„Koch Sándor (mineralógus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Bővítés és forrásolás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
== 1940–1969 == |
== 1940–1969 == |
||
[[Fájl:Koch Sándor sírja.JPG|bélyegkép|<center>Sírja a [[Farkasréti temető]]ben</center>]] |
[[Fájl:Koch Sándor sírja.JPG|bélyegkép|<center>Sírja a [[Farkasréti temető]]ben</center>]] |
||
1940-ben a [[Szeged]]en alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott.<ref>{{Cite web |url=http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/tudostarlat/koch-sandor-1896-1983.pdf |title=Koch |
1940-ben a [[Szeged]]en alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott.<ref>{{Cite web |url=http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/tudostarlat/koch-sandor-1896-1983.pdf |title=Koch Sándor életrajza a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár honlapján |accessdate=2021-08-16}}</ref> Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az [[ásványtan]]i oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert – ma már az ő nevét viselő – ásványgyűjteményt. Kutatásai mellett a tanszék vezetője (1940–1968), és dékánhelyettese (1946–1947 és 1948–1949) volt, valamint három alkalommal is megválasztották a Természettudományi Kar dékánjává (1947–1948, 1954–1957, 1960–1963).<ref>{{Cite web |title=Koch Sándor {{!}} Magyar életrajzi lexikon {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/koch-sandor-764C3/ |work=www.arcanum.com |accessdate=2021-08-16}}</ref><ref>{{Cite web |title=Nemzeti Örökség Intézete - Koch Sándor |url=http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/koch-sandor/ |work=Nemzeti Örökség Intézete - Koch Sándor |accessdate=2021-08-16 |language=hu}}</ref> |
||
Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírta az ''Ásványtan története Magyarországon'' című könyvét, majd 1966-ban megjelent a ''Magyarország ásványai'' című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva [[Sztrókay Kálmán (geológus)|Sztrókay Kálmánnal]] megírta a máig is alapmunkának számító ''Ásványtan'' című tankönyvet. |
Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírta az ''Ásványtan története Magyarországon'' című könyvét, majd 1966-ban megjelent a ''Magyarország ásványai'' című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva [[Sztrókay Kálmán (geológus)|Sztrókay Kálmánnal]] megírta a máig is alapmunkának számító ''Ásványtan'' című tankönyvet. |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
* [http://real-eod.mtak.hu/1324/ A magyar ásványtan története] (1952) |
* [http://real-eod.mtak.hu/1324/ A magyar ásványtan története] (1952) |
||
*Könyv a kövekről (Budapest 1957) |
*Könyv a kövekről (Budapest 1957) |
||
* Magyarország ásványai (1966, 1985) |
* [http://real-eod.mtak.hu/16463/ Magyarország ásványai] (1966, 1985) |
||
== Emlékezete == |
== Emlékezete == |
||
| 66. sor: | 66. sor: | ||
[[Kategória:1983-ban elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1983-ban elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:A magyar korona kutatói]] |
[[Kategória:A magyar korona kutatói]] |
||
[[Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek]] |
|||
A lap jelenlegi, 2024. október 13., 19:17-kori változata
| Koch Sándor | |
 | |
| Született | 1896. augusztus 16. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1983. május 25. (86 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Koch Sándor |
| Foglalkozása | mineralógus |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1919) |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1953) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/6-1-22/23) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koch Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Koch Sándor (Kolozsvár, 1896. augusztus 16. – Szeged, 1983. május 25.) mineralógus, a föld- és ásványtani tudományok doktora (1952), egyetemi dékán, Kossuth-díjas (1953), emellett a kochsándorit nevű ásvány az ő nevét viseli.[1]
Koch Ferenc (1853–1942) kémikus fia, Koch Antal (1843–1927) geológus unokaöccse, Koch Nándor (1885–1961) földrajztudós, geológus unokatestvére, Koch Sándor (1925–2009) virológus apja.
Életpályája
[szerkesztés]Kolozsváron született. Édesapját hamarosan Budapestre helyezték, így elemi és középiskolai tanulmányait már ott végezte. Ezután beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-kémia szakára. Az egyetemet 1919-ben fejezte be, de közben másfél évet az keleti és olasz frontokon töltött.
Az egyetem befejezése után a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert ásványtani érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. 1920-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a Kárpát-medence bányahelyeinek ásványaival foglalkozott. 1935-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a Nemzeti Múzeum Elnöki Hivatalának lett vezetője. Ebben az évben jelent meg a Vendl Máriával írt A drágakövek című műve.
1940–1969
[szerkesztés]
1940-ben a Szegeden alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott.[2] Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az ásványtani oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert – ma már az ő nevét viselő – ásványgyűjteményt. Kutatásai mellett a tanszék vezetője (1940–1968), és dékánhelyettese (1946–1947 és 1948–1949) volt, valamint három alkalommal is megválasztották a Természettudományi Kar dékánjává (1947–1948, 1954–1957, 1960–1963).[3][4]
Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírta az Ásványtan története Magyarországon című könyvét, majd 1966-ban megjelent a Magyarország ásványai című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva Sztrókay Kálmánnal megírta a máig is alapmunkának számító Ásványtan című tankönyvet.
1970–1983
[szerkesztés]50 évi szolgálat után 1969-ben ment nyugdíjba. Kiemelkedő tudományos munkásságát igazolja a megjelent közel száz tanulmánya, könyve.
Művei
[szerkesztés]- A magyar ásványtan története (1952)
- Könyv a kövekről (Budapest 1957)
- Magyarország ásványai (1966, 1985)
Emlékezete
[szerkesztés]Koch Sándor Ásványgyűjtemény
[szerkesztés]
Kochsándorit
[szerkesztés]A Kövecses-Varga Lajos által 2004-ben felfedezett ásvány a legendás mineralógus tiszteletére a kochsándorit nevet kapta. Összetétele víztartalmú kalcium-alumínium-karbonát, amely hófehér, 0,5-1,5 mm-t elérő, tűs kristályokból felépülő, selyemfényű, gömbös halmazok formájában jelenik meg.[5] Első megtalálási helye a mányi szénbánya meddőhányója volt, ám annak rekultiválásával már nem használható lelőhelyként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A kochsándorit története « Ásványmúzeum – Mineralmuseum, Siófok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Koch Sándor életrajza a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár honlapján. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Koch Sándor | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete - Koch Sándor (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Koch Sándor. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Új ásványt fedeztek fel magyar kutatók (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
Források
[szerkesztés]- Pál-Molnár Elemér, Kóbor Balázs (2000): A Szegedi Tudományegyetem Koch Sándor ásványgyűjteménye. EMT Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, Kolozsvár, 113.
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk
[szerkesztés]| A Szent Korona |  | |
|---|---|---|
| Magyar koronázási jelvények | ||
| Neves kutatói | Alföldi András · Altenburger Gusztáv · Bertényi Iván · Franz Johann Joseph Bock · Decsy Sámuel · Deér József · Gerevich Tibor · Hampel József · Ipolyi Arnold · Karácsonyi János · Katona István · Koch Sándor · Kocsis István · Nyikogyim Pavlovics Kondakov · László Gyula · Lovag Zsuzsa · Oberschall Magda · Péri József · Polner Ödön · Révay Péter · Schwarz Gottfried · Szelényi Károly · Szvetnik Joachim · Timon Ákos · Tóth Endre · Tóth Zoltán József · Váczy Péter · Vajay Szabolcs · Varga Tibor · Varjú Elemér | |
