Ugrás a tartalomhoz

„Friedrich Bessel” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel
a A Royal Society tagjai kategória hozzáadva (a HotCattel)
 
(26 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox}}
{{Személy infobox}}
'''Friedrich Wilhelm Bessel''' ([[Minden]], [[1784]]. [[július 22.]] – [[Kalinyingrád|Königsberg]], [[1846]]. [[március 17.]]) német természettudós, csillagász, geodéta, matematikus, [[Carl Friedrich Gauss]] kortársa.
'''Friedrich Wilhelm Bessel''' ([[Minden (Észak-Rajna-Vesztfália)|Minden]], [[1784]]. [[július 22.]] – [[Königsberg (Poroszország)|Königsberg]], [[1846]]. [[március 17.]]) német természettudós, csillagász, geodéta, matematikus, [[Carl Friedrich Gauss]] kortársa.


== Élete ==
== Élete ==
[[1784]]. [[július 22.|július 22]]-én született [[Minden]]ben, [[Észak-Rajna-Vesztfália]] egyik kisvárosában és [[1846]]. [[március 17.|március 17]]-én hunyt el [[Königsberg]]ben (Kalinyingrád) [[Kelet-Poroszország]] akkori fővárosában. Szülei kereskedőnek szánták, és [[1799]]-ben egy [[Bréma (város)|brémai]] kereskedőhöz adták tanulónak. Azonban a kamatszámítás helyett a hajózáshoz, a [[navigáció]]hoz szükséges [[csillagászat]] és [[matematika]] jobban érdekelte, ezeket kezdte tanulmányozni. Mégsem lett tengerész – az utókor nagy szerencséjére.
[[1784]]. [[július 22.|július 22]]-én született [[Minden (Észak-Rajna-Vesztfália)|Mindenben]], [[Észak-Rajna-Vesztfália]] egyik kisvárosában és [[1846]]. [[március 17.|március 17]]-én hunyt el [[Königsberg (Poroszország)|Königsberg]]ben (Kalinyingrád) [[Kelet-Poroszország]] akkori fővárosában. Szülei kereskedőnek szánták, és [[1799]]-ben egy [[Bréma (település)|brémai]] kereskedőhöz adták tanulónak. Azonban a kamatszámítás helyett a hajózáshoz, a [[navigáció]]hoz szükséges [[csillagászat]] és [[matematika]] jobban érdekelte, ezeket kezdte tanulmányozni. Mégsem lett tengerész – az utókor nagy szerencséjére.


Nem volt a korabeli gyakorlati csillagászatnak olyan ága, amelyben ne adott volna az utókornak valamilyen kulcsot a további zárak kinyitásához, s ez a munkássága eredményezte, hogy róla, mint a ''gyakorlati csillagászat atyjáról'' beszélünk. Nagy rang ez a tudományok történetében, ennél nagyobb megtiszteltetésben csak [[Gauss]] részesült az utókor részéről, akit a matematika koronázatlan királyának szoktak nevezni. Különösen fontos az a munkája a [[61 Cygni]] jelzésű csillag távolságának megmérése, amelyet [[1838]]-ban fejezett be. Azonban Bessel munkássága nem csupán a gyakorlati, hanem az elméleti [[csillagászat]]ra, a [[matematika|matematikára]] és a [[geodézia|geodéziára]] is kiterjedt.
Nem volt a korabeli gyakorlati csillagászatnak olyan ága, amelyben ne adott volna az utókornak valamilyen kulcsot további zárak kinyitásához, s ez a munkássága eredményezte, hogy róla mint a ''gyakorlati csillagászat atyjáról'' beszélünk. Ennél nagyobb megtiszteltetésben csak [[Gauss]] részesült az utókor részéről, akit a „matematika koronázatlan királyának” szoktak nevezni. Különösen fontos munkája a [[61 Cygni]] jelzésű csillag távolságának megmérése, amelyet [[1838]]-ban fejezett be. Azonban Bessel munkássága nem csupán a gyakorlati, hanem az elméleti [[csillagászat]]ra, a [[matematika|matematikára]] és a [[geodézia|geodéziára]] is kiterjedt.


