Ugrás a tartalomhoz

„Alsómarikó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Külső hivatkozások → További információk AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Szlovák település infobox
{{Szlovák település infobox
| név = Alsómarikó
| név = Alsómarikó
| helyi név = Dolná Mariková
| kerület = Trencséni
| kerület = Trencséni
| járás = Vágbesztercei
| járás = Vágbesztercei

A lap 2014. július 12., 17:47-kori változata

Alsómarikó (Dolná Mariková)
Alsómarikó zászlaja
Alsómarikó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rangközség
PolgármesterPeter Šujak
Irányítószám018 02
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPB
Népesség
Teljes népesség1412 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság390 m
Terület22,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 29″, k. h. 18° 21′ 22″49.208056°N 18.356111°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 29″, k. h. 18° 21′ 22″49.208056°N 18.356111°E
Alsómarikó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómarikó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsómarikó (szlovákul Dolná Mariková) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.

Fekvése

Vágbesztercétől 12 km-re északra, a Marikó patak partján fekszik. Korábban Felsőmarikóval együtt alkotta Marikó községet.

Története

Területén a 9. századból származó jelentős leletek kerültek elő, ezek azonban még egyelőre közöletlenek.

A települést a német jog alapján alapították a 14. század elején Csák Máté birtokán. 1321-ben "Kethlehota" alakban említik először. 1438-ban "Marykova Lehota", 1498-ban "Marikolehota" néven szerepel az írott forrásokban. A Kilián, majd a Hatnyánszky család birtoka. A 15. században részben Vágbeszterce várának uradalmához tartozott, mely később az egész falut megszerezte. 1578-ban malma és 27 háza volt. 1720-ban 5 malom és 56 adózó háztartás volt a településen, közülük 32 zselléreké. 1784-ben 719 házában 634 család és 3361 lakos élt. 1828-ban Felsőmarikó nélkül 539 háza és 2317 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, faárukészítéssel foglalkoztak. A 19. században fűrész- és vízimalom, valamint 7 pálinkafőzde működött a községben.

Vályi András szerint "MARIKOVA. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Klietsinához közel, Pukóhoz 1 1/4 mértföldnyire, földgye nehezen miveltetik, fája legelője van, marhákkal is szoktak kereskedni." [2]

Fényes Elek szerint "Marikova, elszórt tót falu, Trencsén vmegyében; a hegyek közt: 2263 kath., 1 evang., 100 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Lakosai fával kereskednek, pálinkát főznek, fuvaroznak. Van egy derék kőbányájok is. F. u. b. Balassa és gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna." [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1954-óta két település: Alsó- és Felsőmarikó, melyekhez számos kis telep tartozik.

Népessége

1910-ben Marikó 4456, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1490 lakosából 1487 szlovák volt.

2011-ben 1433 lakosából 1366 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1758-ban épült a korábbi templom helyén. Előtte 1759-ben készült szobor áll.

Források

  • M. Olšovský/ Š. Meliš/ J. Moravčík 2008: Po stopách predkov – Archeológia stredného Považia od praveku po stredovek.

További információk