Ugrás a tartalomhoz

Állatok

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Alfa-ketosav (vitalap | szerkesztései) 2021. április 16., 14:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam 31.46.241.172 (vita) szerkesztését (oldid: 23746355): a váz nem teljesen merev, és nem közvetlenül a bőr alatt van.)
Állatok
Evolúciós időszak: 760–0 Ma paleoproterozoikum–holocén[1] neoproterozoikum–holocén[2]
Loligo vulgaris, Chrysaora quinquecirrha, Panthera tigris, Aphthona flava, Eunereis longissima.
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Opisthokonta
Ország: Állatok (Animalia)
Linnaeus, 1758
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Állatok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Állatok témájú kategóriát.

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok csoportja törzsfejlődési szempontból monofiletikus, azaz egyetlen közös őstől származtatható. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.

Az állatok közös tulajdonságai

  • sejtközi állományuk (az extracelluláris mátrix) kollagént és más strukturális fehérjéket tartalmaz.

Életük nagy részében rendszerint diploidok, csupán a számfelező osztódással (meiózissal) létrejövő ivarsejtjeik (a petesejtek és a hímivarsejtek) haploidok.

Egyedfejlődésük alapja a barázdálódás. Ennek során a megtermékenyített petesejtből (zigóta) előbb szedercsíra (morula), abból hólyagcsíra (blasztula), majd (a legtöbb állatnál) bélcsíra (gasztrula) fejlődik.

Evolúciójuk

Bővebben: Az állatok evolúciója

Az állatok kialakulása

A tudomány mai állása szerinti legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros-ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, mely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával. A planuloid alak szesszilizációjából (helytülő életmódúvá válásából) a szivacsok, gasztrulációjából (a bélcsíra kialakulásából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.

Az állatok törzsfejlődése

A törzsekké fejlődés állatvilága a törzsfejlődés azon szakasza, amikor az Archae-k azonos vagy hasonlatos környezetben eltérő törzsi folyamataik során folyamatos kapcsolódással (például szimbiózis, táplálkozás) részt vesznek egymás egyedi folyamataikban és kialakulnak mindazok a közös bélyegek, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől. — Mikor a prokarióta a sejtmag előtti egysejtű ősibb archeobacteria nem csak az eubacteriai fejlődése, hanem már az összetetteb országából feltehetően kialakult (az archeokarióta?) a kromatin a kettős szálú nukleinsav (DNS) és a szerveződésében részt vevő fehérje a hisztonok komplexe és eukariótává (eu = valódi, karyon = sejtmag) fejlődött, ez feltételezhetően alacsony vízállású partok mentén a hőmérséklet és klíma ingadozásának köszönhetően következett be.[3] Ez 2000-2200 millió évvel ezelőtt lehetett. A legősibb élőlénykör leletek 560 millió évvel ezelőttől származtathatóak, az ediakara kortól, a kambriumi robbanás 520-530 millió évvel ezelőttre tehető. Az állatok kifejlődésének megértéséhez segítséget nyújthat a Moszatgombák és a Chromista szócikkek leírásának az összevetése a különböző algák kapcsolatával és az eukromatin, heterokromatin jelentőségeivel, amely elvezet az élősködők és a parazitoidok megértésével az állatok törzsekké fejlődéséhez. — Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azonban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes.[4] Az állatvilág törzseinek rendszerezésével az állatrendszertan foglalkozik.

