Ugrás a tartalomhoz

„Göncz Árpád” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Andruska (vitalap | szerkesztései)
1 288 szerkesztés
Andruska (vitalap | szerkesztései)
1 288 szerkesztés
78. sor: 78. sor:
* ''Rácsok'' (Magvető, 1979)
* ''Rácsok'' (Magvető, 1979)
* ''Mérleg; Pesszimista komédia; Perszephoné; Sarusok'' (6 dráma) (Magvető, 1990)
* ''Mérleg; Pesszimista komédia; Perszephoné; Sarusok'' (6 dráma) (Magvető, 1990)



=== Róla írt életrajz ===
=== Róla írt életrajz ===

A lap 2012. június 13., 14:43-kori változata

Göncz Árpád
Fájl:Goncz arpad.jpg
A harmadik magyar köztársaság 1. köztársasági elnöke
Hivatali idő
1990. május 2. – 2000. augusztus 4.
ElődSzűrös Mátyás (ideiglenes köztársasági elnök)
UtódMádl Ferenc
Született1922. február 10.[1][2][3][4]
Budapest[5]
Elhunyt2015. október 6. (93 évesen)[6][1][2][3][4]
Budapest[7]
SírhelyÓbudai temető
PártSzabad Demokraták Szövetsége
SzüleiGöncz Lajos
HázastársaGöntér Zsuzsanna
GyermekeiGöncz Kinga
Foglalkozásíró, műfordító
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1944, jogtudomány)[8]
Vallásrómai katolikus egyház
Díjak
  • Fehér Sas-rend
  • Grand cross of the Order of the White Lion (2003)
  • József Attila-díj (1983)
  • a francia Becsületrend nagykeresztje (1997)
  • Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje lánccal
  • Golden Plate Award
  • Order of Freedom of the Republic of Slovenia
  • a Magyar Érdemrend nagykeresztje a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal
  • Knight Grand Cross of the Order of St. Olav‎
  • Grand Cross of the Order of the White Double Cross‎ (2000. június 9., Rudolf Schuster, Szlovákia elnöke)
  • Collar of the Order of the Cross of Terra Mariana (1997. május 6.)
  • Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (2000)
  • Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic (1991. július 15.)
  • Grand Cross of the Order of Good Hope (1999)
  • Az Osztrák Köztársaság Nagy Csillaga (1999)
  • Collar of the Spanish Order of the Civil Merit (1994)
  • Grand Cross of the Order of Vytautas the Great (1999. május 18.)
  • Grand Cross of the Order of Liberty (1993. január 25.)
  • Radnóti Miklós antirasszista díj (2003)
  • Nyílt Társadalom díj (2000)
  • Üveggolyó-díj (2001)
  • Húszéves a Köztársaság díj (2009. október 23.)
  • honorary doctorate of the University of Alcala (1994)
  • Grand Cross of the Order of the Bath (1999)
  • a Brüsszeli Vrije Egyetem díszdoktora (1991)
  • honorary doctor of the Sorbonne Nouvelle University (1996. május 10., 1996)
  • Budapest díszpolgára (2000)
  • Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1995. március 2.)
  • Grand Order of Mugunghwa (1990)
  • Order of the Sun of Peru (1998)
  • Order of the Liberator General San Martín (1997. április 7.)
  • National Maltese Order of Merit (1995. február 9.)
  • Knight Commander of the Order of St Michael and St George (1991)
  • Royal Order of the Seraphim (1996. szeptember 9.)
Göncz Árpád aláírása
Göncz Árpád aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Göncz Árpád témájú médiaállományokat.

Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. –) József Attila-díjas magyar író, műfordító, politikus. Irodalmi munkássága elsősorban műfordításairól ismert, Göncz fordította magyarra a Tövismadarakat és a Gyűrűk Ura című regény jelentős részét.

Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. A második világháborút követően kisgazda, majd a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa volt. 1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott országgyűlésnek, amelynek első elnökévé is választották. Tisztsége okán betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a harmadik Magyar Köztársaság első elnökévé választották. Tisztségét 2000-ig viselte.

