„Dihidrogén kation” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5 |
||
| (23 közbenső módosítás, amit 10 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{lektor}} |
|||
A '''dihidrogén kation''' a legegyszerűbb ion képlete H<sub>2</sub><sup>+</sup>. Két protonból és egy elektronból áll. |
A '''dihidrogén kation''' vagy '''hidrogén-molekulaion''' a legegyszerűbb [[összetett ion]], képlete H<sub>2</sub><sup>+</sup>. Két protonból és egy elektronból áll. Semleges hidrogénmolekula ionizációja során keletkezik. A dihidrogén kation elméleti és tudománytörténeti szempontból is érdekes: mivel egy elektront tartalmaz, ezért viszonylag könnyű rá megoldani a Schrödinger-egyenletet, mert nem lép fel benne az elektronok közti taszító hatás. Az energia sajátértékek analitikus megoldása a Lambert W-függvény általánosítása,<ref>{{cite journal |last=Scott |first=T. C. |last2=Aubert-Frécon |first2=M. |last3=Grotendorst |first3=J. |year=2006 |title=New Approach for the Electronic Energies of the Hydrogen Molecular Ion |journal=Chem. Phys. |volume=324 |issue=2–3 |pages=323–338 |doi=10.1016/j.chemphys.2005.10.031 |arxiv=physics/0607081 }}</ref> emiatt nagy érdeklődés övezi. Szerepel a legtöbb [[kvantumkémia]]i könyvben. Elméletileg sikeresen először Øyvind Burrau foglalkozott vele 1927-ben.<ref>{{Cite journal |author=Burrau Ø |title=Berechnung des Energiewertes des Wasserstoffmolekel-Ions (H2+) im Normalzustand. |journal=Danske Vidensk. Selskab. Math.-fys. Meddel. |volume=M 7:14 |issue= |pages=1–18 |year=1927 |language=német |url=http://www.royalacademy.dk/CatalogEntry.asp?id=862 }}<br/>{{Cite journal |author=Burrau Ø |title=The calculation of the Energy value of Hydrogen molecule ions (H<sub>2</sub><sup>+</sup>) in their normal position |journal=Naturwissenschaften |volume=15 |issue=1 |pages=16–7 |year=1927 |language=német |url=http://www.springerlink.com/content/h60148l4717uv805/fulltext.pdf |format=PDF |doi=10.1007/BF01504875 |accessdate=2013-06-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20201002212928/http://www.springerlink.com/content/h60148l4717uv805/fulltext.pdf |archivedate=2020-10-02 }}</ref> Tanulmányozta még 1922-ben Karel Niessen és [[Wolfgang Pauli]], 1925-ben [[Harold C. Urey|Harold Urey]], valamint 1928-ban – több korábbi munkát összerakva – [[Linus Pauling]]. |
||
A dihidrogén kationban olyan [[kovalens kötés]] van, ami csak egy elektront tartalmaz. A kötésrendje 0,5. Természetben a csillagközi molekulafelhőkben képződik kozmikus sugarak hatására. Fontos szerepe van a csillagközi kémiában. |
|||
==Keletkezése== |
|||
A természetben akkor keletkezik, amikor ionizálja a hidrogénmolekulákat.<ref name="eherbstastro">{{Cite journal|last=Herbst|first=E.|authorlink=|coauthors=|year=2000|month=|title=The Astrochemistry of H<sub>3</sub><sup>+</sup>|journal=Phil. Trans. R. Soc. Lond. A. |volume=358|issue=1774|pages=2523–2534|doi=10.1098/rsta.2000.0665|url=|accessdate=|quote=}}</ref> |
|||
:H<sub>2</sub> + [[kozmikus sugárzás]] → H<sub>2</sub><sup>+</sup> + e<sup>-</sup> + kozmikus sugárzás |
|||
A kozmikus sugárzás sok hidrogénmolekulát tud ionizálni. Hidrogénmolekulával reakcióba lépve trihidrogén kation és hidrogén keletkezik belőle: |
|||
:H<sub>2</sub><sup>+</sup> + H<sub>2</sub> → [[protonált molekuláris hidrogén|H<sub>3</sub><sup>+</sup>]] + H |
|||
