„Friedrich Bessel” változatai közötti eltérés

	Friedrich Bessel
Született	1784. július 22.; Minden
Elhunyt	1846. március 17. (61 évesen); Königsberg
Állampolgársága	porosz
Házastársa	Johanna Bessel
Foglalkozása	csillagász; matematikus; egyetemi oktató; földmérő; fizikus;
Kitüntetései	A művészetek és a tudományok érdemrendje; Vörös Sas-rend 2. osztály; American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja; Lalande-díj (1816); Foreign Member of the Royal Society (1825. június 9.); Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1841);
Halál oka	retroperitoneal fibrosis
	A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Bessel témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

[ellenőrzés folyamatban]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. június 26., 05:07-kori változata

Friedrich Wilhelm Bessel (Minden, 1784. július 22. – Königsberg, 1846. március 17.) német természettudós, csillagász, geodéta, matematikus, Carl Friedrich Gauss kortársa.

Élete

1784. július 22-én született Mindenben, Észak-Rajna-Vesztfália egyik kisvárosában és 1846. március 17-én hunyt el Königsbergben (Kalinyingrád) Kelet-Poroszország akkori fővárosában. Szülei kereskedőnek szánták, és 1799-ben egy brémai kereskedőhöz adták tanulónak. Azonban a kamatszámítás helyett a hajózáshoz, a navigációhoz szükséges csillagászat és matematika jobban érdekelte, ezeket kezdte tanulmányozni. Mégsem lett tengerész – az utókor nagy szerencséjére.

Nem volt a korabeli gyakorlati csillagászatnak olyan ága, amelyben ne adott volna az utókornak valamilyen kulcsot további zárak kinyitásához, s ez a munkássága eredményezte, hogy róla mint a gyakorlati csillagászat atyjáról beszélünk. Ennél nagyobb megtiszteltetésben csak Gauss részesült az utókor részéről, akit a „matematika koronázatlan királyának” szoktak nevezni. Különösen fontos munkája a 61 Cygni jelzésű csillag távolságának megmérése, amelyet 1838-ban fejezett be. Azonban Bessel munkássága nem csupán a gyakorlati, hanem az elméleti csillagászatra, a matematikára és a geodéziára is kiterjedt.

Munkássága

1804-ben, 20 éves korában kiszámította a Halley-üstökös pályáját Thomas Harriot 1607. évi megfigyelésének adataiból.

Ezt a dolgozatát bemutatta Heinrich Wilhelm Olbersnek, aki tanítványává fogadta, és később így nyilatkozott róla: „egész csillagászati működésemnél nagyobb értékűnek tartom azt, hogy Besselt sikerült a csillagászatnak megnyernem”.

1805-ben Olbers javaslatára Híeronymus Schröter alkalmazta lilienthali obszervatóriumában, ahol a megfigyelési feladatai mellett folytatta korábban kezdett vizsgálatait, melyek eredményeképpen 1818-ban Königsbergben kiadott Fundamenta astronomiae deducta ex observationibus James Bradley című publikációjában megadta a refrakció, a precesszió és az aberráció állandóit.

Bessel és Bradley megfigyelései igen sok csillagra terjedtek ki. Az említett állandók kiszámításánál igen komoly hibaszámítási ismeretekkel is kellett rendelkezni. Bessel maga mondta egy előadásában: Igaz mérési adatokról nem lehet szó, az adatok csak valószínű értékek, amelyeknek a valószínűsége annál nagyobb, minél kisebb az átlagostól való eltérések maximuma. Bernoulli és Gauss eredményeit ismerve maga is foglalkozott az idevágó matematikai kutatásokkal. A trigonometrikus polinomokra vonatkozó Bessel-féle feladatot ma is alkalmazzák a matematikát segédtudományként használó kutatásoknál.

