Ugrás a tartalomhoz

I. Artakhsaszjá perzsa király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(I. Artaxerxész perzsa király szócikkből átirányítva)
A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
I. Artakhsaszjá
RagadványneveHosszúkezű (Makrokheir, Longimanus)
Perzsia királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 465 – Kr. e. 424
Koronázása
Kr. e. 464
ElődjeI. Khsajársá
UtódjaII. Khsajársá
Egyiptom fáraója
Uralkodási ideje
Kr. e. 424 – Kr. e. 424
ElődjeI. Khsajársá
UtódjaII. Khsajársá
Életrajzi adatok
UralkodóházAkhaimenida-ház
SzületettKr. e. 500 körül
ElhunytKr. e. 424. december 25. (kb. 70–80 évesen)
Szúza
NyughelyeRustam, Irán
ÉdesapjaI. Khsajársá
ÉdesanyjaAmesztrisz
Testvére(i)
  • Rhodogune
  • Amytis
  • Artarius
  • Darios
  • Histaspes
HázastársaDamaspia
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Artakhsaszjá témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Artakhsaszjá akhaimenida perzsa nagykirály (óperzsa 𐎠𐎼𐎫𐏋𐎠𐏂𐎠 a-ra-ta-xš-a-ça-a, vagy 𐎠𐎼𐎫𐎧𐏁𐏂𐎠 a-ra-ta-xa-ša-ça-a, normalizált alakja mindkettőnek Artaxšaçā, ismert hellén nevén Ἀρταξέρξης) I. Artaxerxész (Kr. e. 500 körül – Kr. e. 424. december 25., Szúsza, Elám) perzsa király Kr. e. 465-től haláláig. A Hosszúkezű (görögül Makrokheir, latinul Longimanus) ragadványnévvel is ismert.

Uralkodása alatt kiújultak a háborúk a görögökkel, de hajóhada Kr. e. 449-ben Szalamisznál az athéniektől vereséget szenvedett, s ennek következtében jött létre a Kalliasz-féle béke, ami véget vetett a görög-perzsa háborúknak. Nevével találkozunk a Bibliában is, az ő uralkodása alatt tevékenykedett Ezdrás és Nehemiás, a fogság utáni zsidó közösség és Jeruzsálem újjáépítői. Vele kezdődött meg az Akhaimenida Birodalom lassú hanyatlása.

Élete

[szerkesztés]

I. Khsajársá (I. Xerxész) fia és utódja. Apját, belső zavargások után saját testőrségének parancsnoka, Artabanosz gyilkolta meg, aki a gyanút Dareioszra, I. Xerxész legidősebb fiára terelte. A fiatalabb fivér, I. Artaxerxész dühében megölte az állítólagos apagyilkost és elfoglalta a trónt. Egyes források Dareiosz gyilkosaként is Artabanoszt említik.[1] Nem teljesen tisztázottak I. Artaxerxész trónra kerülésének körülményei. Van olyan forrás, amelyik Artabanosznak tulajdonítja I. Artaxerxész trónra lépésének sikerét, míg mások szerint I. Artaxerxész azután jutott a trónra Kr. e. 464-ben, hogy párviadalban megölte Artabanoszt.[1]

Már röviddel uralkodásának kezdetét követően Kr. e. 463-ban Baktriában, a Perzsa Birodalom legkeletibb tartományában, Artabanosz satrapa vezetésével zendülés tört ki, amihez csatlakozott egy felkelés Egyiptomban a líbiai Inarosz – aki III. Pszammetik egyiptomi király fia volt – vezérletével. Ebbe a konfliktusba avatkozott be a Déloszi Szövetség Kimón parancsnoksága alatt 200 saját és szövetséges hajóval, eleget téve Inarosz segélykérésének. Athén ugyanis régóta harcban állt a perzsákkal, akik részben Spártával szövetségben Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger keleti téréségében veszélyeztették érdekeltségeiket. A háttérben pedig Athén perzsa háborúkban történt megerősödése állt: a Déloszi Szövetség erőforrásai lehetővé tettek egy expanzívebb görög terjeszkedést.