A hidrogénmolekula ionozációs energiája 15,603 eV. A H<sub>2</sub><sup>+</sup> disszociációs energiája 1,8 eV. Nagy energiájú (50 eV) elektronok is létrehozhatják. Nagy energiájú protonok 70000 eV 2,5x10<sup>−16</sup> cm² keresztmetszet úgyszintén. |
|||
Kis energiájú protonok is létrehozhatják (8000eV), ekkor H<sub>2</sub><sup>+</sup> és hidrogén keletkezik. |
|||
p<sup>+</sup> + H<sub>2</sub> <big>→</big> H + H<sub>2</sub><sup>+</sup> |
|||
Mesterségesen kisülési cellában is létre lehet hozni. |
|||
==Fordítás== |
|||
{{Fordítás|en|Dihydrogen cation|oldid=414434233}} |
|||
==Források== |
==Források== |
||
{{Reflist}} |
{{Reflist}} |
||
{{portál|kémia}} |
|||
[[Kategória:Kationok]] |
|||
[[Kategória:Kvantummechanika]] |
|||
A lap jelenlegi, 2023. június 11., 03:55-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A dihidrogén kation vagy hidrogén-molekulaion a legegyszerűbb összetett ion, képlete H2+. Két protonból és egy elektronból áll. Semleges hidrogénmolekula ionizációja során keletkezik. A dihidrogén kation elméleti és tudománytörténeti szempontból is érdekes: mivel egy elektront tartalmaz, ezért viszonylag könnyű rá megoldani a Schrödinger-egyenletet, mert nem lép fel benne az elektronok közti taszító hatás. Az energia sajátértékek analitikus megoldása a Lambert W-függvény általánosítása,[1] emiatt nagy érdeklődés övezi. Szerepel a legtöbb kvantumkémiai könyvben. Elméletileg sikeresen először Øyvind Burrau foglalkozott vele 1927-ben.[2] Tanulmányozta még 1922-ben Karel Niessen és Wolfgang Pauli, 1925-ben Harold Urey, valamint 1928-ban – több korábbi munkát összerakva – Linus Pauling.
A dihidrogén kationban olyan kovalens kötés van, ami csak egy elektront tartalmaz. A kötésrendje 0,5. Természetben a csillagközi molekulafelhőkben képződik kozmikus sugarak hatására. Fontos szerepe van a csillagközi kémiában.
Keletkezése
[szerkesztés]A természetben akkor keletkezik, amikor ionizálja a hidrogénmolekulákat.[3]
- H2 + kozmikus sugárzás → H2+ + e- + kozmikus sugárzás
A kozmikus sugárzás sok hidrogénmolekulát tud ionizálni. Hidrogénmolekulával reakcióba lépve trihidrogén kation és hidrogén keletkezik belőle:
- H2+ + H2 → H3+ + H
A hidrogénmolekula ionozációs energiája 15,603 eV. A H2+ disszociációs energiája 1,8 eV. Nagy energiájú (50 eV) elektronok is létrehozhatják. Nagy energiájú protonok 70000 eV 2,5x10−16 cm² keresztmetszet úgyszintén.
Kis energiájú protonok is létrehozhatják (8000eV), ekkor H2+ és hidrogén keletkezik.
p+ + H2 → H + H2+
Mesterségesen kisülési cellában is létre lehet hozni.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Dihydrogen cation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Scott, T. C. (2006). „New Approach for the Electronic Energies of the Hydrogen Molecular Ion”. Chem. Phys. 324 (2–3), 323–338. o. DOI:10.1016/j.chemphys.2005.10.031.
- ↑ Burrau Ø (1927). „Berechnung des Energiewertes des Wasserstoffmolekel-Ions (H2+) im Normalzustand.” (német nyelven). Danske Vidensk. Selskab. Math.-fys. Meddel. M 7:14, 1–18. o.
Burrau Ø (1927). „The calculation of the Energy value of Hydrogen molecule ions (H2+) in their normal position” (német nyelven) (PDF). Naturwissenschaften 15 (1), 16–7. o. [2020. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1007/BF01504875. (Hozzáférés: 2013. június 8.) - ↑ Herbst, E. (2000). „The Astrochemistry of H3+”. Phil. Trans. R. Soc. Lond. A. 358 (1774), 2523–2534. o. DOI:10.1098/rsta.2000.0665.