1810-ben III. Frigyes Vilmos porosz király meghívta a Königsbergi Egyetemre, és megbízta az egyetemi csillagvizsgáló megszervezésével. 1813-ban készült el az intézet, amelyet Bessel haláláig vezetett. A szegényes műszerpark kezdetben elméleti kutatásokra kényszerítette. Ebben az időben vizsgálta a nevét viselő függvényt és egyenletet. A Bessel-féle függvény a Bessel-féle differenciálegyenlet megoldása, és a transzcendens függvények osztályába tartozik. A nulladrendű Bessel-függvény a kör alakú lemez rezgését és a körhullámokat írja le. Maga Bessel az egyenletet a bolygók perturbációszámítására használta, és vele kielégítő megoldást adott a Kepler-problémára.

1819-ben bővült a königsbergi intézet műszerállománya. Kaptak egy Reichenbach-meridiánt, és azzal mintegy 75 000 csillagot figyeltek meg. Eközben fedezte fel a „személyi egyenletet”: minden megfigyelő mást észlel, de az egyes megfigyelők tévedéseiben van olyan rendszeresség, amit figyelembe véve a mérések pontossága fokozható. Konzervatív tudós lévén az asztrofizika eredményeit gyanakodva fogadta: úgy vélte, a csillagászat feladata az égi objektumok helyzetének és pályájának minél pontosabb megadása.

1826-ban Berlinben meghatározta a másodpercinga hosszát. Erről az Untersuchungen über die Lange des einfachen Secundenpendels für Berlin című munkájában számolt be.

1831–32-ben Kelet-Poroszországban Baeyerral háromszögeléseket végzett, és meghatározta egy meridiánfok pontos hosszát.

1841-ben az addig ismert 10 legjobb fokmérésből megállapította a Föld lapultságát. Az eredmény Gradmessung in Ostpreussen und ihre Verbindung mit preussischen und russischen Dreiecksketten címmel 1838-ban jelent meg Königsbergben. Számításai szerint az egyenlítői sugár a = 6377,397 km, a sarki sugár b = 6356,079 km. Eszerint a lapultság 1:299,15, ami összevetve Hayford 1909. évi mérésével (1:296,95) és Kraszovszkij 1936. évi eredményével (1:298,78) az ő korában kiváló eredménynek számít.

Az első kozmikus távolság-mérés

1837 augusztusától 1838 októberéig figyelte a 61 Cygni mozgását. A mérések eredményeként azt kapta, hogy a csillag az égbolton olyan ellipszist ír le, amilyent a csillagnak az ekliptikához való viszonyából várt. Az ellipszis fél nagytengelyét 0,36"-nyinek találta, vagyis ekkora szög alatt látszana a földpálya fél nagytengelye a csillagról (parallaxis). Ebből az adatból már egyszerű számítással adódik, hogy a csillag távolsága 2,78 pc (parszek), azaz 9 fényév. Később még tökéletesebb műszerekkel a 61 Cygni parallaxisát 0,30"-nek mérték.

Tudományos elismerései

1829: A brit Királyi Csillagászati Társaság aranyérme első alkalommal
1841: A brit Királyi Csillagászati Társaság aranyérme második alkalommal
1842: Pour le Mérite-emlékérem

A Bessel nevét viselő fogalmak

Bessel-ellipszoid, a Föld egyik geodéziai modellje
Bessel-féle differenciálegyenlet és a Bessel-féle függvények
Bessel-féle korrekció
Bessel-pont a megterhelt gerenda optimális felfüggesztési pontja
Bessel-egyenlőtlenség
Bessel-Epocha és a Bessel-év
Bessel-metódus az optikai számításoknál alkalmazott eljárás
Bessel-féle interpolációs formula és az interpolációs polinom
Bessel-féle szűrő
Bessel-kráter a Holdon

Jegyzetek

↑ ^a ^b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
↑ ^a ^b ^c ^d Bessel, Friedrich Wilhelm
↑ ^a ^b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бессель Фридрих Вильгельм, 2015. szeptember 28.
↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society

