fürge

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From an otherwise unattested front-vowel stem variant of the same word family as for(dít) +‎ -g (frequentative verb-forming suffix) + -e (obsolete present-participle suffix). For the -e ending, compare ferde, lenge.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfyrɡɛ]
  • Hyphenation: für‧ge
  • Rhymes: -ɡɛ

Adjective

[edit]

fürge (comparative fürgébb, superlative legfürgébb)

  1. nimble (quick and light in movement or action)
    Synonyms: élénk, gyors

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative fürge fürgék
accusative fürgét fürgéket
dative fürgének fürgéknek
instrumental fürgével fürgékkel
causal-final fürgéért fürgékért
translative fürgévé fürgékké
terminative fürgéig fürgékig
essive-formal fürgeként fürgékként
essive-modal
inessive fürgében fürgékben
superessive fürgén fürgéken
adessive fürgénél fürgéknél
illative fürgébe fürgékbe
sublative fürgére fürgékre
allative fürgéhez fürgékhez
elative fürgéből fürgékből
delative fürgéről fürgékről
ablative fürgétől fürgéktől
non-attributive
possessive - singular
fürgéé fürgéké
non-attributive
possessive - plural
fürgééi fürgékéi

Derived terms

[edit]
Expressions
[edit]

References

[edit]
  1. ^ fürge in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • fürge in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN