Ugrás a tartalomhoz

„Koch Sándor (mineralógus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a A magyar korona kutatói kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(26 közbenső módosítás, amit 17 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a mineralógusról|Koch Sándor (egyértelműsítő lap)}}
⚫
'''Koch Sándor''' ([[Kolozsvár]], [[1896]]. [[augusztus 16.]] – [[Szeged]], [[1983]]. [[május 25.]]) [[mineralógus]], a föld- és ásványtani tudományok doktora (1952), [[Kossuth-díj]]as (1953).
{{Személy infobox
|név=Koch Sándor
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=
|születési hely=[[Kolozsvár]]
|születési dátum=[[1896]]. [[augusztus 16.]]
|halál helye=[[Szeged]]
|halál dátuma= [[1983]]. [[május 25.]] {{életkor-holt|1896|08|16|1983|05|25}}
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs=
|szakma=mineralógus
|aláírás=
}}
⚫
'''Koch Sándor''' ([[Kolozsvár]], [[1896]]. [[augusztus 16.]] – [[Szeged]], [[1983]]. [[május 25.]]) [[ásványtan|mineralógus]], a föld- és ásványtani tudományok doktora (1952), egyetemi [[Dékán (felsőoktatás)|dékán]], [[Kossuth-díj]]as (1953), emellett a [[kochsándorit]] nevű ásvány az ő nevét viseli.<ref>{{Cite web |title=A kochsándorit története « Ásványmúzeum – Mineralmuseum, Siófok |url=http://asvanymuzeum.hu/?page_id=47 |accessdate=2021-08-16 |language=hu}}</ref>


[[Koch Ferenc]] (1853–1942) kémikus fia, [[Koch Antal]] (1843–1927) geológus unokaöccse, [[Koch Nándor]] (1885–1961) földrajztudós, geológus unokatestvére, [[Koch Sándor (orvos)|Koch Sándor]] (1925–2009) virológus apja.
[[Koch Ferenc]] (1853–1942) kémikus fia, [[Koch Antal]] (1843–1927) geológus unokaöccse, [[Koch Nándor]] (1885–1961) földrajztudós, geológus unokatestvére, [[Koch Sándor (orvos)|Koch Sándor]] (1925–2009) virológus apja.


== Életpályája ==
== Életpályája ==
⚫
[[Kolozsvár]]on született. Édesapját hamarosan [[Budapest]]re helyezték, így elemi és középiskolai tanulmányait már ott végezte. Ezután beiratkozott a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] természetrajz-kémia szakára. Az egyetemet 1919-ben fejezte be, de közben másfél évet az [[Keleti front (első világháború)|keleti]] és [[Olasz front (első világháború)|olasz]] frontokon töltött.


⚫
Az egyetem befejezése után a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert [[ásványtan]]i érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. 1920-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a [[Kárpát-medence]] bányahelyeinek [[Ásvány (anyag)|ásványaival]] foglalkozott. 1935-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a Nemzeti Múzeum Elnöki Hivatalának lett vezetője. Ebben az évben jelent meg a [[Vendl Mária|Vendl Máriával]] írt ''A drágakövek'' című műve.
⚫
[[Kolozsvár]]on született. Édesapját hamarosan [[Budapest]]re helyezték, így elemi és középiskolai tanulmányait már ott végezte. Ezután beiratkozott a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] természetrajz-kémia szakára. Az egyetemet [[1919]]-ben fejezte be, de közben másfél évet az [[Oroszország|orosz]] és [[Olaszország|olasz]] frontokon töltött.


== 1940–1969 ==
⚫
Az egyetem befejezése után a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert [[ásványtan]]i érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. [[1920]]-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a [[Kárpát-medence]] bányahelyeinek [[Ásvány (anyag)|ásványaival]] foglalkozott. [[1935]]-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a [[Nemzeti Múzeum]] Elnöki Hivatalának lett vezetője. Ebben az évben jelent meg Vendl Máriával írt „A drágakövek" című műve.
⚫
[[Fájl:Koch Sándor sírja.JPG|bélyegkép|<center>Sírja a [[Farkasréti temető]]ben</center>]]
1940-ben a [[Szeged]]en alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott.<ref>{{Cite web |url=http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/tudostarlat/koch-sandor-1896-1983.pdf |title=Koch Sándor életrajza a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár honlapján |accessdate=2021-08-16}}</ref> Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az [[ásványtan]]i oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert – ma már az ő nevét viselő – ásványgyűjteményt. Kutatásai mellett a tanszék vezetője (1940–1968), és dékánhelyettese (1946–1947 és 1948–1949) volt, valamint három alkalommal is megválasztották a Természettudományi Kar dékánjává (1947–1948, 1954–1957, 1960–1963).<ref>{{Cite web |title=Koch Sándor {{!}} Magyar életrajzi lexikon {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/koch-sandor-764C3/ |work=www.arcanum.com |accessdate=2021-08-16}}</ref><ref>{{Cite web |title=Nemzeti Örökség Intézete - Koch Sándor |url=http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/koch-sandor/ |work=Nemzeti Örökség Intézete - Koch Sándor |accessdate=2021-08-16 |language=hu}}</ref>