Források

Encyclopaedia Britannica, London, 1931
Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopédija, Moszkva, 1953
Hack Frigyes: Bessel emlékére, Élet és Tudomány, 1989
John Herschel A brief notice of the life, researches, and discoveries of Friedrich Wilhelm Bessel (London: Barclay, 1847)
Jürgen Hamel: Friedrich Wilhelm Bessel. BSB B. G. Teubner Verlagsgesellschaft, Lipcse, 1984
J. A. Repsold: Friedrich Wilhelm Bessel In: Astronomische Nachrichten. Band 210, 1920, 161–214. In: Astrophysics Data System (ADS)
Friedrich Wilhelm Bessel. Beiträge über Leben und Werk des bekannten Astronomen. Redaktion: Klemens Adam, Gerd Huneke, Heinrich Rademacher. Besselgymnasium der Stadt Minden, 1996

További információk

John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Friedrich Bessel a MacTutor archívumban. (angolul)
Bessel und der Doppelstern 61 Cygni

[abc9457dcf728dd069b8ed5b2e1a86035cf2b679-1] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)

[56dd7dd5d437297069a479e2eadd27aaaf1b3f9b-2] Bessel, Friedrich Wilhelm

[49fdb5fe81b8355b0a67fc010bab1d0476734c67-3] MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)

[205eabda4a2cf7d4f8ede558f514fc289fb74afd-4] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)

[5428e29bfa6a6c27a7e5605e06d3fd76887a49e1-5] Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бессель Фридрих Вильгельм, 2015. szeptember 28.

[5a2e601674a4d4e866a937aab00540370ad86955-6] SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[ae366da070deef140ac86cf6948270291d825b11-7] KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[82587328038ff4acbeba1c8f436faa393e94c0e8-8] List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Személy infobox}}
-[[Fájl:Friedrich Wilhelm Bessel.jpeg|thumb|Friedrich Wilhelm Bessel]]
+'''Friedrich Wilhelm Bessel''' ([[Minden (Észak-Rajna-Vesztfália)|Minden]], [[1784]]. [[július 22.]] – [[Königsberg (Poroszország)|Königsberg]], [[1846]]. [[március 17.]]) német természettudós, csillagász, geodéta, matematikus, [[Carl Friedrich Gauss]] kortársa.
+== Élete ==
-'''Friedrich Wilhelm Bessel''' ([[Minden]], [[1784]]. [[július 22.]] – [[Königsberg]], [[1846]]. [[március 17.]]) természettudós - csillagász, geodéta, matematikus, Carl Friedrich [[Gauss]] kortársa.
+[[1784]]. [[július 22.|július 22]]-én született [[Minden (Észak-Rajna-Vesztfália)|Mindenben]], [[Észak-Rajna-Vesztfália]] egyik kisvárosában és [[1846]]. [[március 17.|március 17]]-én hunyt el [[Königsberg (Poroszország)|Königsberg]]ben (Kalinyingrád) [[Kelet-Poroszország]] akkori fővárosában. Szülei kereskedőnek szánták, és [[1799]]-ben egy [[Bréma (település)|brémai]] kereskedőhöz adták tanulónak. Azonban a kamatszámítás helyett a hajózáshoz, a [[navigáció]]hoz szükséges [[csillagászat]] és [[matematika]] jobban érdekelte, ezeket kezdte tanulmányozni. Mégsem lett tengerész – az utókor nagy szerencséjére.
+Nem volt a korabeli gyakorlati csillagászatnak olyan ága, amelyben ne adott volna az utókornak valamilyen kulcsot további zárak kinyitásához, s ez a munkássága eredményezte, hogy róla mint a ''gyakorlati csillagászat atyjáról'' beszélünk. Ennél nagyobb megtiszteltetésben csak [[Gauss]] részesült az utókor részéről, akit a „matematika koronázatlan királyának” szoktak nevezni. Különösen fontos munkája a [[61 Cygni]] jelzésű csillag távolságának megmérése, amelyet [[1838]]-ban fejezett be. Azonban Bessel munkássága nem csupán a gyakorlati, hanem az elméleti [[csillagászat]]ra, a [[matematika|matematikára]] és a [[geodézia|geodéziára]] is kiterjedt.
-== Életútja ==
-[[1784]]. [[július 22.|július 22]]-én született [[Minden]]ben, [[Észak-Rajna–Vesztfália]] egyik kisvárosában és [[1846]]. [[március 17.|március 17]]-én hunyt el [[Königsberg]]ben (Kalinyingrád) [[Kelet-Poroszország]] akkori fővárosában. Szülei kereskedőnek szánták, és [[1798]]-ban egy [[Bréma (város)|brémai]] kereskedőhöz adták tanulónak. Azonban a kamatszámítás helyett a hajózáshoz, a [[navigáció]]hoz szükséges [[csillagászat]] és [[matematika]] jobban érdekelte, ezeket kezdte tanulmányozni. Mégsem lett tengerész – az utókor nagy szerencséjére.
-Nem volt a korabeli gyakorlati csillagászatnak olyan ága, amelyben ne adott volna az utókornak valamilyen kulcsot a további zárak kinyitásához, s ez a munkássága eredményezte, hogy róla, mint a ''gyakorlati csillagászat atyjáról'' beszélünk. Nagy rang ez a tudományok történetében, ennél nagyobb megtiszteltetésben csak [[Gauss]] részesült az utókor részéről, akit a matematika koronázatlan királyának szoktak nevezni. Különösen fontos az a munkája a [[61 Cygni]] jelzésű csillag távolságának megmérése, amelyet [[1838]]-ben fejezett be. Azonban Bessel munkássága nem csupán a gyakorlati, hanem az elméleti [[csillagászat]]ra, a [[matematika|matematikára]] és a [[geodézia|geodéziára]] is kiterjedt.
 == Munkássága ==
 [[1804]]-ben, 20 éves korában kiszámította a [[Halley-üstökös]] pályáját [[Thomas Harriot]] [[1607]]. évi megfigyelésének adataiból.
-Ezt a dolgozatát bemutatta [[Olbers]]-nek, aki tanítványává fogadta és később így nyilatkozott róla: ''egész csillagászati működésemnél nagyobb értékűnek tartom azt, hogy Besselt sikerült a csillagászatnak megnyernem''.
+Ezt a dolgozatát bemutatta [[Heinrich Wilhelm Olbers]]nek, aki tanítványává fogadta, és később így nyilatkozott róla: „egész csillagászati működésemnél nagyobb értékűnek tartom azt, hogy Besselt sikerült a csillagászatnak megnyernem”.
+[[File:Bessel, Friedrich Wilhelm – Tabulae Regiomontanae reductionum observationum astronomicarum ab anno 1750 usque ad annum 1850 computatae, 1830 – BEIC 753362.jpg|thumb|upright|left|''Tabulae Regiomontanae reductionum observationum astronomicarum ab anno 1750 usque ad annum 1850 computatae'', 1830]]
-[[1805]]-ben [[Olbers]] javaslatára [[Híeronymus Schröter]] alkalmazta [[ge:Sternwarte Lilienthal|lilienthali]] obszervatóriumában, ahol a megfigyelési feladatai mellett folytatta korábban kezdett vizsgálatait, melyek eredményeképpen [[1818]]-ban [[Königsberg]]ben kiadott ''Fundamenta astronomiae deducta ex observationibus James Bradley'' című publikációjában megadta a [[refrakció]], a [[precesszió]] és az [[Csillagászati aberráció|aberráció]] állandóit.
+[[1805]]-ben Olbers javaslatára [[Híeronymus Schröter]] alkalmazta lilienthali obszervatóriumában, ahol a megfigyelési feladatai mellett folytatta korábban kezdett vizsgálatait, melyek eredményeképpen [[1818]]-ban [[Königsberg (Poroszország)|Königsbergben]] kiadott ''Fundamenta astronomiae deducta ex observationibus James Bradley'' című publikációjában megadta a [[Fénytörés|refrakció]], a [[precesszió]] és az [[Csillagászati aberráció|aberráció]] állandóit.
-''Bessel'' és ''Bradley'' megfigyelései igen sok [[csillag]]ra terjedtek ki. Az említett állandók kiszámításánál igen komoly [[hibaszámítás]]i ismeretekkel is kellett rendelkezni. Bessel maga mondta egy előadásában: ''Igaz mérési adatokról nem lehet szó, az adatok csak valószínű értékek, amelyeknek a valószínűsége annál nagyobb, minél kisebb az átlagostól való eltérések maximuma''. [[Bernoulli]] és [[Gauss]] eredményeit ismerve maga is foglalkozott az idevágó matematikai kutatásokkal. A trigonometrikus polinomokra vonatkozó '''Bessel–féle feladat'''ot ma is alkalmazzák a matematikát segédtudományként használó kutatásoknál.
+''Bessel'' és ''Bradley'' megfigyelései igen sok [[csillag]]ra terjedtek ki. Az említett állandók kiszámításánál igen komoly [[hibaszámítás]]i ismeretekkel is kellett rendelkezni. Bessel maga mondta egy előadásában: ''Igaz mérési adatokról nem lehet szó, az adatok csak valószínű értékek, amelyeknek a valószínűsége annál nagyobb, minél kisebb az átlagostól való eltérések maximuma''. [[Bernoulli]] és [[Carl Friedrich Gauss|Gauss]] eredményeit ismerve maga is foglalkozott az idevágó matematikai kutatásokkal. A trigonometrikus polinomokra vonatkozó Bessel-féle feladatot ma is alkalmazzák a matematikát segédtudományként használó kutatásoknál.
-[[Fájl:ID003729 B162 Sternwarte.jpg|thumb|Egyetemi csillagvizsgáló, Königsberg]]
+[[Fájl:ID003729 B162 Sternwarte.jpg|bélyeg|Egyetemi csillagvizsgáló, Königsberg]]
-[[1810]]-ben [[III. Frigyes Vilmos]] porosz király meghívta a [[Königsberg]]i Egyetemre, s megbízta az egyetemi csillagvizsgáló megszervezésével. Az intézet [[1813]]-ban készült el, melyet ''Bessel'' a haláláig vezetett. Kezdetben a szegényes műszerpark arra kényszerítette, hogy elméleti kutatásokkal foglalkozzék behatóbban. Erre az időre esik az ő nevét viselő függvény és egyenlet vizsgálata. A '''Bessel–féle függvény''' a transzcendens függvények osztályába tartozik, s a '''Bessel–féle differenciálegyenletnek''' a megoldása. A nulladrendű Bessel-függvény a kör alakú lemez rezgésének, valamint a körhullámok mozgásának leírására szolgál. Maga Bessel az egyenletet a bolygók [[perturbáció|perturbáció-számítására]] használta, s kielégítő megoldást adott a [[Kepler–probléma|Kepler–problémára]].
