Ugrás a tartalomhoz

Növények/O/Óriás zsurló

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2186 bájt

Növények

Óriás zsurló

Óriás zsurló
Óriás zsurló
(Equisetum telmateia, Syn: )
Más neve(i): '


Az óriás zsurló a zsurlók osztályának valódi zsurlók rendjébe, ezen belül a zsurlófélék családjába tartozó faj.
Az óriás zsurló előfordulási területe magába foglalja Európát, Ázsia egy részét, Észak-Afrikát és Észak-Amerika nyugati partmentét. A Mátrában megtalálhatóak állományai.
Lágy szárú évelő növény, melynek különálló ivartalan, fotoszintézisre képes szárai vannak; ezek között az ivaros, sárga, fotoszintézisre képtelen, spórás szárak helyezkednek el. Az ivartalan szárak késő tavasszal jelennek meg és késő ősszel halnak el; ez idő alatt, általában 30-150, ritkán akár 240 centiméteresre is megnőhetnek.
A szár átmérője 1 centiméter. A trópusi fajokat leszámítva, az óriás zsurló a mérsékelt öv legnagyobb zsurlófaja. Ennek a növénynek számos, akár 14-40 darab ága is lehet, ezek gyűrűben helyezkednek el, és akár 20 centiméter hosszúak és 1-2 milliméter átmérőjűek is lehetnek.
A sárga, ivaros szár kora tavasszal bújik elő; 15-45 centiméter magas. A spórákat hordozó feje 4-10 centiméter hosszú és 1-2 centiméter széles; nincsenek elágazásai. A tavasz közepén bocsátja ki spóráit; ezután hamarosan elszárad. Ritka esetben a spórás szár fotoszintézisre is képes. A spórák mellett gyöktörzsi hajtásokkal is terjedhet; ezek inkább a klónjai, úgynevezett klónkolóniákat képez.
A nedves és árnyékos helyeket kedveli. Gyakran a ligetekben páfrányokkal társul. A gyökérrendszere, akár 4 méter szélesre is szétterülhet a nedves, agyagos talajban.


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Óriás zsurló


A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás zsurló témájú médiaállományokat.