| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A francia–holland háború (vagy holland háború) egy európai nagyhatalmi konfliktus volt, amely 1672–1679 között folyt. XIV. Lajos francia király ún. „újraegyesítési háborúinak” (guerres de réunions) sorába tartozik, ezek valójában hódító háborúk voltak. A devolúciós háború (1667–1668) eredményeivel elégedetlen XIV. Lajos 1672-ben hadat üzent az Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársaságának, amelytől területi és kereskedelmi engedményeket akart kicsikarni. Spanyolország nyugat-európai birtokait is meg akarta szerezni. A franciák elfoglalták Németalföld nagy részét, a hollandok csak nagy területeik elárasztása árán tudtak megmenekülni a teljes katonai vereségtől. Ekkor Orániai Vilmos herceg szövetségre lépett Spanyolországgal és I. Lipót német-római császárral, majd hadat üzentek Franciaországnak. XIV. Lajos a spanyolok és császáriak szövetsége ellen fordult, és jelentős győzelmek sorát aratta fölöttük. A nagyhatalmi háború fő hadi eseményeivel párhuzamosan több kétoldalú konfliktus is lezajlott, amelyeket a hadtörténelem önálló háborúkként ír le. Anglia, Hollandia korábbi szövetségese kihasználva a kedvező alkalmat, a harmadik angol–holland tengeri háborúban (1672–1674) engedményekre akarta kényszeríteni kereskedelmi versenytársát, de az elszenvedett vereségek hatására kivált a háborúból. 1674-ben XIV. Lajos bekebelezte a Franche-Comtét. A protestáns német fejedelemségek egy része Franciaország oldalán vett részt a háborúban, amelybe beavatkozott Svédország és Dánia is. (Lásd: északi háború, 1674–1679). Ausztria hátában, a Magyar Királyságban és Erdélyben francia és lengyel támogatással kuruc felkelések bontakoztak ki. Az 1678-ig szakadatlanul tartó hadműveletekben javarészt francia győzelmek születtek. XIV. Lajos 280 000 főnyi hadereje mindvégig hatalmas túlerőben volt a szövetségesekkel szemben. 1678-ban megkötötték nijmegeni (nimwegeni) békeszerződést, ennek értemében Franciaország megtarthatta a Spanyolországtól és a Német-római Birodalomtól megszerzett összes hódításait. Az össz-európai háborút az 1679-es saint-germaini békeszerződés zárta le. XIV. Lajos király tekintélye és hatalma jelentősen megnőtt, ő mégis kevésnek találta a területi gyarapodást. A következő években folytatta agresszív területszerző („országegyesítő”) politikáját, amely már 1683-ra elvezetett a következő francia–spanyol háborúhoz (1683–1684), majd újabb 4 év múlva a pfalzi örökösödési háborúhoz (1688–1697). A francia–holland háborút francia források gyakran csak holland háborúnak nevezik. Régebbi német és holland történészi munkákban gyakran nevezték „XIV. Lajos második rablóháborújának” (der zweite Raubkrieg Ludwigs XIV), utalva annak nyíltan hódító jellegére, és a francia csapatok kegyetlen pusztításaira, amelyeket a Német-római Birodalom lakott területein elkövettek. (hu)
- A francia–holland háború (vagy holland háború) egy európai nagyhatalmi konfliktus volt, amely 1672–1679 között folyt. XIV. Lajos francia király ún. „újraegyesítési háborúinak” (guerres de réunions) sorába tartozik, ezek valójában hódító háborúk voltak. A devolúciós háború (1667–1668) eredményeivel elégedetlen XIV. Lajos 1672-ben hadat üzent az Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársaságának, amelytől területi és kereskedelmi engedményeket akart kicsikarni. Spanyolország nyugat-európai birtokait is meg akarta szerezni. A franciák elfoglalták Németalföld nagy részét, a hollandok csak nagy területeik elárasztása árán tudtak megmenekülni a teljes katonai vereségtől. Ekkor Orániai Vilmos herceg szövetségre lépett Spanyolországgal és I. Lipót német-római császárral, majd hadat üzentek Franciaországnak. XIV. Lajos a spanyolok és császáriak szövetsége ellen fordult, és jelentős győzelmek sorát aratta fölöttük. A nagyhatalmi háború fő hadi eseményeivel párhuzamosan több kétoldalú konfliktus is lezajlott, amelyeket a hadtörténelem önálló háborúkként ír le. Anglia, Hollandia korábbi szövetségese kihasználva a kedvező alkalmat, a harmadik angol–holland tengeri háborúban (1672–1674) engedményekre akarta kényszeríteni kereskedelmi versenytársát, de az elszenvedett vereségek hatására kivált a háborúból. 