+[[1810]]-ben [[III. Frigyes Vilmos porosz király|III. Frigyes Vilmos]] porosz király meghívta a [[Königsbergi Egyetem]]re, és megbízta az egyetemi csillagvizsgáló megszervezésével. [[1813]]-ban készült el az intézet, amelyet ''Bessel'' haláláig vezetett. A szegényes műszerpark kezdetben elméleti kutatásokra kényszerítette. Ebben az időben vizsgálta a nevét viselő függvényt és egyenletet. A '''Bessel-féle függvény''' a Bessel-féle [[differenciálegyenlet]] megoldása, és a transzcendens függvények osztályába tartozik. A nulladrendű [[Bessel-függvény]] a kör alakú lemez rezgését és a körhullámokat írja le. Maga Bessel az egyenletet a bolygók [[perturbációszámítás]]ára használta, és vele kielégítő megoldást adott a [[Kepler-probléma|Kepler-problémára]].
-[[1819]]-ben bővült a [[königsberg]]i intézet műszerállománya. Egy Reichenbach-meridiánt kaptak, s ezzel mintegy '''75 000 csillag megfigyelését''' végezték el. Eközben felfedezte a '''személyi egyenlet''' jelentőségét: ''minden megfigyelő mást észlel, de az egyes megfigyelők tévedéseiben valami '''rendszeresség''' mutatkozik, amelyet figyelembe véve a mérések pontosságát fokozni lehet''.
+[[1819]]-ben bővült a königsbergi intézet műszerállománya. Kaptak egy [[Reichenbach-meridián]]t, és azzal mintegy {{szám|75000}} csillagot figyeltek meg. Eközben fedezte fel a „személyi egyenletet”: ''minden megfigyelő mást észlel, de az egyes megfigyelők tévedéseiben van olyan rendszeresség, amit figyelembe véve a mérések pontossága fokozható''. Konzervatív tudós lévén az [[asztrofizika]] eredményeit gyanakodva fogadta: úgy vélte, a csillagászat feladata az égi objektumok helyzetének és pályájának minél pontosabb megadása.
 [[1826]]-ban Berlinben meghatározta a [[másodpercinga]] hosszát. Erről az ''Untersuchungen über die Lange des einfachen Secundenpendels für Berlin'' című munkájában számolt be.
-[[1831]]-[[1832|32]]-ben Kelet-Poroszországban [[Bauer]]ral [[háromszögelés]]i méréseket végzett, s meghatározta egy [[meridiánfok]] pontos hosszát.
+[[1831]]–[[1832|32]]-ben Kelet-Poroszországban [[Johann Jacob Baeyer|Baeyerral]] [[háromszögelés]]eket végzett, és meghatározta egy [[meridiánfok]] pontos hosszát.
-[[1841]]-ben az addig ismert 10 legjobb fokmérésből megállapította a Föld [[lapultság]]át. Az eredmény ''Gradmessung in Ostpreussen und ihre Verbindung mit preussischen und russischen Dreiecksketten'' címmel [[1838]]-ban jelent meg [[Königsberg]]ben. Számításai szerint az egyenlítői sugár a = 6377,397&nbsp;km, a sarki sugár b = 6356,079&nbsp;km. Eszerint a [[lapultság]] 1:299,15, ami összevetve [[Hayford]] 1909. évi mérésével (1:296,95) és [[Kraszovszkij]] 1936. évi eredményével (1:298,78) az ő korában kiváló eredménynek számít.
+[[1841]]-ben az addig ismert 10 legjobb fokmérésből megállapította a Föld [[lapultság]]át. Az eredmény ''Gradmessung in Ostpreussen und ihre Verbindung mit preussischen und russischen Dreiecksketten'' címmel [[1838]]-ban jelent meg Königsbergben. Számításai szerint az egyenlítői sugár a = 6377,397&nbsp;km, a sarki sugár b = 6356,079&nbsp;km. Eszerint a [[lapultság]] 1:299,15, ami összevetve [[John Filmore Hayford|Hayford]] 1909. évi mérésével (1:296,95) és [[Feodoszij Nyikolajevics Kraszovszkij|Kraszovszkij]] 1936. évi eredményével (1:298,78) az ő korában kiváló eredménynek számít.
 == Az első kozmikus távolság-mérés ==