Rendszerezésük

Bővebben: Állatrendszertan

Az állatok helye az élővilágban

Az állatokat Carl von Linné rendszertana óta máig önálló országként kezelik. Az állatokat a modern rendszertanok az eukarióták (Eukaryota) doménjének részeként tartják számon. Az alábbi táblázat az eukarióták felosztásának változásait, és ezzel együtt az állatok besorolásának viszonylagos változatlanságát mutatja be az idők folyamán:

Linnaeus 1735
2 ország 		Haeckel 1866
3 ország[5] 		Chatton 1937
2 birodalom[6] 		Copeland 1956
4 ország[7] 		Whittaker 1969
5 ország[8] 		Woese et al. 1977
6 ország[9] 		Woese et al. 1990
3 domén[10]
- Protista Prokaryota Monera Monera Eubacteria Bacteria
Archaebacteria Archaea
Eukaryota Protista Protista Protista Eukarya
Vegetabilia Plantae Plantae Fungi Fungi
Plantae Plantae
Animalia Animalia Animalia Animalia Animalia


Az Opisthokonta klád kladogramja


A 2010-es években érvényes felosztás[11] az eukariótákat hét nagy kládra bontja. Az állatok ezek egyikében, az Opisthokonta kládban kapnak helyet, mint a galléros ostorosok (Choanoflagellatea) testvércsoportja.[12]

Az állatok rendszertani felosztása

A 2010-es évek végére kb. 1,4 millió állatfajt írtak le; ez az eddig leírt fajok közel 3/4-e. A leírt állatfajok csaknem 70%-a rovar.[13] Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint a szivacsok (Porifera) és a korongállatkák (Placozoa) is ide tartoznak (Animalia sensu lato – „állatok tágabb értelemben”), egyes elgondolások csak a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) értelmezik állatokként (Animalia sensu stricto – „állatok szűkebb értelemben”).[14] Korábban a szivacsokat és a korongállatkákat együttesen az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, újabb kutatások szerint azonban a csoport parafiletikus, ezért nem lehet taxon.[15]

Becslések az állatfajok számáról

  • 2011-ben a PLoS Biology folyóirat szerint 7,77 millió állatfaj élt a földön (amelyből 953 434-et írtak le és katalogizáltak).
  • 2019-re a leírt állatfajok száma túllépte az 1,4 milliót. Ezek mintegy 70%-a rovar.

Jegyzetek

  1. ↑ Nichols, S. – Wörheide, G. (2005). Sponges: New Views of Old Animalsm Integrative and Comparative Biology 45 (2): 333–334. old.
  2. ↑ 760 millió éves állatfosszíliákat találtak. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 14.)
  3. ↑ index.hu:Megtalálták a földi életet teremtö cseppeket.
  4. ↑ Archivált másolat. [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 11.)
  5. ↑ E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866) 
  6. ↑ E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937) 
  7. ↑ H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956) 
  8. ↑ R. H. Whittaker (1969). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, 150–160. o. 
  9. ↑ C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, 305–311. o. 
  10. ↑ Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), 4576–9. o. DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744. PMC 54159. 
  11. ↑ Török Júlia Katalin (2013):Bevezetés a protisztológiába
  12. ↑ Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 4.
  13. ↑ Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 4.
  14. ↑ Adl et al. (2005). „The New Higher Level Classification of Eukaryots with Emphasis on the Taxonomy of Protists”. Journal of eukaryotic microbiology 52 (5), 399–451. o. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 9.) 
  15. ↑ INTRODUCTION TO THE PARAZOA
  16. ↑ 2011-ben javasolt új törzs 2 faj számára. (Xenoturbella bocki – Xenoturbella westbladi) https://species.wikimedia.org/wiki/Xenoturbella

Források és ajánlott irodalom

  • Pálfy József: Kihaltak és túlélők (Tudomány-Egyetem)
  • Papp, L. (1997): Zootaxonómia (egységes jegyzet). MTM – Dabas-Jegyzet pp. 382
  • R. Paturi, Felix: A Föld Krónikája
  • Sagan, Carl: Elfeledett ősök árnyai
  • Tasnádi Kubacska András: Az élővilág fejlődéstörténete
  • Whitfield Philip: Evolúció

Kapcsolódó anyagok

Fájl:Wikispecies-logo.svg
A Wikifajok tartalmaz Állatok témájú rendszertani információt.
Commons:Category:Animalia
A Wikimédia Commons tartalmaz Állatok témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó cikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Állatok&oldid=23785308”