Életrajza

Gyermekkora és tanulmányai

Göncz Lajos római katolikus vallású posta- és távirdafőtiszt és az unitárius vallású Haimann Ilona gyermekeként született Budapesten, 1922. február 10-én. Gyermekkorában Budán, a Bors utcában lakott nagyszüleivel. Az Új Iskolába járt elemibe, majd 1932-ben beiratkozott a Werbőczy Gimnáziumba, ahol jelesre érettségizett. 1939-től az Országos Földhitelintézetben volt gyakornok, ezzel egyidejűleg a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán tanult, ahol 1944-ben szerezte meg diplomáját. A Teleki Pál Munkaközösségnek is tagja volt. Mivel egyetemi felmentéssel rendelkezett, így csak a második világháború végén kapott behívót. A 25. hegyivadász pótzászlóaljhoz vonult be Bélapátfalvára, de 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységtől. Többször is szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie.

Politikai pályafutásának kezdete

1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, ahol először az ifjúsági szervezet elnöke és a Nemzedék című lap szerkesztője volt. A párt feloszlatásáig parlamenti titkár, majd főtitkár volt.

A kisgazdapárt feloszlatása után segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott. 1952-től négy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt.

Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. 1963-ban amnesztiával szabadult.

Ezután a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója volt, majd a Talajjavító Vállalathoz került. Megpróbálta befejezni Gödöllőn az utolsó egyetemi évet, de kizárták. 1965-től kezdve szabadfoglalkozású író, műfordító.

A rendszerváltástól napjainkig

1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, majd 1989-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, majd alelnöke. 1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának elnöke. 1989 és 1990 között a Magyar Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke, május 2-ától augusztus 3-áig ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. Országgyűlési mandátumáról lemondott, párttagságát szüneteltette. 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-áig töltötte be. Ugyancsak 1995-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend arany fokozatát. 1997-ben a Francia Becsületrend lovagja lett. Tíz éves elnöki periódusa alatt végig kimagaslóan vezette a politikai népszerűségi listákat. Visszavonulása után 2000-ben Budapest díszpolgárává avatták. Ugyanebben az évben Százhalombatta díszpolgára lett. 2002-ben megkapta a Nagy Imre-érdemrendet, 2009-ben pedig a Húszéves a Köztársaság Díjat.[9] Több egyetem díszdoktora. 90. születésnapján több százan köszöntötték háza előtt, az Open Society archívuma konferenciát rendezett életéről és munkásságáról. Ugyanebben az évben jelent meg az első hivatalos életrajz is Göncz Árpádról, méghozzá egy dél-koreai szerző, Dae Soon Kim tollából. Az előszót a könyvhöz Václav Havel, Göncz régi barátja, volt cseh köztársasági elnök írta.

Személyét ért támadások

Nyilvános gyűléseken többször kifütyülték. Ezek közül a legismertebb az 1992. október 23-ai füttykoncert a Kossuth téren. Az akkori parlamenti ellenzék (MSZP, SZDSZ, Fidesz, Orbán Viktor külön is[10]) azt állította, a fütyülők bőrfejűek voltak és fasiszta jelszavakat kiabáltak, míg a kormánypárt tagjai (például Boross Péter belügyminiszter) azt vetették szemére Göncz Árpádnak – állítva: a fütyülők közt lévő bőrfejűek száma elenyésző volt[11] –, hogy a kritikát az elnök „kisszerű politikai csatározásokba való belebonyolódása miatt” kapta[12], például ellentétbe került 56-os szervezetekkel, akiket az ünnepségen nem engedtek szóhoz jutni, nem írta alá az igazságtételről szóló törvényt, és nehezményezték, hogy Göncz ellenállt Antall azon kérésének, hogy leváltsa a szerinte egyoldalúan baloldali irányt vett média elnökeit. A kifütyülésről szóló MTV-felvétel kapcsán a Magyar Televízió Bánó András vezette Egyenleg című műsora is belekeveredett a botrányba, mivel többen (például az akkor az MTV híradójánál dolgozó Császár Attila) azt állították: az ünnepségről készült felvételt manipulatív módon megvágták, hogy az a baloldal véleményét támassza alá.[13] A felvétel manipuláltságáról a Sony cég laboratóriumában vizsgálatot folytattak, egyértelmű eredmény nélkül.