+[[1837]] augusztusától [[1838]] októberéig figyelte a [[61 Cygni]] mozgását. A mérések eredményeként azt kapta, hogy a csillag az égbolton olyan [[Ellipszis (görbe)|ellipszist]] ír le, amilyent a csillagnak az [[ekliptika|ekliptikához]] való viszonyából várt. Az [[Ellipszis (görbe)|ellipszis]] fél [[nagytengely]]ét 0,36"-nyinek találta, vagyis ekkora szög alatt látszana a [[földpálya]] fél nagytengelye a [[csillag]]ról ([[parallaxis]]). Ebből az adatból már egyszerű számítással adódik, hogy a csillag távolsága 2,78 pc ([[parszek]]), azaz 9 [[fényév]]. Később még tökéletesebb műszerekkel a 61 Cygni parallaxisát 0,30"-nek mérték.
+== Tudományos elismerései ==
-[[1837]] augusztusától [[1839]] októberéig figyelte a [[61 Cygni]] mozgását. A mérések eredményeként azt kapta, hogy a csillag az égbolton olyan [[Ellipszis (görbe)|ellipszist]] ír le, amilyent a csillagnak az [[ekliptika|ekliptikához]] való viszonyából várt. Az [[Ellipszis (görbe)|ellipszis]] fél [[nagytengely]]ét 0,36"-nyinek találta, vagyis ekkora szög alatt látszana a [[földpálya]] fél nagytengelye a [[csillag]]ról ([[parallaxis]]). Ebből az adatból már egyszerű számítással adódik, hogy a csillag távolsága 2,78 pc ([[parsec]]), azaz 9 [[fényév]]. Később még tökéletesebb műszerekkel a 61 Cygni parallaxisát 0,30"-nek mérték.
+* 1829: A brit [[Királyi Csillagászati Társaság]] aranyérme első alkalommal
+* 1841: A brit Királyi Csillagászati Társaság aranyérme második alkalommal
+* 1842: [[Pour le Mérite#Polgári osztály|Pour le Mérite]]-emlékérem
+== A Bessel nevét viselő fogalmak ==
-'''''Bessel mérése nemcsak évszázados problémát döntött el, hanem a jövő számára is mérőszalagot készített a Világ felmérésére.'''''
+* [[Bessel-ellipszoid]], a Föld egyik geodéziai modellje
+* [[Bessel-féle differenciálegyenlet]] és a Bessel-féle függvények
-== Tudományos elismerése ==
+* Bessel-féle korrekció
-* 1829: A brit [[Royal Astronomical Society]] aranyérme első alkalommal.
-* 1841: A brit [[Royal Astronomical Society]] aranyérme második alkalommal.
-* 1842: A páriszi akadémia [[Pour le Mérite]] emlékérme.
-== Bessel nevét viselő kategóriák ==
-* [[Bessel-Ellipszoid]], a Föld egyik geodéziai modellje.
-* [[Bessel-féle differenciál egyenlet]] és a Bessel-féle függvények.
 * [[Bessel-pont]] a megterhelt gerenda optimális felfüggesztési pontja
 * [[Bessel-egyenlőtlenség]]
 * [[Bessel-Epocha]] és a [[Bessel-Epocha|Bessel-év]]
 * [[Bessel-metódus]] az optikai számításoknál alkalmazott eljárás
-* [[Bessel-féle interpolációs formula]] és interpolációs polinom
+* [[Bessel-féle interpolációs formula]] és az interpolációs polinom
 * [[Bessel-féle szűrő]]
 * [[Bessel-kráter a Holdon]]
-== Forrás ==
+==Jegyzetek==
+{{jegyzetek}}
-* Enciclopedia Britannica, London, 1931.
-* Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopédija, Moszkva, 1953.
-* Hack Frigyes: Bessel emlékére, Élet és Tudomány, 1989.
-* [[John Frederick William Herschel]] [http://books.google.com/books?id=OBQEAAAAQAAJ A brief notice of the life, researches, and discoveries of Friedrich Wilhelm Bessel] (London: Barclay, 1847)
-* Jürgen Hamel: ''Friedrich Wilhelm Bessel''. BSB B. G. Teubner Verlagsgesellschaft, Leipzig 1984
-* J. A. Repsold: [http://adsabs.harvard.edu/full/1920AN....210..161R ''Friedrich Wilhelm Bessel''] In: ''[[Astronomische Nachrichten]].'' Band 210, 1920, S. 161–214. In: [[Astrophysics Data System]] (ADS).
-* ''Friedrich Wilhelm Bessel. Beitraege ueber Leben und Werk des bekannten Astronomen'', Redaktion: Klemens Adam, Gerd Huneke, Heinrich Rademacher. Besselgymnasium der Stadt Minden, 1996.
-== Külső hivatkozások ==
+== Források ==
+* [[Encyclopaedia Britannica]], [[London]], 1931
-{{commonskat|Friedrich Bessel}}
+* Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopédija, [[Moszkva]], 1953
