Állatok
Állatok | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: 760–0 Ma paleoproterozoikum–holocén[1] neoproterozoikum–holocén[2] | ||||||
Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
Szinonimák | ||||||
Hivatkozások | ||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Állatok témájú kategóriát. |
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok csoportja törzsfejlődési szempontból monofiletikus, azaz egyetlen közös őstől származtatható. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.
Az állatok közös tulajdonságai
- Heterotrófok, méghozzá kemoheterotrófok, azaz az életműködésükhöz szükséges energiát és a testük felépítéséhez szükséges szenet és nitrogént is csak szerves anyagokból képesek kinyerni.
- Eredendően többsejtűek, de léteznek olyan állatok, melyek életük során elvesztik valódi többsejtű jellegüket. Ilyenek a nyálkaspórások, amelyek sejtjei egy életszakaszukban egy sokmagvú szincitiummá olvadnak össze.
- Életük nagy részében diploidok, csak az ivarsejtjeik haploidok, azaz a növényeknél ismert haploid-diploid nemzedékváltakozás nincs.
- Nem képesek a lizin bioszintézisére.
- Kizárólag az állatok képesek a kollagén szintézisére.
- A HOX gének expresszálódnak bennük.
- sejtjeik között speciális sejtkapcsoló struktúrák (pl. dezmoszómák, réskapcsolatok stb.) alakulnak ki,
- sejtközi állományuk (az extracelluláris mátrix) kollagént és más strukturális fehérjéket tartalmaz.
Életük nagy részében rendszerint diploidok, csupán a számfelező osztódással (meiózissal) létrejövő ivarsejtjeik (a petesejtek és a hímivarsejtek) haploidok.
Egyedfejlődésük alapja a barázdálódás. Ennek során a megtermékenyített petesejtből (zigóta) előbb szedercsíra (morula), abból hólyagcsíra (blasztula), majd (a legtöbb állatnál) bélcsíra (gasztrula) fejlődik.
Evolúciójuk
Az állatok kialakulása
A tudomány mai állása szerinti legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros-ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, mely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával. A planuloid alak szesszilizációjából (helytülő életmódúvá válásából) a szivacsok, gasztrulációjából (a bélcsíra kialakulásából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.
Az állatok törzsfejlődése
A törzsekké fejlődés állatvilága a törzsfejlődés azon szakasza, amikor az Archae-k azonos vagy hasonlatos környezetben eltérő törzsi folyamataik során folyamatos kapcsolódással (például szimbiózis, táplálkozás) részt vesznek egymás egyedi folyamataikban és kialakulnak mindazok a közös bélyegek, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől. — Mikor a prokarióta a sejtmag előtti egysejtű ősibb archeobacteria nem csak az eubacteriai fejlődése, hanem már az összetetteb országából feltehetően kialakult (az archeokarióta?) a kromatin a kettős szálú nukleinsav (DNS) és a szerveződésében részt vevő fehérje a hisztonok komplexe és eukariótává (eu = valódi, karyon = sejtmag) fejlődött, ez feltételezhetően alacsony vízállású partok mentén a hőmérséklet és klíma ingadozásának köszönhetően következett be.[3] Ez 2000-2200 millió évvel ezelőtt lehetett. A legősibb élőlénykör leletek 560 millió évvel ezelőttől származtathatóak, az ediakara kortól, a kambriumi robbanás 520-530 millió évvel ezelőttre tehető. Az állatok kifejlődésének megértéséhez segítséget nyújthat a Moszatgombák és a Chromista szócikkek leírásának az összevetése a különböző algák kapcsolatával és az eukromatin, heterokromatin jelentőségeivel, amely elvezet az élősködők és a parazitoidok megértésével az állatok törzsekké fejlődéséhez. — Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azonban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes.[4] Az állatvilág törzseinek rendszerezésével az állatrendszertan foglalkozik.
Rendszerezésük
Az állatok helye az élővilágban
Az állatokat Carl von Linné rendszertana óta máig önálló országként kezelik. Az állatokat a modern rendszertanok az eukarióták (Eukaryota) doménjének részeként tartják számon. Az alábbi táblázat az eukarióták felosztásának változásait, és ezzel együtt az állatok besorolásának viszonylagos változatlanságát mutatja be az idők folyamán:
Linnaeus 1735 2 ország |
Haeckel 1866 3 ország[5] |
Chatton 1937 2 birodalom[6] |
Copeland 1956 4 ország[7] |
Whittaker 1969 5 ország[8] |
Woese et al. 1977 6 ország[9] |
Woese et al. 1990 3 domén[10] |
---|---|---|---|---|---|---|
- | Protista | Prokaryota | Monera | Monera | Eubacteria | Bacteria |
Archaebacteria | Archaea | |||||
Eukaryota | Protista | Protista | Protista | Eukarya | ||
Vegetabilia | Plantae | Plantae | Fungi | Fungi | ||
Plantae | Plantae | |||||
Animalia | Animalia | Animalia | Animalia | Animalia |
A 2010-es években érvényes felosztás[11] az eukariótákat hét nagy kládra bontja. Az állatok ezek egyikében, az Opisthokonta kládban kapnak helyet, mint a galléros ostorosok (Choanoflagellatea) testvércsoportja.[12]
Az állatok rendszertani felosztása