1674-ben XIV. Lajos bekebelezte a Franche-Comtét. A protestáns német fejedelemségek egy része Franciaország oldalán vett részt a háborúban, amelybe beavatkozott Svédország és Dánia is. (Lásd: északi háború, 1674–1679). Ausztria hátában, a Magyar Királyságban és Erdélyben francia és lengyel támogatással kuruc felkelések bontakoztak ki. Az 1678-ig szakadatlanul tartó hadműveletekben javarészt francia győzelmek születtek. XIV. Lajos 280 000 főnyi hadereje mindvégig hatalmas túlerőben volt a szövetségesekkel szemben. 1678-ban megkötötték nijmegeni (nimwegeni) békeszerződést, ennek értemében Franciaország megtarthatta a Spanyolországtól és a Német-római Birodalomtól megszerzett összes hódításait. Az össz-európai háborút az 1679-es saint-germaini békeszerződés zárta le. XIV. Lajos király tekintélye és hatalma jelentősen megnőtt, ő mégis kevésnek találta a területi gyarapodást. A következő években folytatta agresszív területszerző („országegyesítő”) politikáját, amely már 1683-ra elvezetett a következő francia–spanyol háborúhoz (1683–1684), majd újabb 4 év múlva a pfalzi örökösödési háborúhoz (1688–1697). A francia–holland háborút francia források gyakran csak holland háborúnak nevezik. Régebbi német és holland történészi munkákban gyakran nevezték „XIV. Lajos második rablóháborújának” (der zweite Raubkrieg Ludwigs XIV), utalva annak nyíltan hódító jellegére, és a francia csapatok kegyetlen pusztításaira, amelyeket a Német-római Birodalom lakott területein elkövettek. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 50831 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- D. v. Schaumberg (hu)
- John A. Lynn (hu)
- D. v. Schaumberg (hu)
- John A. Lynn (hu)
|
| prop-hu:chapter
|
- Kriege Ludwigs XIV. (hu)
- Kriege Ludwigs XIV. (hu)
|
| prop-hu:dátum
| |
| prop-hu:editor
|
- Bernhard von Poten (hu)
- Bernhard von Poten (hu)
|
| prop-hu:eredmény
| |
| prop-hu:helyszín
| |
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:konfliktus
|
- 1672 (xsd:integer)
- Francia–holland háború (hu)
|
| prop-hu:kép
| |
| prop-hu:képfelirat
|
- Münsteri csapatok Coevordent ostromolják 1672-ben ([Pieter Wouwerman műve]) (hu)
- Münsteri csapatok Coevordent ostromolják 1672-ben ([Pieter Wouwerman műve]) (hu)
|
| prop-hu:language
|
- angol (hu)
- német (hu)
- angol (hu)
- német (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Leipzig (hu)
- London / New York (hu)
- Leipzig (hu)
- London / New York (hu)
|
| prop-hu:ok
|
- XIV. Lajos követelései Hollandiával szemben. (hu)
- XIV. Lajos követelései Hollandiával szemben. (hu)
|
| prop-hu:page
| |
| prop-hu:parancsnok
| |
| prop-hu:series
| |
| prop-hu:területváltozások
|
- Franciaország megszerzi Spanyolországtól a Franche-Comtét, és több fontos flandriai erődöt. Hollandia visszakapja Maastrichtot és a Nassaui Hercegséget. (hu)
- Franciaország megszerzi Spanyolországtól a Franche-Comtét, és több fontos flandriai erődöt. Hollandia visszakapja Maastrichtot és a Nassaui Hercegséget. (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Handwörterbuch der gesamten Militärwissenschaften (hu)
- The Wars of Louis XIV 1667–1714 (hu)
- Handwörterbuch der gesamten Militärwissenschaften (hu)
- The Wars of Louis XIV 1667–1714 (hu)
|
| prop-hu:támadó
|
- 25 (xsd:integer)
- border|25px Anglia (hu)
- border|25px Svédország (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:védekező
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1878 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Francia–holland háború (hu)
- Francia–holland háború (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:battle
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:csatái
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
.svg){kind=link}