== Munkássága ==
== Munkássága ==
[[1804]]-ben, 20 éves korában kiszámította a [[Halley-üstökös]] pályáját [[Thomas Harriot]] [[1607]]. évi megfigyelésének adataiból.
[[1804]]-ben, 20 éves korában kiszámította a [[Halley-üstökös]] pályáját [[Thomas Harriot]] [[1607]]. évi megfigyelésének adataiból.


Ezt a dolgozatát bemutatta [[Heinrich Wilhelm Olbers]]nek, aki tanítványává fogadta és később így nyilatkozott róla: ''egész csillagászati működésemnél nagyobb értékűnek tartom azt, hogy Besselt sikerült a csillagászatnak megnyernem''.
Ezt a dolgozatát bemutatta [[Heinrich Wilhelm Olbers]]nek, aki tanítványává fogadta, és később így nyilatkozott róla: „egész csillagászati működésemnél nagyobb értékűnek tartom azt, hogy Besselt sikerült a csillagászatnak megnyernem”.
[[File:Bessel, Friedrich Wilhelm – Tabulae Regiomontanae reductionum observationum astronomicarum ab anno 1750 usque ad annum 1850 computatae, 1830 – BEIC 753362.jpg|thumb|upright|left|''Tabulae Regiomontanae reductionum observationum astronomicarum ab anno 1750 usque ad annum 1850 computatae'', 1830]]


[[1805]]-ben Olbers javaslatára [[Híeronymus Schröter]] alkalmazta lilienthali obszervatóriumában, ahol a megfigyelési feladatai mellett folytatta korábban kezdett vizsgálatait, melyek eredményeképpen [[1818]]-ban [[Königsberg]]ben kiadott ''Fundamenta astronomiae deducta ex observationibus James Bradley'' című publikációjában megadta a [[refrakció]], a [[precesszió]] és az [[Csillagászati aberráció|aberráció]] állandóit.
[[1805]]-ben Olbers javaslatára [[Híeronymus Schröter]] alkalmazta lilienthali obszervatóriumában, ahol a megfigyelési feladatai mellett folytatta korábban kezdett vizsgálatait, melyek eredményeképpen [[1818]]-ban [[Königsberg (Poroszország)|Königsbergben]] kiadott ''Fundamenta astronomiae deducta ex observationibus James Bradley'' című publikációjában megadta a [[Fénytörés|refrakció]], a [[precesszió]] és az [[Csillagászati aberráció|aberráció]] állandóit.


''Bessel'' és ''Bradley'' megfigyelései igen sok [[csillag]]ra terjedtek ki. Az említett állandók kiszámításánál igen komoly [[hibaszámítás]]i ismeretekkel is kellett rendelkezni. Bessel maga mondta egy előadásában: ''Igaz mérési adatokról nem lehet szó, az adatok csak valószínű értékek, amelyeknek a valószínűsége annál nagyobb, minél kisebb az átlagostól való eltérések maximuma''. [[Bernoulli]] és [[Gauss]] eredményeit ismerve maga is foglalkozott az idevágó matematikai kutatásokkal. A trigonometrikus polinomokra vonatkozó Bessel-féle feladatot ma is alkalmazzák a matematikát segédtudományként használó kutatásoknál.
''Bessel'' és ''Bradley'' megfigyelései igen sok [[csillag]]ra terjedtek ki. Az említett állandók kiszámításánál igen komoly [[hibaszámítás]]i ismeretekkel is kellett rendelkezni. Bessel maga mondta egy előadásában: ''Igaz mérési adatokról nem lehet szó, az adatok csak valószínű értékek, amelyeknek a valószínűsége annál nagyobb, minél kisebb az átlagostól való eltérések maximuma''. [[Bernoulli]] és [[Carl Friedrich Gauss|Gauss]] eredményeit ismerve maga is foglalkozott az idevágó matematikai kutatásokkal. A trigonometrikus polinomokra vonatkozó Bessel-féle feladatot ma is alkalmazzák a matematikát segédtudományként használó kutatásoknál.


