Ugrás a tartalomhoz

„Papposz–Guldin-tétel” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „A Pappus-Guldin tétel két tétel neve, melyek alexandriai Pappus és Paul Guldin svájci matematikus nevéhez fűződik. A tétel segítségével forgástest...”
 
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
 
(41 közbenső módosítás, amit 20 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
A Pappus-Guldin tétel két tétel neve, melyek [[alexandriai Pappus]] és [[Paul Guldin]] [[svájc]]i matematikus nevéhez fűződik. A tétel segítségével forgástestek térfogata és forgásfelületek felszíne számítható ki.
[[Kép:Pappus.jpg|bélyegkép|250px|Forgásfelület területének számításához]]A '''Papposz–Guldin-tétel''' két [[tétel]] neve, melyek az alexandriai [[Papposz]] és [[Paul Guldin]] [[svájc]]i matematikus nevéhez fűződnek. A tétel segítségével forgástestek [[térfogat]]a és forgásfelületek [[felszín]]e számítható ki.
<!--
'''Pappus's centroid theorem''' (also known as the '''Guldinus theorem''', '''Pappus-Guldinus theorem''' or '''Pappus's theorem''') is the name of two related [[theorem]]s dealing with the [[surface area]]s and [[volume]]s of [[surface]]s and [[solid]]s of [[revolution]].


== Az első tétel ==
The theorem is attributed to [[Pappus of Alexandria]] and [[Paul Guldin]].
Legyen egy síkgörbe ívhosszúsága ''s''. Forgassuk meg a görbét egy, a síkjában fekvő, de a görbét nem metsző ''t'' egyenes körül ''α'' szöggel. A görbe ''C'' [[súlypont]]jának távolsága a ''t'' tengelyől r<sub>s</sub>. Az első tétel kijelenti, hogy egy [[síkgörbe]] megforgatásával nyert [[forgásfelület]] ''A'' felszíne egyenlő a görbe ''s'' ívhosszúsága és a görbe súlypontjának a forgatás közben leírt útjának ([[körív]]) szorzatával:


:<math>F = s\cdot r_s\cdot \alpha \,</math>
==The first theorem==
Itt
The first theorem states that the [[surface area]] ''A'' of a [[surface of revolution]] generated by rotating a [[plane (mathematics)|plane]] [[curve]] ''C'' about an [[axis of rotation|axis]] external to ''C'' and on the same plane is equal to the product of the [[arc length]] ''s'' of ''C'' and the distance ''d<sub>1</sub>'' traveled by its [[centroid]].
:<math>r_s \,</math> a görbe súlypontjának távolsága a ''t'' tengelytől,
:<math>\alpha \,</math> pedig a megforgatás szöge.


Például az ''r'' sugarú kört a súlypontja körül ''R'' sugarú körön megforgatva származtatott [[tórusz]] felszíne:
:<math>A = sd_1.\,</math>
:<math>F = (2\pi r)(2\pi R) = 4\pi^2 R r.\,</math>
[[Kép:Pappus1.png|bélyegkép|250px|Forgástest térfogatának számításához]]


== A második tétel ==
For example, the surface area of the [[torus]] with minor radius ''r'' and major radius ''R'' is
Legyen egy ''A'' területű síkidom, és egy ''t'' egyenes vele egy síkban, mely nem metszi a síkidomot. Ha a síkidomot a ''t'' egyenes mint tengely körül ''α'' szöggel elforgatjuk, egy ''V'' térfogatú forgástestet súrol. A síkidom C<sub>A</sub> súlypontjának távolsága a ''t'' tengelytől R<sub>s</sub>. Ennek a forgástestnek a térfogata egyenlő a síkidom területének és a súlypont pályája ívhosszának szorzatával:


:<math>A = (2\pi r)(2\pi R) = 4\pi^2 R r.\,</math>
:<math>V = A\cdot R_s\cdot \alpha \,</math>


A fenti példa tóruszának térfogata tehát:
==The second theorem==
:<math>V = (\pi r^2)(2\pi R) = 2\pi^2 R r^2.\,</math>
The second theorem states that the [[volume]] ''V'' of a [[solid of revolution]] generated by rotating a [[plane figure]] ''F'' about an external axis is equal to the product of the area ''A'' of ''F'' and the distance ''d<sub>2</sub>'' traveled by its [[geometry|geometric]] [[centroid]].


== Források ==
:<math>V = Ad_2.\,</math>
*J. N. Bronstein - K. A. Szemengyajev: ''Matematikai zsebkönyv.'' Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. {{ISBN|963 1053091}}

*''Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve,'' 1. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
For example, the volume of the [[torus]] with minor radius ''r'' and major radius ''R'' is

:<math>V = (\pi r^2)(2\pi R) = 2\pi^2 R r^2.\,</math>
{{geometry-stub}}
[[Category:Mathematical analysis]]
[[Category:Mathematical theorems]]
-->
[[Kategória:Geometria]]


{{Portál|Matematika}}
[[en:Pappus's centroid theorem]]
[[Kategória:Euklideszi geometria]]
[[es:Teorema del centroide de Pappus]]
[[Kategória:Matematikai tételek]]
[[fr:Théorème de Guldin]]
[[Kategória:Geometriai tételek]]
[[it:Teoremi di Pappo-Guldino]]
[[ja:パップス=ギュルダンの定理]]
[[pl:Twierdzenie Pappusa-Guldina]]
[[zh:古爾丁定理]]

A lap jelenlegi, 2017. szeptember 3., 06:08-kori változata

Forgásfelület területének számításához

A Papposz–Guldin-tétel két tétel neve, melyek az alexandriai Papposz és Paul Guldin svájci matematikus nevéhez fűződnek. A tétel segítségével forgástestek térfogata és forgásfelületek felszíne számítható ki.

Az első tétel

[szerkesztés]

Legyen egy síkgörbe ívhosszúsága s. Forgassuk meg a görbét egy, a síkjában fekvő, de a görbét nem metsző t egyenes körül α szöggel. A görbe C súlypontjának távolsága a t tengelyől rs. Az első tétel kijelenti, hogy egy síkgörbe megforgatásával nyert forgásfelület A felszíne egyenlő a görbe s ívhosszúsága és a görbe súlypontjának a forgatás közben leírt útjának (körív) szorzatával:

Itt

a görbe súlypontjának távolsága a t tengelytől,
pedig a megforgatás szöge.

Például az r sugarú kört a súlypontja körül R sugarú körön megforgatva származtatott tórusz felszíne:

Forgástest térfogatának számításához

A második tétel

[szerkesztés]

Legyen egy A területű síkidom, és egy t egyenes vele egy síkban, mely nem metszi a síkidomot. Ha a síkidomot a t egyenes mint tengely körül α szöggel elforgatjuk, egy V térfogatú forgástestet súrol. A síkidom CA súlypontjának távolsága a t tengelytől Rs. Ennek a forgástestnek a térfogata egyenlő a síkidom területének és a súlypont pályája ívhosszának szorzatával:

A fenti példa tóruszának térfogata tehát:

Források

[szerkesztés]
  • J. N. Bronstein - K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963 1053091
  • Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve, 1. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.