Rumbach utcai zsinagóga

Rumbach utcai zsinagóga
Település	Budapest VII. kerülete
Ország	Magyarország
Vallás	zsidó
Építési adatok
Stílus	historizmus
Építés kezdete	1869
Építés befejezése	1872
Tervező	Otto Wagner
Építész(ek)	Buzzi Bódog
Elhelyezkedése
Rumbach utcai zsinagóga Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 03′ 32″47.49792, 19.05889
A Wikimédia Commons tartalmaz Rumbach utcai zsinagóga témájú médiaállományokat.

A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert (a „nagy zsinagóga” a Dohány utcai). A VII. kerületben található, a Rumbach Sebestyén utca 11-13. szám alatt (valamikor a 8-as szám volt).

Története

A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt.

A falán magyar nyelvű emléktábla olvasható, amely azokra a zsidókra emlékeztet, akiket 1941-ben ebben az épületben gyűjtöttek össze, mielőtt a megszállt ukrajnai Kamenyeck-Podolszkba szállítottak a magyar hatóságok, ahol a németek legyilkolták őket.

Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használják vallási célokra, 1979-ben a teteje is beszakadt. 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, ekkor azonban ezt kiürítették, mert az épület életveszélyessé vált. Az 1980-as években az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg a hitközségtől. Az 1990-es években állagmegőrző munkákat hajtottak végre rajta, a felújítást azonban nem fejezték be. Az Alba Regia 1992-ben csődbe ment. 1994-ben az épület az Állami Vagyonügynökség tulajdonába került. 2006-ban a Budapesti Zsidó Hitközség visszakapta, azóta látogatható. Az épület ma is impozáns, belső tartozékai azonban hiányoznak.[1] 2007-ben kihirdették a felújításra kiírt pályázat eredményét. Az épületben kap majd helyet a tervek szerint a Kárpát-medencei Zsidó Néprajzi Múzeum.[2]

Leírása

A zsinagóga tornyai

Ugyanaz a sárga-narancs motívum található meg rajta, amely a Dohány utcai nagy zsinagógán is. Ez az imaház azonban azoknak a zsidóknak épült, akiknek a Dohány épülete nem felelt meg, akik annál konzervatívabbak voltak.

A zsinagóga utcai homlokzata szimmetrikus. A kétoldalon lévő nyolcszögletű falrészek fölül a mecsetek minaretjére emlékeztető kis kupolás tornyokban folytatódnak. A homlokzat középső részén díszített keretű összefogott kettős ablakok helyezkednek el, illetve a zsinagógáknál szokásos módon Mózes két kőtáblája. Az épület vakolása kívülről szürkés sárga, amelyet vörös téglából készült csíkok díszítenek, kék színű zománcos téglákkal, egymástól egyenlő távolságban elrendezve.

A zsinagóga belsejét a nyolcszögletű, tágas, magas, díszes kupola határozza meg, amelyet nyolc karcsú vasoszlop tart, mór jellegű Alhambra oszlopfőkkel. A falakon arany, kék és vörös színű reliefeket találunk.

Irodalom

• P. Brestyánszky, Ilona. Budapest ​zsinagógái. Budapest: Ciceró (1999). ISBN 9635392516 
• Haraszti György: "Két világ határán Tradíció és modernitás: A Rumbach utcai zsinagóga és hívei", in: Múlt és Jövő 1993/2, 15-27.
• Haraszti György: "A Rumbach utcai zsinagóga és hívei", in: Ines Müller: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (Budapest-Bécs: MTA Judaisztikai Kutatócsoport – Löcker Verlag, 1993), 103-119.
• Kormos, Péter, Villányi András, Raj Tamás. Budapest zsinagógái – The Synagogues of Budapest. Budapest: Villányi Kiadó (2007). ISBN 9789632179735 

Külső hivatkozások

• Svájciak újítanák fel a Rumbach-zsinagógát
• A „zsinagóga háromszög” (a volt gettó területe)
• erzsebetvaros.hu: Rumbach Sebestyén utca
• Zsinagógák Budapesten a Rumbach Zsinagóga, english
• A zsinagóga a Műemlékem.hu-n

Galéria

• 
  A zsinagóga homlokzata
• 
  Utcai homlokzat
• 
  Árkádos főbejárat
• 
  Kőtáblák az utcai homlokzaton
• 
• 
• 
• 

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarországi zsinagógák listája