[[Fájl:ID003729 B162 Sternwarte.jpg|thumb|Egyetemi csillagvizsgáló, Königsberg]]
[[Fájl:ID003729 B162 Sternwarte.jpg|bélyeg|Egyetemi csillagvizsgáló, Königsberg]]


[[1810]]-ben [[III. Frigyes Vilmos porosz király|III. Frigyes Vilmos]] porosz király meghívta a [[Königsberg]]i Egyetemre, s megbízta az egyetemi csillagvizsgáló megszervezésével. Az intézet [[1813]]-ban készült el, melyet ''Bessel'' a haláláig vezetett. Kezdetben a szegényes műszerpark arra kényszerítette, hogy elméleti kutatásokkal foglalkozzék behatóbban. Erre az időre esik az ő nevét viselő függvény és egyenlet vizsgálata. A Bessel-féle függvény a transzcendens függvények osztályába tartozik, s a Bessel-féle differenciálegyenletnek a megoldása. A nulladrendű Bessel-függvény a kör alakú lemez rezgésének, valamint a körhullámok mozgásának leírására szolgál. Maga Bessel az egyenletet a bolygók [[perturbáció|perturbáció-számítására]] használta, s kielégítő megoldást adott a [[Kepler-probléma|Kepler-problémára]].
[[1810]]-ben [[III. Frigyes Vilmos porosz király|III. Frigyes Vilmos]] porosz király meghívta a [[Königsbergi Egyetem]]re, és megbízta az egyetemi csillagvizsgáló megszervezésével. [[1813]]-ban készült el az intézet, amelyet ''Bessel'' haláláig vezetett. A szegényes műszerpark kezdetben elméleti kutatásokra kényszerítette. Ebben az időben vizsgálta a nevét viselő függvényt és egyenletet. A '''Bessel-féle függvény''' a Bessel-féle [[differenciálegyenlet]] megoldása, és a transzcendens függvények osztályába tartozik. A nulladrendű [[Bessel-függvény]] a kör alakú lemez rezgését és a körhullámokat írja le. Maga Bessel az egyenletet a bolygók [[perturbációszámítás]]ára használta, és vele kielégítő megoldást adott a [[Kepler-probléma|Kepler-problémára]].


[[1819]]-ben bővült a [[königsberg]]i intézet műszerállománya. Egy Reichenbach-meridiánt kaptak, s ezzel mintegy {{szám|75000}} csillag megfigyelését végezték el. Eközben felfedezte a személyi egyenlet jelentőségét: ''minden megfigyelő mást észlel, de az egyes megfigyelők tévedéseiben valami rendszeresség mutatkozik, amelyet figyelembe véve a mérések pontosságát fokozni lehet''.
[[1819]]-ben bővült a königsbergi intézet műszerállománya. Kaptak egy [[Reichenbach-meridián]]t, és azzal mintegy {{szám|75000}} csillagot figyeltek meg. Eközben fedezte fel a „személyi egyenletet”: ''minden megfigyelő mást észlel, de az egyes megfigyelők tévedéseiben van olyan rendszeresség, amit figyelembe véve a mérések pontossága fokozható''. Konzervatív tudós lévén az [[asztrofizika]] eredményeit gyanakodva fogadta: úgy vélte, a csillagászat feladata az égi objektumok helyzetének és pályájának minél pontosabb megadása.


[[1826]]-ban Berlinben meghatározta a [[másodpercinga]] hosszát. Erről az ''Untersuchungen über die Lange des einfachen Secundenpendels für Berlin'' című munkájában számolt be.
[[1826]]-ban Berlinben meghatározta a [[másodpercinga]] hosszát. Erről az ''Untersuchungen über die Lange des einfachen Secundenpendels für Berlin'' című munkájában számolt be.


