Fenyő-gyilkosság
Fenyő-gyilkosság | |
Helyszín | Magyarország Budapest |
Célpont | Fenyő János |
Időpont | 1998. február 11. |
Típus | emberölés |
Fegyverek | Agram 2000 géppisztoly |
Áldozatok | Fenyő János |
Gyanúsítottak | Jozef Roháč, Gyárfás Tamás |
Elkövetők | Jozef Roháč |
Térkép | |
é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 19° 02′ 07″47.514450°N 19.035190°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 19° 02′ 07″47.514450°N 19.035190°E |
A Fenyő-gyilkosság egy merénylet volt Fenyő János médiavállalkozó ellen Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Margit utca sarkán 1998. február 11-én. A gépfegyveres támadásban Fenyő a helyszínen életét vesztette, az eset pedig az 1990-es évek végén Magyarországon zajló „maffiaháború” egyik legismertebb gyilkossága lett.
Előzmények
Fenyő János médiavállalkozó sikeres fényképészként kezdte a karrierjét az 1970-es években; az 1980-as években már külföldön is, azon belül Kaliforniában dolgozott huzamosabb ideig, ahonnét már amerikai állampolgárként tért haza 1987-ben. 1988-ban megalapította médiavállalkozását Vico néven, ami rövid idő alatt a videokazetta kölcsönzői és árusítói piac egyeduralkodójává vált. Az ebből befolyó pénzből számos akkoriban jól menő, ismert újságot felvásárolt a gyermeklapoktól (pl. Buci Maci) a tinimagazinokon át (pl. Bravo-lapcsalád) a hírlapokig (pl. Népszava).
Ezeket a felvásárlásokat (ahogy a Vico beindítását is) részben alvilági pénzekből fedezte, mivel a videokazetta-üzlet mindenféle forgalmazási és egyéb engedélyek híján hamar feltűnt az amerikai kiadóknak, akik jelentős összegű pereket akasztottak a nyakába, amelyeket egyrészt megnyertek, másrészt a Vicót eltiltották a további kazettaforgalmazástól.
1998-ra Fenyő vállalatbirodalma a feltételezések szerint 15-17 milliárd forintot ért.
A gyilkosság
1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán. Éppen egyik barátnőjével beszélt telefonon,[1] amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott és a kezében lévő Agram 2000 típusú hangtompítóval felszerelt géppisztolyból az anyósülés felőli ablakon keresztül mintegy 20-25 lövést adott le gyakorlatilag közvetlen közelről a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette. Az elkövető ezután futva távozott a helyszínről.
Nyomozás
Az elkövetéskor használt gépfegyvert és ruhákat nem sokkal később egy kapualjban megtalálták. A gépkocsit, amit használtak két hónappal később, áprilisban találta meg a rendőrség, ebben újabb bizonyítékokat sikerült rögzíteniük.
Kezdetben különböző (összesen három), az albán maffiához sorolható személyeket gyanúsítottak az elkövetéssel, de DNS mintájuk nem egyezett a helyszínen a gyilkos által hátrahagyott mintákkal.
A nyomozás többször is megakadt, mígnem négy év után, 2002. február 5-én lezárták. Kovács Lajos rendőr nyomozó szerint nagyon közel jutottak a megbízóhoz, de bizonyíték nem volt.[2]
Perczel Tamás, Fenyő egykori pszichológusa és bizalmasa végstádiumú rákos betegként 2004-ben videóvallomást tett, ebben meglehetősen nyíltan beszélt a vállalkozó viselt dolgairól, valamint ellenségeiről, közülük is kiemelve Fenyő „örökösét”, Székely Herbertet, valamint Princz Gábort, a Postabank egykori vezérét és Gyárfás Tamást, akik mind saját médiaérdekeltségeiken keresztül kerültek összetűzésbe vele a halála körüli években. A vallomást „Számvetés” címmel hat részletre vágták és 2005-ben kiadták.[3]
2005 májusában a vallomás hatására újranyitották az ügyet, de csak az elkövetés után 15 évvel, 2013-ra jutott el a rendőrség oda, hogy meg tudta nevezni gyanúsítottjait, azaz egyebek mellett az Aranykéz utcai robbantással is gyanúsított Jozef Roháčot és társait. Roháč DNS-ét csak 2011-ben azonosították az eldobált ruhákon és a fegyveren. Az ügy elhúzódása miatt vizsgálat indult többek között a labor ellen is, amely ezeket a teszteket végzi. Utóbbinál mulasztást állapítottak meg.[4]
Roháč és egyik gyanúsított társa a kettőből jelenleg előzetes letartóztatásban van Magyarországon, miután Szlovákia 2011-ben kiadta őket.
A gyanúsítás szerint a gyilkosságot ismeretlen személy megbízásából követték el, előre megfontoltan, miután feltérképezték Fenyő szokásait, és megtervezték a támadás legideálisabbnak vélt helyét és módját. A felbujtó személye ismeretlen maradt.
Majdnem pontosan tizenöt évvel és egy hónappal az elkövetés után, 2013. március 19-én került sor a vádemelésre, a tárgyalás pedig július 9-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Roháč vallomásában ártatlannak vallotta magát, és állítása szerint egy, jelenleg is szökésben lévő harmadik társának adta kölcsön az elkövetés helyszíne közelében megtalált ruhákat.
2017-ben Roháč másodfokon jogerősen életfogytiglant kapott Fenyő meggyilkolásáért.[5]
2018. április 17-én a rendőrség előállította és emberölésre való felbujtással gyanúsítva kihallgatta Gyárfás Tamást a gyilkossággal kapcsolatban.[6][7]
Jegyzetek
- ↑ Szeretőjével beszélt Fenyő János, amikor lelőtték – Hvg.hu, 2013. július 7.
- ↑ Egy lépésre voltunk a Fenyő-gyilkosság felbujtójától – sztárnyomozó a döglött ügyekről – Hvg.,hu 2012. július 26.
- ↑ Számvetés (részlet) – YouTube-videó. Kapufilm, 2005
- ↑ Mulasztás miatt tűnhetett el Rohác DNS-mintája – Mandiner.hu, 2011. június 9.
- ↑ Jogerős: Rohác életfogytiglant, Portik 13 évet kapott. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
- ↑ Gyárfás Tamást kihallgatták a Fenyő-gyilkosság miatt - Index, 2018.04.17.
- ↑ KÖZLEMÉNY - FENYŐ ÜGY / A megalapozott gyanú: felbujtás - Országos Rendőr-főkapitányság, 2018. 04. 17.
Források
- Kezdődik a Fenyő-gyilkosság pere – Index, 2013. július 9.
- Kezdődik a Fenyő-gyilkosság pere – Origo, 2013. július 9.
- Gátlástalan bérgyilkos ölte meg Fenyő Jánost – Origo, 2013. július 9.
- A Fenyő-gyilkosság nyomozásának tizenöt éve – Pesti Srácok.hu, 2013. március 19.
- A Fenyő-gyilkosság a tévékben: Fantomkép – Magyar Narancs, 1998. február 19.