⚫
Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírta az ''Ásványtan története Magyarországon'' című könyvét, majd 1966-ban megjelent a ''Magyarország ásványai'' című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva [[Sztrókay Kálmán (geológus)|Sztrókay Kálmánnal]] megírta a máig is alapmunkának számító ''Ásványtan'' című tankönyvet.
== 1940-1969 ==
⚫
[[Fájl:Koch Sándor sírja.JPG|bélyegkép|<center>Sírja a [[Farkasréti temető]]ben]]
[[1940]]-ben a [[Szeged]]en alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott. Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az [[ásványtan]]i oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert - ma már az ő nevét viselő - ásványgyűjteményt.


== 1970–1983 ==
⚫
Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírja az „Ásványtan története Magyarországon” című könyvét, majd 1966-ban megjelenik a „Magyarország ásványai” című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva [[Sztrókay Kálmán]]nal megírta a máig is alapmunkának számító „Ásványtan" című tankönyvet.
⚫
50 évi szolgálat után 1969-ben ment nyugdíjba. Kiemelkedő tudományos munkásságát igazolja a megjelent közel száz tanulmánya, könyve.


== 1970-1983 ==
== Művei ==
* [http://real-eod.mtak.hu/1324/ A magyar ásványtan története] (1952)
*Könyv a kövekről (Budapest 1957)
* [http://real-eod.mtak.hu/16463/ Magyarország ásványai] (1966, 1985)


== Emlékezete ==
⚫
50 évi szolgálat után [[1969]]-ben ment nyugdíjba. Kiemelkedő tudományos munkásságát igazolja a megjelent közel száz tanulmánya, könyve.


⚫
=== Koch Sándor Ásványgyűjtemény ===
== Főbb művei ==
⚫
{{Bővebben|Koch Sándor Ásványgyűjtemény}}
{{csonk-szakasz}}


=== Kochsándorit ===
⚫
== Koch Sándor Ásványgyűjtemény ==
A [[Kövecses-Varga Lajos]] által 2004-ben felfedezett ásvány a legendás mineralógus tiszteletére a [[kochsándorit]] nevet kapta. Összetétele víztartalmú kalcium-alumínium-karbonát, amely hófehér, 0,5-1,5 mm-t elérő, tűs kristályokból felépülő, selyemfényű, gömbös halmazok formájában jelenik meg.<ref>{{Cite web |title=Új ásványt fedeztek fel magyar kutatók |url=https://www.origo.hu/tudomany/20071009-tudomanyos-felfedezes-kochsandorit-az-uj-magyar-asvany.html |work=https://www.origo.hu/ |accessdate=2021-08-16 |language=hu}}</ref> Első megtalálási helye a [[Mány|mányi]] szénbánya meddőhányója volt, ám annak rekultiválásával már nem használható lelőhelyként.


== Jegyzetek ==
⚫
{{Bővebben|Koch Sándor Ásványgyűjtemény}}
{{jegyzetek|oszlopok=2}}


== Források ==
== Források ==
* [[Pál-Molnár Elemér]], [[Kóbor Balázs]] (2000): A [[Szegedi Tudományegyetem]] Koch Sándor ásványgyűjteménye. EMT Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, [[Kolozsvár]], 113.
* [[Pál-Molnár Elemér]], [[Kóbor Balázs]] (2000): A [[Szegedi Tudományegyetem]] Koch Sándor ásványgyűjteménye. EMT Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, [[Kolozsvár]], 113.
* {{MÉL|4||ABC07165/08142.htm}}
* Magyar életrajzi lexikon