[[1831]]-[[1832|32]]-ben Kelet-Poroszországban [[Johann Jacob Baeyer|Baeyerral]] [[háromszögelés]]i méréseket végzett, s meghatározta egy [[meridiánfok]] pontos hosszát.
[[1831]][[1832|32]]-ben Kelet-Poroszországban [[Johann Jacob Baeyer|Baeyerral]] [[háromszögelés]]eket végzett, és meghatározta egy [[meridiánfok]] pontos hosszát.


[[1841]]-ben az addig ismert 10 legjobb fokmérésből megállapította a Föld [[lapultság]]át. Az eredmény ''Gradmessung in Ostpreussen und ihre Verbindung mit preussischen und russischen Dreiecksketten'' címmel [[1838]]-ban jelent meg [[Königsberg]]ben. Számításai szerint az egyenlítői sugár a = 6377,397 km, a sarki sugár b = 6356,079 km. Eszerint a [[lapultság]] 1:299,15, ami összevetve [[John Filmore Hayford|Hayford]] 1909. évi mérésével (1:296,95) és [[Feodoszij Nyikolajevics Kraszovszkij|Kraszovszkij]] 1936. évi eredményével (1:298,78) az ő korában kiváló eredménynek számít.
[[1841]]-ben az addig ismert 10 legjobb fokmérésből megállapította a Föld [[lapultság]]át. Az eredmény ''Gradmessung in Ostpreussen und ihre Verbindung mit preussischen und russischen Dreiecksketten'' címmel [[1838]]-ban jelent meg Königsbergben. Számításai szerint az egyenlítői sugár a = 6377,397 km, a sarki sugár b = 6356,079 km. Eszerint a [[lapultság]] 1:299,15, ami összevetve [[John Filmore Hayford|Hayford]] 1909. évi mérésével (1:296,95) és [[Feodoszij Nyikolajevics Kraszovszkij|Kraszovszkij]] 1936. évi eredményével (1:298,78) az ő korában kiváló eredménynek számít.


== Az első kozmikus távolság-mérés ==
== Az első kozmikus távolság-mérés ==
[[1837]] augusztusától [[1838]] októberéig figyelte a [[61 Cygni]] mozgását. A mérések eredményeként azt kapta, hogy a csillag az égbolton olyan [[Ellipszis (görbe)|ellipszist]] ír le, amilyent a csillagnak az [[ekliptika|ekliptikához]] való viszonyából várt. Az [[Ellipszis (görbe)|ellipszis]] fél [[nagytengely]]ét 0,36"-nyinek találta, vagyis ekkora szög alatt látszana a [[földpálya]] fél nagytengelye a [[csillag]]ról ([[parallaxis]]). Ebből az adatból már egyszerű számítással adódik, hogy a csillag távolsága 2,78 pc ([[parsec]]), azaz 9 [[fényév]]. Később még tökéletesebb műszerekkel a 61 Cygni parallaxisát 0,30"-nek mérték.
[[1837]] augusztusától [[1838]] októberéig figyelte a [[61 Cygni]] mozgását. A mérések eredményeként azt kapta, hogy a csillag az égbolton olyan [[Ellipszis (görbe)|ellipszist]] ír le, amilyent a csillagnak az [[ekliptika|ekliptikához]] való viszonyából várt. Az [[Ellipszis (görbe)|ellipszis]] fél [[nagytengely]]ét 0,36"-nyinek találta, vagyis ekkora szög alatt látszana a [[földpálya]] fél nagytengelye a [[csillag]]ról ([[parallaxis]]). Ebből az adatból már egyszerű számítással adódik, hogy a csillag távolsága 2,78 pc ([[parszek]]), azaz 9 [[fényév]]. Később még tökéletesebb műszerekkel a 61 Cygni parallaxisát 0,30"-nek mérték.


