„Szokoli Mehmed pasa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Egresi István átnevezte a(z) Szokoli Mehmed lapot a következő névre: Szokoli Mehmed pasa: A "pasa" méltóság feltüntetése indokolt, egyértelműsít, és követi a Wikipédia török, illetve angol, vonatkozó szócikkeinek az elnevezését. |
Link hozzáadása egy könyvforráshoz az ellenőrizhetőségért (20231214)) #IABot (v2.0.9.5) (GreenC bot |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
*{{hely|Ágoston-Masters, 2009}}{{cite book |last= |first= |author=Ágoston Gábor, Bruce Alan Masters |title=Encyclopedia of the Ottoman Empire |year=2009 |publisher=Infobase Publishing |location=New York |isbn=978-0-8160-6259-1 }} |
*{{hely|Ágoston-Masters, 2009}}{{cite book |last= |first= |author=Ágoston Gábor, Bruce Alan Masters |title=Encyclopedia of the Ottoman Empire |url=https://archive.org/details/encyclopediaofot0000unse|year=2009 |publisher=Infobase Publishing |location=New York |isbn=978-0-8160-6259-1 }} |
||
{{Oszmán nagyvezír |
{{Oszmán nagyvezír |
||
A lap jelenlegi, 2023. december 15., 11:08-kori változata
| Szokoli Mehmed pasa | |
 | |
| Született | Бајица Ненадић 1505[1] Sokolovići, Sokolac |
| Elhunyt | 1579. október 11. (73-74 évesen) Konstantinápoly[2] |
| Állampolgársága | oszmán |
| Házastársa | Eszmehán szultána |
| Gyermekei | Sokulluzade Hasan Pasha |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Enderun School |
| Halál oka | szúrt seb |
| Sírhelye | Konstantinápoly |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szokoli Mehmed pasa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szokoli Mehmed pasa vagy Szokolovics Mehmed pasa (törökül: Sokollu Mehmed Paşa, szerbül: Мехмед-паша Соколовић, horvátul: Mehmed-paša Sokolović; Szokolovics, Oszmán Birodalom (ma: Bosznia-Hercegovina), 1506 – Konstantinápoly, 1579. október 11.) I. Szulejmán és II. Szelim szultán nagyvezíre.
Élete
[szerkesztés]Szokoli a devsirme rendszeren keresztül – szerb származásúként – került az oszmán hadseregbe. 1546-ban a flotta admirálisa, néhány évvel később Rumélia kormányzója lett. Szelim és Bajazid trónharcokat vívtak. Szokoli vezette Szelim hadseregeit, és győzelmet aratott. 1562-ben feleségül vette Szelim leányát, Eszmehán szultánát.
1565-től 1579-ig, három szultánt szolgálva viselte a nagyvezír címet.[3]
1566-ban, Nagy Szulejmán halála után ő folytatta Szigetvár ostromát, és nagy tiszteletet érzett Zrínyi Miklós iránt.
Szulejmán halála után a török birodalom fő terjeszkedési pontját a nyugat helyett inkább át kívánta helyezni a kelet felé, mely könnyebb prédának ígérkezett. A Fekete-tengeren túl az oroszok a Volga menti asztrahányi kánság leigázásával megszerezték a déli területeket. Mehmed előterjesztette tervét, hogy indítsanak támadást Oroszország ellen. A Don valamint Volga folyót csatornával összeköttetésbe kívánta hozni, hogy így könnyebb legyen a csapatok szállítása. 1568-ban egy török sereg elindult Asztrahánba, amelyet az oroszok hódítottak meg. Ám az oroszok az oszmán támadásoktól megvédték a várost, és a csatorna építését is meghiúsították. Mehmed végül letett az oroszországi terjeszkedésről. Ebben az időszakban, 1571-ben foglalta el az Oszmán Birodalom Ciprust.[4]
Szelim szultán halála után Szokoli Mehmedet minden hatalmától megfosztották. 1579-ben gyanús körülmények között elhunyt, valószínűleg meggyilkolták.
Galéria
[szerkesztés]-
Az Arslanagić híd Bosznia-Hercegovinában, Trebinje városában. Eredetileg 1574-ben Szokoli Mehmed pasa építtette -
Višegrad város leghíresebb hídja a Drinán, Szokoli Mehmed pasa építtette 1571 és 1577 között
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Library of Congress Name Authority File (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
- ↑ Ágoston-Masters, 2009 513. o.
- ↑ Ágoston-Masters, 2009 513. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Ágoston-Masters, 2009: Ágoston Gábor, Bruce Alan Masters. Encyclopedia of the Ottoman Empire. New York: Infobase Publishing (2009). ISBN 978-0-8160-6259-1
| Elődje: Semiz Ali pasa |
Az Oszmán Birodalom nagyvezíre 1565–1579  |
Utódja: Şemsi Ahmed pasa |
