
    • Casón del Buen Retiro
    • Spanyol Királyi Akadémia (Real Academia Española de la Lengua)
    • Iglesia de San Jerónimo el Real
    • Botanikus kert (Jardín Botánico)
  • Retiro Park (Parque del Retiro)
    • XII. Alfonz – emlékmű (Monumento a Alfonso XII)
    • Velázquez-palota (Palacio de Velázquez)
    • Kristálypalota (Palacio de Cristal)
    • Ángel Caído-emlékmű (Monumento al Ángel Caído)
    • Emlékezés erdeje (Bosque de los Ausentes)
  • Puerta de Alcalá
  • Kolumbusz tér (Plaza de Colón)
    • Nemzeti Könyvtár (Biblioteca Nacional)
    • Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón)
    • Centro Cultural de la Villa
    • Torres de Colón
    • Igazságügyi Palota (Palacio de Justicia)
    • Szent Borbála-templom (Iglesia de Santa Bárbara)
  • Gran Vía: Madrid sétálóutcája, fő közlekedési útvonala a város közepén
    • Oratorio del Caballero de Gracia
    • Iglesia de San Martín
    • Iglesia de San Antonio de los Alemanes
    • Convento de San Plácido
    • Iglesia de San Antón de los Escaloios
  • Plaza de España
  • Franciák hídja: történelmi nevezetességű vasúti híd

Felhőkarcolók

[szerkesztés]

Madrid modern építészetének érdekességei a toronyházak, felhőkarcolók:

Madrid legmagasabb felhőkarcolóinak összehasonlító ábrája
# Épület Kép Magasság (m) Emeletek Év Használat Körzet
(koordináták)		 Megjegyzés
1 Torre de Cristal 249 50 2008 Irodaház Fuencarral-El Pardo
é. sz. 40° 28′ 41″, ny. h. 3° 41′ 14″40.478056°N 3.687222°WTorre de Cristal		 Spanyolország 1. legmagasabb és az Európai Unió 3. legmagasabb felhőkarcolója (2010-es évek). A legfelső emeleten függőleges kert található.[4]
2 Torre Cepsa
(Torre Repsol)		 248 49 2008 Irodaház Fuencarral-El Pardo
é. sz. 40° 28′ 32″, ny. h. 3° 41′ 16″40.475556°N 3.687778°WTorre Cepsa		 Spanyolország 2. legmagasabb és az Európai Unió 4. legmagasabb felhőkarcolója.
3 Torre PwC
(Torre Sacyr Vallehermoso)		 236 52 2008 Irodaház és hotel Fuencarral-El Pardo
é. sz. 40° 28′ 36″, ny. h. 3° 41′ 16″40.476667°N 3.687778°WTorre PwC		 Spanyolország 3. legmagasabb és az Európai Unió 5. legmagasabb felhőkarcolója.
4 Torre Espacio 224 56 2007 Irodaház Fuencarral-El Pardo
é. sz. 40° 28′ 44″, ny. h. 3° 41′ 12″40.478889°N 3.686667°WTorre Espacio
5 Caleido 181 36 2020 Irodaház Fuencarral-El Pardo é. sz. 40° 28′ 40″, ny. h. 3° 41′ 20″40.477778°N 3.688889°WCaleido
6 Torre Picasso 156 43 1989 Irodaház Tetuán
é. sz. 40° 27′ 01″, ny. h. 3° 41′ 33″40.450278°N 3.692500°WTorre Picasso
7 Torre de Madrid 142 34 1957 Residencial y hotelero Moncloa-Aravaca
é. sz. 40° 25′ 28″, ny. h. 3° 42′ 44″40.424544°N 3.712172°WTorre de Madrid
8 Torre Europa 120 32 1985 Irodaház Tetuán
é. sz. 40° 27′ 06″, ny. h. 3° 41′ 30″40.451644°N 3.691572°WTorre Europa
9 Edificio España 117 26 1953 Hotel Centro
é. sz. 40° 25′ 27″, ny. h. 3° 42′ 40″40.424111°N 3.711231°WEdificio España
10 Puerta de Europa Torre I 114 26 1996 Irodaház Tetuán
é. sz. 40° 28′ 01″, ny. h. 3° 41′ 25″40.467031°N 3.690147°WPuerta de Europa Torre I
11 Puerta de Europa Torre II 114 26 1996 Irodaház Chamartín
é. sz. 40° 28′ 00″, ny. h. 3° 41′ 17″40.466722°N 3.688114°WPuerta de Europa Torre II
12 Torres de Colón 110 23 1976 Irodaház Chamberí
é. sz. 40° 25′ 33″, ny. h. 3° 41′ 28″40.425708°N 3.691008°WTorres de Colón
13 Castellana 81 107 28 1981 Irodaház Tetuán
é. sz. 40° 26′ 52″, ny. h. 3° 41′ 31″40.447722°N 3.691917°WCastellana 81

Természetvédelmi területei, parkjai

[szerkesztés]

Madrid tágabb környezetében több természetvédelmi oltalom alatt álló terület is található. Nyugatra a Parque Natural de Monte de El Pardo, északon a Parque Regional de la Cuenca Alta del Manzanares és attól még északabbra, de még a sierrától délre a Parque Natural de la Peñalara. Mind kedvelt kiránduló és pihenő helyei a madridi lakosságnak. Madrid legnagyobb, és talán legszebb parkja a Lago, itt találjuk a Madridi állatkertet is. A város közepén a királyi füvészkert (Real Jardín Botánico de Madrid) hívogatja a természetszerető embert.

Sport

[szerkesztés]

Labdarúgás

[szerkesztés]

Madridnak öt labdarúgócsapata ismert,

Kosárlabda

[szerkesztés]
Las Ventas bikaviadal-aréna

Sportlétesítmények

[szerkesztés]
  • Santiago Bernabéu-stadion (Estadio Santiago Bernabéu): a Real Madrid labdarúgó csapatának stadionja. Luis Alemany Soler és Manuel Muñoz Monasterio tervei szerint épült, 1947. december 14-én avatták fel. 107×72 m, 80 354 néző számára jut benn ülőhely.
  • Wanda Metropolitano Stadion

Az Atlético de Madrid 2017-ben átadott stadionja, ahol 67 000 ülőhely található.

Híres személyek

[szerkesztés]
Almudena Grandes
Javier Solana
José Ortega y Gasset

Építészek

[szerkesztés]

Képzőművészek

[szerkesztés]

Írók, költők

[szerkesztés]

Zeneszerzők, zeneművészek

[szerkesztés]

Színészek, énekesek

[szerkesztés]

Tudósok

[szerkesztés]

Politikusok

[szerkesztés]

Sportolók

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]


Előző:
Dublin 		Következő:
Antwerpen
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Madrid&oldid=27059347”