== Tudományos elismerései ==
Bessel mérése nemcsak évszázados problémát döntött el, hanem a jövő számára is mérőszalagot készített a Világ felmérésére.
* 1829: A brit [[Királyi Csillagászati Társaság]] aranyérme első alkalommal
* 1841: A brit Királyi Csillagászati Társaság aranyérme második alkalommal
* 1842: [[Pour le Mérite#Polgári osztály|Pour le Mérite]]-emlékérem


== A Bessel nevét viselő fogalmak ==
== Tudományos elismerése ==
* [[Bessel-ellipszoid]], a Föld egyik geodéziai modellje
* 1829: A brit [[Királyi Csillagászati Társaság]] aranyérme első alkalommal.
* [[Bessel-féle differenciálegyenlet]] és a Bessel-féle függvények
* 1841: A brit [[Királyi Csillagászati Társaság]] aranyérme második alkalommal.
* Bessel-féle korrekció
* 1842: [[Pour le Mérite]] emlékérme.

== Bessel nevét viselő fogalmak ==
* [[Bessel-ellipszoid]], a Föld egyik geodéziai modellje.
* [[Bessel-féle differenciálegyenlet]] és a Bessel-féle függvények.
* [[Bessel-pont]] a megterhelt gerenda optimális felfüggesztési pontja
* [[Bessel-pont]] a megterhelt gerenda optimális felfüggesztési pontja
* [[Bessel-egyenlőtlenség]]
* [[Bessel-egyenlőtlenség]]
* [[Bessel-Epocha]] és a [[Bessel-Epocha|Bessel-év]]
* [[Bessel-Epocha]] és a [[Bessel-Epocha|Bessel-év]]
* [[Bessel-metódus]] az optikai számításoknál alkalmazott eljárás
* [[Bessel-metódus]] az optikai számításoknál alkalmazott eljárás
* [[Bessel-féle interpolációs formula]] és interpolációs polinom
* [[Bessel-féle interpolációs formula]] és az interpolációs polinom
* [[Bessel-féle szűrő]]
* [[Bessel-féle szűrő]]
* [[Bessel-kráter a Holdon]]
* [[Bessel-kráter a Holdon]]
53. sor: 53. sor:


== Források ==
== Források ==
* Enciclopedia Britannica, London, 1931.
* [[Encyclopaedia Britannica]], [[London]], 1931
* Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopédija, Moszkva, 1953.
* Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopédija, [[Moszkva]], 1953
* Hack Frigyes: Bessel emlékére, Élet és Tudomány, 1989.
* [[Hack Frigyes]]: Bessel emlékére, [[Élet és Tudomány]], 1989
* [[John Frederick William Herschel]] [https://books.google.com/books?id=OBQEAAAAQAAJ A brief notice of the life, researches, and discoveries of Friedrich Wilhelm Bessel] (London: Barclay, 1847)
* [[John Herschel]] [https://books.google.com/books?id=OBQEAAAAQAAJ A brief notice of the life, researches, and discoveries of Friedrich Wilhelm Bessel] (London: Barclay, 1847)
* Jürgen Hamel: ''Friedrich Wilhelm Bessel''. BSB B. G. Teubner Verlagsgesellschaft, Leipzig 1984
* Jürgen Hamel: ''Friedrich Wilhelm Bessel''. BSB B. G. Teubner Verlagsgesellschaft, [[Lipcse]], 1984
* J. A. Repsold: [http://adsabs.harvard.edu/full/1920AN....210..161R ''Friedrich Wilhelm Bessel''] In: ''[[Astronomische Nachrichten]].'' Band 210, 1920, S. 161–214. In: [[Astrophysics Data System]] (ADS).
* J. A. Repsold: [https://articles.adsabs.harvard.edu/full/seri/AN.../0210//0000089.000.html ''Friedrich Wilhelm Bessel''] In: ''[[Astronomische Nachrichten]].'' Band 210, 1920, 161–214. In: [[Astrophysics Data System]] (ADS)
* ''Friedrich Wilhelm Bessel. Beitraege ueber Leben und Werk des bekannten Astronomen'', Redaktion: Klemens Adam, Gerd Huneke, Heinrich Rademacher. Besselgymnasium der Stadt Minden, 1996.
* ''Friedrich Wilhelm Bessel. Beiträge über Leben und Werk des bekannten Astronomen''. Redaktion: Klemens Adam, Gerd Huneke, Heinrich Rademacher. Besselgymnasium der Stadt Minden, 1996