+* [[Hack Frigyes]]: Bessel emlékére, [[Élet és Tudomány]], 1989
+* [[John Herschel]] [https://books.google.com/books?id=OBQEAAAAQAAJ A brief notice of the life, researches, and discoveries of Friedrich Wilhelm Bessel] (London: Barclay, 1847)
+* Jürgen Hamel: ''Friedrich Wilhelm Bessel''. BSB B. G. Teubner Verlagsgesellschaft, [[Lipcse]], 1984
+* J. A. Repsold: [https://articles.adsabs.harvard.edu/full/seri/AN.../0210//0000089.000.html ''Friedrich Wilhelm Bessel''] In: ''[[Astronomische Nachrichten]].'' Band 210, 1920, 161–214. In: [[Astrophysics Data System]] (ADS)
+* ''Friedrich Wilhelm Bessel. Beiträge über Leben und Werk des bekannten Astronomen''. Redaktion: Klemens Adam, Gerd Huneke, Heinrich Rademacher. Besselgymnasium der Stadt Minden, 1996
+== További információk ==
 * {{MacTutor Biography|id=Bessel}}
 * [http://www.epsilon-lyrae.de/Doppelsterne/61Cygni/61Cygni.html Bessel und der Doppelstern 61 Cygni]
+{{Nemzetközi katalógusok}}
-{{portál|Németország|-|matematika|}}
+{{Portál|Csillagászat||Németország|-|Matematika|}}
-[[Kategória:Német csillagászok|Bessel Friedrich]]
+{{DEFAULTSORT:Bessel Friedrich}}
-[[Kategória:Német matematikusok|Bessel Friedrich]]
+[[Kategória:Német csillagászok]]
+[[Kategória:Német matematikusok]]
 [[Kategória:1784-ben született személyek]]
 [[Kategória:1846-ban elhunyt személyek]]
+[[Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai]]
+[[Kategória:A Royal Society tagjai]]
-[[en:Friedrich Bessel]]
-[[an:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[ar:فريدريش بيسل]]
-[[ast:Friedrich Bessel]]
-[[bg:Фридрих Вилхелм Бесел]]
-[[bn:ফ্রিডরিশ ভিলহেল্ম বেসেল]]
-[[ca:Friedrich Bessel]]
-[[cs:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[da:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[de:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[el:Φρίντριχ Βίλχελμ Μπέσελ]]
-[[eo:Friedrich Bessel]]
-[[es:Friedrich Bessel]]
-[[fa:فردریش بسل]]
-[[fi:Friedrich Bessel]]
-[[fr:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[gl:Friedrich Bessel]]
-[[he:פרידריך בסל]]
-[[ht:Friedrich Bessel]]
-[[id:Friedrich Bessel]]
-[[it:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[ja:フリードリヒ・ヴィルヘルム・ベッセル]]
-[[kk:Фридрих Вильгельм Бессел]]
-[[ko:프리드리히 베셀]]
-[[lb:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[mk:Фридрих Вилхелм Бесел]]
-[[nl:Friedrich Bessel]]
-[[no:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[pl:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[pt:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[ro:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[ru:Бессель, Фридрих Вильгельм]]
-[[scn:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[sk:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[sl:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[sr:Фридрих Бесел]]
-[[sv:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[th:ฟรีดดริค เบสเซล]]
-[[tr:Friedrich Wilhelm Bessel]]
-[[uk:Фрідріх Вільгельм Бессель]]
-[[vi:Friedrich Bessel]]
-[[zh:弗里德里希·威廉·贝塞尔]]

Friedrich Bessel

Született	1784. július 22.^[1]^[2]^[3] Minden^[4]^[5]^[2]
Elhunyt	1846. március 17. (61 évesen)^[1]^[2]^[3]^[6]^[7] Königsberg^[2]
Állampolgársága	porosz
Házastársa	Johanna Bessel
Foglalkozása	csillagász matematikus egyetemi oktató földmérő fizikus
Kitüntetései	A művészetek és a tudományok érdemrendje Vörös Sas-rend 2. osztály American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Lalande-díj (1816) Foreign Member of the Royal Society (1825. június 9.)^[8] Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1841)
Halál oka	retroperitoneal fibrosis
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Bessel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség