Property Value
dbo:abstract
  • Az integrál a matematikai analízis fontos fogalma. Egy adott f valós, [a, b] intervallumon definiált függvény határozott integrálja ugyanezen az intervallumon: Egyszerűen úgy fogalmazható meg, hogy ez a függvény és az x-tengely által az ([a, b] intervallumon) bezárt előjeles terület. Ezt a területet a következők határolják: * az f függvény grafikonja, * az x-tengely * x = a és az x = b függőleges egyenesek Az x-tengely feletti terület "hozzáad" a teljes területhez, vagyis pozitív területű, míg az x-tengely alatti terület "elvesz" a teljes területből, vagyis negatív területű. Az integrálás a deriválás ellentétének tekinthető, emiatt néha az integrál kifejezést használják az antiderivált (f antideriváltjai azok a függvények, amelyek deriváltja f) jelölésére is. Amennyiben nincs meghatározva az integrálás tartománya, akkor határozatlan intergrálról beszélünk: Ez a szócikk a határozott integrálról szól. Az integrálás alapjait egymástól függetlenül fedezte fel Newton és Leibniz a 17. század végén. A mindkettőjük által felfedezett Newton–Leibniz-tétel összeköti az integrálást és a deriválást: ha f egy folytonos valós függvény az [a, b] intervallumon akkor, ha adott az F függvény, ami f primitív függvénye, akkor f határozott integrálja a következőképpen számítható ki: Az integrálás és a deriválás a fizikusok és a mérnökök fontos eszköze. Az analízis megalkotói az integrált úgy képzelték el, mint olyan közelítő téglalapok területösszege, amelyek alapterülete . Az integrál egyik első és legelterjedtebb formális definíciója Bernhard Riemanntól származik. Ez a definíció egy közelítés határértékeként definiálja az integrál értékét. A 19. század elején az integrálfogalom különféle általánosításai jelentek meg, amelyek az integrálható függvények halmazát kiterjesztették, éppúgy, mint ahogy kiterjesztették ezen integrálható függvények lehetséges alaphalmazát. A olyan integrál, ahol az integrálási tartomány nem egy intervallum, hanem egy meghatározott görbe, amely összeköt két pontot egy síkon vagy a térben. Az integrál ilyen általánosításainak legfőbb mozgatórugója a fizika, különösen az elektrodinamika szükségletei voltak. Többféle modern integrál is létezik, a legismertebb talán a Lebesgue-integrál, amit fejlesztett ki a 20. század elején. (hu)
  • Az integrál a matematikai analízis fontos fogalma. Egy adott f valós, [a, b] intervallumon definiált függvény határozott integrálja ugyanezen az intervallumon: Egyszerűen úgy fogalmazható meg, hogy ez a függvény és az x-tengely által az ([a, b] intervallumon) bezárt előjeles terület. Ezt a területet a következők határolják: * az f függvény grafikonja, * az x-tengely * x = a és az x = b függőleges egyenesek Az x-tengely feletti terület "hozzáad" a teljes területhez, vagyis pozitív területű, míg az x-tengely alatti terület "elvesz" a teljes területből, vagyis negatív területű. Az integrálás a deriválás ellentétének tekinthető, emiatt néha az integrál kifejezést használják az antiderivált (f antideriváltjai azok a függvények, amelyek deriváltja f) jelölésére is. Amennyiben nincs meghatározva az integrálás tartománya, akkor határozatlan intergrálról beszélünk: Ez a szócikk a határozott integrálról szól. Az integrálás alapjait egymástól függetlenül fedezte fel Newton és Leibniz a 17. század végén. A mindkettőjük által felfedezett Newton–Leibniz-tétel összeköti az integrálást és a deriválást: ha f egy folytonos valós függvény az [a, b] intervallumon akkor, ha adott az F függvény, ami f primitív függvénye, akkor f határozott integrálja a következőképpen számítható ki: Az integrálás és a deriválás a fizikusok és a mérnökök fontos eszköze. Az analízis megalkotói az integrált úgy képzelték el, mint olyan közelítő téglalapok területösszege, amelyek alapterülete . Az integrál egyik első és legelterjedtebb formális definíciója Bernhard Riemanntól származik. Ez a definíció egy közelítés határértékeként definiálja az integrál értékét. A 19. század elején az integrálfogalom különféle általánosításai jelentek meg, amelyek az integrálható függvények halmazát kiterjesztették, éppúgy, mint ahogy kiterjesztették ezen integrálható függvények lehetséges alaphalmazát. A olyan integrál, ahol az integrálási tartomány nem egy intervallum, hanem egy meghatározott görbe, amely összeköt két pontot egy síkon vagy a térben. Az integrál ilyen általánosításainak legfőbb mozgatórugója a fizika, különösen az elektrodinamika szükségletei voltak. Többféle modern integrál is létezik, a legismertebb talán a Lebesgue-integrál, amit fejlesztett ki a 20. század elején. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 306449 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 67789 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23655721 (xsd:integer)
prop-hu:align
  • center (hu)
  • center (hu)
prop-hu:fejléc
  • Példák alsó és felső Darboux integrálközelítő összegekre (hu)
  • Példák alsó és felső Darboux integrálközelítő összegekre (hu)
prop-hu:fejlécIgazítás
  • center (hu)
  • center (hu)
prop-hu:igazítás
  • center (hu)
  • center (hu)
prop-hu:irány
  • vízszintes (hu)
  • vízszintes (hu)
prop-hu:kép
  • Line integral of scalar field.gif (hu)
  • Line integral of vector field.gif (hu)
  • Riemann Integration and Darboux Lower Sums.gif (hu)
  • Riemann Integration and Darboux Upper Sums.gif (hu)
  • Line integral of scalar field.gif (hu)
  • Line integral of vector field.gif (hu)
  • Riemann Integration and Darboux Lower Sums.gif (hu)
  • Riemann Integration and Darboux Upper Sums.gif (hu)
prop-hu:szélesség
  • 300 (xsd:integer)
  • 380 (xsd:integer)
prop-hu:szöveg
  • Az (hu)
  • Vonalintegrálás egy f skalártérben. Az integrál megadja, hogy a C görbe által és a z = f felület által meghatározott szalagnak mekkora a területe. (hu)
  • függvény alsó Darboux-összegei (hu)
  • függvény felső Darboux-összegei (hu)
  • y x2 (hu)
  • Egy részecske pályája egy vektormezőben. Az a pontból indulva a részecske a C görbe mentén haladva az F vektormezőben mozog a b pontba. Az elmozdulásávektorának és a vektormezőnek a skaláris szorzata meghatároz egy függvényt , amelynek integrálja adja meg a vonalintegrál értékét. (hu)
  • Az (hu)
  • Vonalintegrálás egy f skalártérben. Az integrál megadja, hogy a C görbe által és a z = f felület által meghatározott szalagnak mekkora a területe. (hu)
  • függvény alsó Darboux-összegei (hu)
  • függvény felső Darboux-összegei (hu)
  • y x2 (hu)
  • Egy részecske pályája egy vektormezőben. Az a pontból indulva a részecske a C görbe mentén haladva az F vektormezőben mozog a b pontba. Az elmozdulásávektorának és a vektormezőnek a skaláris szorzata meghatároz egy függvényt , amelynek integrálja adja meg a vonalintegrál értékét. (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Integrál (hu)
  • Integrál (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of