== További információk ==
== További információk ==
73. sor: 73. sor:
[[Kategória:1784-ben született személyek]]
[[Kategória:1784-ben született személyek]]
[[Kategória:1846-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1846-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai]]
[[Kategória:A Royal Society tagjai]]

A lap jelenlegi, 2024. június 26., 05:07-kori változata

Friedrich Bessel
Született1784. július 22.[1][2][3]
Minden[4][5][2]
Elhunyt1846. március 17. (61 évesen)[1][2][3][6][7]
Königsberg[2]
Állampolgárságaporosz
HázastársaJohanna Bessel
Foglalkozása
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Vörös Sas-rend 2. osztály
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Lalande-díj (1816)
  • Foreign Member of the Royal Society (1825. június 9.)[8]
  • Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1841)
Halál okaretroperitoneal fibrosis
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Bessel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Friedrich Wilhelm Bessel (Minden, 1784. július 22.Königsberg, 1846. március 17.) német természettudós, csillagász, geodéta, matematikus, Carl Friedrich Gauss kortársa.

Élete

[szerkesztés]

1784. július 22-én született Mindenben, Észak-Rajna-Vesztfália egyik kisvárosában és 1846. március 17-én hunyt el Königsbergben (Kalinyingrád) Kelet-Poroszország akkori fővárosában. Szülei kereskedőnek szánták, és 1799-ben egy brémai kereskedőhöz adták tanulónak. Azonban a kamatszámítás helyett a hajózáshoz, a navigációhoz szükséges csillagászat és matematika jobban érdekelte, ezeket kezdte tanulmányozni. Mégsem lett tengerész – az utókor nagy szerencséjére.

Nem volt a korabeli gyakorlati csillagászatnak olyan ága, amelyben ne adott volna az utókornak valamilyen kulcsot további zárak kinyitásához, s ez a munkássága eredményezte, hogy róla mint a gyakorlati csillagászat atyjáról beszélünk. Ennél nagyobb megtiszteltetésben csak Gauss részesült az utókor részéről, akit a „matematika koronázatlan királyának” szoktak nevezni. Különösen fontos munkája a 61 Cygni jelzésű csillag távolságának megmérése, amelyet 1838-ban fejezett be. Azonban Bessel munkássága nem csupán a gyakorlati, hanem az elméleti csillagászatra, a matematikára és a geodéziára is kiterjedt.

Munkássága

[szerkesztés]

1804-ben, 20 éves korában kiszámította a Halley-üstökös pályáját Thomas Harriot 1607. évi megfigyelésének adataiból.

Ezt a dolgozatát bemutatta Heinrich Wilhelm Olbersnek, aki tanítványává fogadta, és később így nyilatkozott róla: „egész csillagászati működésemnél nagyobb értékűnek tartom azt, hogy Besselt sikerült a csillagászatnak megnyernem”.

Tabulae Regiomontanae reductionum observationum astronomicarum ab anno 1750 usque ad annum 1850 computatae, 1830

1805-ben Olbers javaslatára Híeronymus Schröter alkalmazta lilienthali obszervatóriumában, ahol a megfigyelési feladatai mellett folytatta korábban kezdett vizsgálatait, melyek eredményeképpen 1818-ban Königsbergben kiadott Fundamenta astronomiae deducta ex observationibus James Bradley című publikációjában megadta a refrakció, a precesszió és az aberráció állandóit.