{{Commonskat|Sándor Koch (mineralogist)}}


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==
* http://www.u-szeged.hu
* http://www.u-szeged.hu
{{Magyar Szent Korona}}
* http://www.sci.u-szeged.hu/asvanytan/
{{Nemzetközi katalógusok}}


[[Kategória:Magyar mineralógusok]]
[[Kategória:Magyar mineralógusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]
[[Kategória:Kolozsváriak]]
[[Kategória:Szegediek]]
[[Kategória:1896-ban született személyek]]
[[Kategória:1896-ban született személyek]]
[[Kategória:1983-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1983-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:A magyar korona kutatói]]
[[Kategória:A magyar korona kutatói]]
[[Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek]]

A lap jelenlegi, 2024. október 13., 19:17-kori változata

Ez a szócikk a mineralógusról szól. Hasonló címmel lásd még: Koch Sándor (egyértelműsítő lap).
Koch Sándor
Született1896. augusztus 16.
Kolozsvár
Elhunyt1983. május 25. (86 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiKoch Sándor
Foglalkozásamineralógus
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1919)
KitüntetéseiKossuth-díj (1953)
SírhelyeFarkasréti temető (7/6-1-22/23)
A Wikimédia Commons tartalmaz Koch Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Koch Sándor (Kolozsvár, 1896. augusztus 16. – Szeged, 1983. május 25.) mineralógus, a föld- és ásványtani tudományok doktora (1952), egyetemi dékán, Kossuth-díjas (1953), emellett a kochsándorit nevű ásvány az ő nevét viseli.[1]

Koch Ferenc (1853–1942) kémikus fia, Koch Antal (1843–1927) geológus unokaöccse, Koch Nándor (1885–1961) földrajztudós, geológus unokatestvére, Koch Sándor (1925–2009) virológus apja.

Életpályája

[szerkesztés]

Kolozsváron született. Édesapját hamarosan Budapestre helyezték, így elemi és középiskolai tanulmányait már ott végezte. Ezután beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-kémia szakára. Az egyetemet 1919-ben fejezte be, de közben másfél évet az keleti és olasz frontokon töltött.

Az egyetem befejezése után a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert ásványtani érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. 1920-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a Kárpát-medence bányahelyeinek ásványaival foglalkozott. 1935-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a Nemzeti Múzeum Elnöki Hivatalának lett vezetője. Ebben az évben jelent meg a Vendl Máriával írt A drágakövek című műve.

1940–1969

[szerkesztés]
Sírja a Farkasréti temetőben

1940-ben a Szegeden alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott.[2] Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az ásványtani oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert – ma már az ő nevét viselő – ásványgyűjteményt. Kutatásai mellett a tanszék vezetője (1940–1968), és dékánhelyettese (1946–1947 és 1948–1949) volt, valamint három alkalommal is megválasztották a Természettudományi Kar dékánjává (1947–1948, 1954–1957, 1960–1963).[3][4]

Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírta az Ásványtan története Magyarországon című könyvét, majd 1966-ban megjelent a Magyarország ásványai című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva Sztrókay Kálmánnal megírta a máig is alapmunkának számító Ásványtan című tankönyvet.

1970–1983

[szerkesztés]

50 évi szolgálat után 1969-ben ment nyugdíjba. Kiemelkedő tudományos munkásságát igazolja a megjelent közel száz tanulmánya, könyve.

Művei

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Koch Sándor Ásványgyűjtemény

[szerkesztés]
Bővebben: Koch Sándor Ásványgyűjtemény

Kochsándorit

[szerkesztés]

A Kövecses-Varga Lajos által 2004-ben felfedezett ásvány a legendás mineralógus tiszteletére a kochsándorit nevet kapta. Összetétele víztartalmú kalcium-alumínium-karbonát, amely hófehér, 0,5-1,5 mm-t elérő, tűs kristályokból felépülő, selyemfényű, gömbös halmazok formájában jelenik meg.[5] Első megtalálási helye a mányi szénbánya meddőhányója volt, ám annak rekultiválásával már nem használható lelőhelyként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A kochsándorit története « Ásványmúzeum – Mineralmuseum, Siófok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
  2. ↑ Koch Sándor életrajza a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár honlapján. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
  3. ↑ Koch Sándor | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
  4. ↑ Nemzeti Örökség Intézete - Koch Sándor (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Koch Sándor. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
  5. ↑ Új ásványt fedeztek fel magyar kutatók (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Koch_Sándor_(mineralógus)&oldid=27515917”