A Vanvitelli-vízvezeték (vagy Károly-vízvezeték) a casertai királyi palota építése során felmerült vízellátási problémák megoldásaként épült. Nem csak az építkezés igényelt hatalmas vízmennyiséget, hanem a jövőben kialakítandó hatalmas park öntözése is. Ehhez társult Caserta városának növekvő vízigénye, valamint Nápoly vízellátása bővítésének szükségessége is. Ennek a problémának az áthidalására Luigi Vanvitelli egy 38 km hosszú, főleg földalatti vízvezeték megépítését javasolta. A munkálatok 1753-ban kezdődtek. A vezeték lenyűgöző része az 529 méter hosszú és 95 méter magas Ponti della Vallevölgyhíd a Longano és Garzano hegyek között, amely az ókorirómai vízvezetékekhez hasonlóan három árkádsorból áll: az alsó 19, a középső 28, a felső 43 árkádból épült fel. A vízvezeték bizonyítéka Vanvitellimérnöki hozzáértésének, hiszen több mint kétszáz éven keresztül a földrengéseknek sem sikerült kárt tenniük a vezetékben. A vezetéket 1762-ben vették használatba. A vezetéket a szakirodalom Károly-vízvezetékként is ismeri.
é. sz. 41° 03′ 34″, k. h. 14° 24′ 07″41.059444°N 14.401944°EKoordináták: é. sz. 41° 03′ 34″, k. h. 14° 24′ 07″41.059444°N 14.401944°E