Bessel és Bradley megfigyelései igen sok csillagra terjedtek ki. Az említett állandók kiszámításánál igen komoly hibaszámítási ismeretekkel is kellett rendelkezni. Bessel maga mondta egy előadásában: Igaz mérési adatokról nem lehet szó, az adatok csak valószínű értékek, amelyeknek a valószínűsége annál nagyobb, minél kisebb az átlagostól való eltérések maximuma. Bernoulli és Gauss eredményeit ismerve maga is foglalkozott az idevágó matematikai kutatásokkal. A trigonometrikus polinomokra vonatkozó Bessel-féle feladatot ma is alkalmazzák a matematikát segédtudományként használó kutatásoknál.

Egyetemi csillagvizsgáló, Königsberg

1810-ben III. Frigyes Vilmos porosz király meghívta a Königsbergi Egyetemre, és megbízta az egyetemi csillagvizsgáló megszervezésével. 1813-ban készült el az intézet, amelyet Bessel haláláig vezetett. A szegényes műszerpark kezdetben elméleti kutatásokra kényszerítette. Ebben az időben vizsgálta a nevét viselő függvényt és egyenletet. A Bessel-féle függvény a Bessel-féle differenciálegyenlet megoldása, és a transzcendens függvények osztályába tartozik. A nulladrendű Bessel-függvény a kör alakú lemez rezgését és a körhullámokat írja le. Maga Bessel az egyenletet a bolygók perturbációszámítására használta, és vele kielégítő megoldást adott a Kepler-problémára.

1819-ben bővült a königsbergi intézet műszerállománya. Kaptak egy Reichenbach-meridiánt, és azzal mintegy 75 000 csillagot figyeltek meg. Eközben fedezte fel a „személyi egyenletet”: minden megfigyelő mást észlel, de az egyes megfigyelők tévedéseiben van olyan rendszeresség, amit figyelembe véve a mérések pontossága fokozható. Konzervatív tudós lévén az asztrofizika eredményeit gyanakodva fogadta: úgy vélte, a csillagászat feladata az égi objektumok helyzetének és pályájának minél pontosabb megadása.

1826-ban Berlinben meghatározta a másodpercinga hosszát. Erről az Untersuchungen über die Lange des einfachen Secundenpendels für Berlin című munkájában számolt be.

183132-ben Kelet-Poroszországban Baeyerral háromszögeléseket végzett, és meghatározta egy meridiánfok pontos hosszát.

1841-ben az addig ismert 10 legjobb fokmérésből megállapította a Föld lapultságát. Az eredmény Gradmessung in Ostpreussen und ihre Verbindung mit preussischen und russischen Dreiecksketten címmel 1838-ban jelent meg Königsbergben. Számításai szerint az egyenlítői sugár a = 6377,397 km, a sarki sugár b = 6356,079 km. Eszerint a lapultság 1:299,15, ami összevetve Hayford 1909. évi mérésével (1:296,95) és Kraszovszkij 1936. évi eredményével (1:298,78) az ő korában kiváló eredménynek számít.

Az első kozmikus távolság-mérés

[szerkesztés]

1837 augusztusától 1838 októberéig figyelte a 61 Cygni mozgását. A mérések eredményeként azt kapta, hogy a csillag az égbolton olyan ellipszist ír le, amilyent a csillagnak az ekliptikához való viszonyából várt. Az ellipszis fél nagytengelyét 0,36"-nyinek találta, vagyis ekkora szög alatt látszana a földpálya fél nagytengelye a csillagról (parallaxis). Ebből az adatból már egyszerű számítással adódik, hogy a csillag távolsága 2,78 pc (parszek), azaz 9 fényév. Később még tökéletesebb műszerekkel a 61 Cygni parallaxisát 0,30"-nek mérték.

Tudományos elismerései

[szerkesztés]

A Bessel nevét viselő fogalmak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b c d Bessel, Friedrich Wilhelm
  3. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бессель Фридрих Вильгельм, 2015. szeptember 28.
  6. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]