Mindenesetre az egyesült líbiai-egyiptomi felkelők a Níluson felhajózott görög flotta támogatásával sikeresen harcoltak és ostromgyűrűbe zárták a perzsákat Memphisznél, de a várost elfoglalni nem tudták. A perzsa hadvezér, az ifjabb Megabyzos ezt az ostromgyűrűt Kr. e. 456-ban feltörte a papremisi csatában és megsemmisítette az attikai támadó flottát. A görög történetíró, Thuküdidész tudósítása szerint Megabyzos hatalmas haddal érkezett és szárazföldi csatában legyőzte az egyiptomiakat és szövetségeseiket, a görögöket elűzte Memphisztől és Proszopitisz szigetén zárta körül őket, végül másfél esztendei ostrom után teljesen felőrölte ellenállásukat. A knidoszi Ktésziasz a görög oldalon 50 hajó elvesztéséről és 6000 elesettről tesz említést. Ezt követően váltakozó sikerű csatákra került sor, melyek során a perzsa veszélytől félve a déloszi kincstárt i. e. 454-ben áthelyezték Athénbe. Kimón Kr. e. 451-ben megtámadta Küproszt és 5 éves fegyverszünetet kötött Spártával. A görögök Kr. e. 450-ben elfoglalták Küproszt, s hajóhaduk Kr. e. 449-ben Szalamisznál döntő sikert aratott a perzsák felett.

Mivel a háború mind a görögöket, mind a perzsákat kimerítette, Kr. e. 449/Kr. e. 448 során tárgyalni kezdtek egymással. S a Kalliasz-féle béke a görög-perzsa háborúk formális befejezését jelentette. A görög városok Kis-Ázsiában és Küproszon ugyan névleg a Perzsa Birodalom részei maradtak, I. Artaxerxésznek azonban el kellett ismernie a városok autonómiáját. A rövidesen, Athén és Spárta között kirobbant konfliktusban mindkét fél a perzsa királyt megpróbálta szövetségesének megnyerni, de ez I. Artaxerszész halála miatt meghiúsult.

Történelmi jelentősége

[szerkesztés]

I. Artaxerxész a történelemben jószívű királyként jelenik meg. Ő nyújtott nagyvonalúan menedékjogot Themisztoklésznek, a szalamiszi csata győztesének, amikor a görögök száműzték. Uralkodása alatt épült fel a perszepoliszi palotában a „Százoszlopos csarnok”.

Felirataiban az utókor számára a tényeket rögzíttette, valláspolitikáját a tolerancia jellemezte.

Más értékelések szerint gyengekezű uralkodó volt, kinek uralkodása alatt megkezdődött az akhaimenida birodalom hanyatlása.[2] Nevét a Biblia is említi, mivel az ő uralkodása alatt tevékenykedett Ezdrás és Nehémiás, a zsidó közösség és Jeruzsálem újjáépítői a babiloni fogság után. Nehémiás pohárnoka volt a királynak, akinél elérte, hogy hazaengedje Jeruzsálembe és felépítse Jeruzsálem falait.

Gyermekei

[szerkesztés]
I. Artaxerxész sírja. Naqsh-e Rustam, Irán
  • Első feleségétől, Damaspiától[3]
    • II. Xerxész[3]
  • Második feleségétől, a babilóni Aloginétól:
  • Harmadik feleségétől, az ugyancsak babilóni Andiától:[3]
    • Bagopaeus[3]
    • Parüszatisz[3] (II. Dareiosz felesége)
  • Negyedik feleségétől, az ugyancsak babilóni Koszmartidenétől:[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kronológia
  2. ↑ Magyar Larousse enciklopédia
  3. ↑ a b c d e f g h i Artaxerxes I Makrocheir (angol nyelven). Livius.org. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)

Források

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Khsajársá 		Következő uralkodó:
II. Khsajársá
Előző uralkodó:
I. Khsajársá 		Következő uralkodó:
II. Khsajársá
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Artakhsaszjá_perzsa_király&oldid=26813618”