A 2010-es évek végére kb. 1,4 millió állatfajt írtak le; ez az eddig leírt fajok közel 3/4-e. A leírt állatfajok csaknem 70%-a rovar.[13] Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint a szivacsok (Porifera) és a korongállatkák (Placozoa) is ide tartoznak (Animalia sensu lato – „állatok tágabb értelemben”), egyes elgondolások csak a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) értelmezik állatokként (Animalia sensu stricto – „állatok szűkebb értelemben”).[14] Korábban a szivacsokat és a korongállatkákat együttesen az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, újabb kutatások szerint azonban a csoport parafiletikus, ezért nem lehet taxon.[15]
- Szivacsok (Porifera)
- Korongállatkák (Placozoa)
- Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
- Sugaras szimmetriájú állatok (Radiata)
- Csalánozók (Cnidaria)
- Bordásmedúzák (Ctenophora)
- Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
- Nyílférgek (Chaetognatha)
- Orthonectida
- Rhombozoa
- Ősszájúak (Protostomia)
- Spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia)
- Platyzoa
- Buzogányfejű férgek (Acanthocephala)
- Cycliophora
- Csillóshasúak (Gastrotricha)
- Gnathostomulida
- Micrognathozoa
- Laposférgek (Platyhelminthes)
- Kerekesférgek (Rotifera)
- Tapogatós–csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
- Gyűrűsférgek (Annelida)
- Pörgekarúak (Brachiopoda)
- Mohaállatok (Bryozoa)
- Ormányosférgek (Echiurida)
- Nyelesférgek (Entoprocta)
- Puhatestűek (Mollusca)
- Zsinórférgek (Nemertea)
- Csöves tapogatósok (Phoronida)
- Fecskendőférgek (Sipuncula)
- Platyzoa
- Vedlő állatok (Ecdysozoa)
- Ízeltlábúak (Arthropoda)
- Övesférgek (Kinorhyncha)
- Lobopodia
- Loricifera
- Fonálférgek (Nematoda)
- Húrférgek (Nematomorpha)
- Karmos féreglábúak (Onychophora)
- Farkosférgek (Priapulida)
- Medveállatkák (Tardigrata)
- Spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia)
- Újszájúak (Deuterostomia)
- Gerinchúrosok (Chordata)
- Tüskésbőrűek (Echinodermata)
- Félgerinchúrosok (Hemichordata)
- Xenacoelomorpha[16]
- Sugaras szimmetriájú állatok (Radiata)
Becslések az állatfajok számáról
- 2011-ben a PLoS Biology folyóirat szerint 7,77 millió állatfaj élt a földön (amelyből 953 434-et írtak le és katalogizáltak).
- 2019-re a leírt állatfajok száma túllépte az 1,4 milliót. Ezek mintegy 70%-a rovar.
Jegyzetek
- ↑ Nichols, S. – Wörheide, G. (2005). Sponges: New Views of Old Animalsm Integrative and Comparative Biology 45 (2): 333–334. old.
- ↑ 760 millió éves anyabaszóxd találtak. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 14.)
- ↑ index.hu:Megtalálták a földi életet teremtö cseppeket.
- ↑ Archivált másolat. [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 11.)
- ↑ E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866)
- ↑ E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937)
- ↑ H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956)
- ↑ R. H. Whittaker (1969). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o.
- ↑ C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o.
- ↑ Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744. PMC 54159.
- ↑ Török Júlia Katalin (2013):Bevezetés a protisztológiába
- ↑ Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 4.
- ↑ Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 4.
- ↑ Adl et al. (2005). „The New Higher Level Classification of Eukaryots with Emphasis on the Taxonomy of Protists”. Journal of eukaryotic microbiology 52 (5), 399–451. o. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 9.)
- ↑ INTRODUCTION TO THE PARAZOA
- ↑ 2011-ben javasolt új törzs 2 faj számára. (Xenoturbella bocki – Xenoturbella westbladi) https://species.wikimedia.org/wiki/Xenoturbella
Források és ajánlott irodalom
- Antal Sándor: Földtan IV.
- Dawkins, R. A hódító gén (1989, ISBN 963-282-235-8)
- Dawkins, R. A vak órásmester, Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994, ISBN 963-05-6706-7
- Dawkins, R. A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása, Műszaki Könyvkiadó, 2001, ISBN 963-16-2726-8
- Dawkins, R. Az önző gén (1976, magyar kiadás: 1986, ISBN 963-281-645-5; második bővített magyar kiadás: 2005, ISBN 963-09-4610-6)
- Dawkins, R. Az ős meséje - Zarándoklat az élet hajnalához, Partvonal Könyvkiadó, 2006, ISBN 978-963-9644-08-3
- Dawkins, R. Folyam az Édenkertből (1995, ISBN 963-7826-65-3, ISBN 963-7826-89-0)
- Dawkins, R. Szivárványbontás, Budapest : Vince Kiadó, 2001, ISBN 963-9323-31-4
- Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest
- Dudich, E., Loksa, I. (1987): Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest
- Faludy Béla: Származástan
- Géczy, B. (1989): Őslénytan – Tankönyvkiadó, Budapest
- Gould Stephen J.: Az élet történetéről
- Hunyadi László: Földtan III.
- Pálfy József: Kihaltak és túlélők (Tudomány-Egyetem)
- Papp, L. (1997): Zootaxonómia (egységes jegyzet). MTM – Dabas-Jegyzet pp. 382
- R. Paturi, Felix: A Föld Krónikája
- Sagan, Carl: Elfeledett ősök árnyai
- Tasnádi Kubacska András: Az élővilág fejlődéstörténete
- Whitfield Philip: Evolúció
Kapcsolódó anyagok
- https://archive.today/20160426231847/http://www.arkive.org/
- https://web.archive.org/web/20090628182520/http://www.bbc.co.uk/nature/animals/
- http://www.amnh.org/
- BiologyBrowser
- CABI
- Cambridge Scientific Abstracts
- BIOSIS
- Applied Ecology and Environmental Research