Irodalmi munkássága

Göncz Árpád dedikál a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban

Nevéhez fűződik J. R. R. Tolkien Magyarországon 1981-ben kiadott A Gyűrűk Ura című könyve fordításának befejezése (melynek első 11 fejezetét Réz Ádám fordította). Szintén ő a fordítója Malcolm Lowry A vulkán alatt, Colleen McCullough Tövismadarak, Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeia, Agatha Christie N vagy M, Mary Shelley Frankenstein vagy a modern Prométheusz, William Makepeace Thackeray Pendennis története című művének, továbbá William Golding (például A torony, A piramis, Beavatás), John Updike (például a Nyúlketrec, Nyúlháj, A kentaur, A farm, Eastwicki boszorkányok), Thomas Wolfe (Az időről és a folyóról), William Faulkner (Sartoris, Példabeszéd, Fiam, Absolon!, A hang és a téboly), Ernest Hemingway (Vándorünnep, A folyón át a fák közé, Szigetek az Áramlatban), William Styron (Feküdj le sötétben, Nat Turner vallomásai) regényeinek, valamint Peter Shaffer Equus című drámájának. 1994 óta a Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke.1983-ban József Attila-díjat kapott. 2002 óta a Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnöke.

Regények és elbeszélések

  • Sarusok (Magvető, 1974; Ulpius-ház, 2003)
  • Találkozások (Magvető, 1980; Ulpius-ház, 2001)
  • Hazaérkezés (Pátria könyvek, 1991)

Színművek

  • Magyar Médeia (monodráma, Magvető, 1976)
  • Rácsok (Magvető, 1979)
  • Mérleg; Pesszimista komédia; Perszephoné; Sarusok (6 dráma) (Magvető, 1990)

Róla írt életrajz

  • Dae Soon Kim: Göncz Árpád - Politikai életrajz (Scolar kiadó, 2012)

Családja

Édesapja Göncz Lajos, édesanyja Heimann Ilona.[14][15] Nős, felesége Göntér Mária Zsuzsanna, aki jelenleg több jótékonysági szervezet, alapítvány kurátora. Négy gyermekük született. Egyik lányuk, Göncz Kinga a második Gyurcsány-kormány külügyminisztere, az Európai Parlament tagja. Hat unokája és három dédunokája van.

Források

Hivatkozások

  1. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  4. ↑ a b Salzburgwiki (német nyelven)
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  6. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20151006-meghalt-goncz-arpad.html
  7. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2018. december 24., PIM56272
  8. ↑ Meghalt Göncz Árpád. Index.hu Zrt., 2015. október 6. (Hozzáférés: 2018. december 24.)
  9. ↑ Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online
  10. ↑ Orbán Viktor az Országgyűlés 1992. október 26.-i ülésén
  11. ↑ Boross Péter: „Göncz Árpád tevékenységét az ’56-osok többsége már akkor kritikával szemlélte. Tévesen még a Magyarok Krónikájában is az szerepel, hogy skinheadek fütyülték ki. Ez nem volt igaz.” (Idézet)
  12. ↑ Az Országgyűlés 1992. október 26.-i ülésének jegyzőkönyve
  13. ↑ Eörsi Mátyás (SZDSZ) interpellációja A manipuláció abban állt volna, hogy az Egyenleg felvételén bemutatott ordító bőrfejű nem lehetett Göncz Árpád beszéde alatt a Kossuth téren, mert már előtte elvitték a rendőrök.
  14. ↑ Göncz Árpád: Köszönöm, Magyarország! Magyar Hírlap, 2000. augusztus 3., 8:19
  15. ↑ A szülők házasságot kötöttek 1920. július 24-én Budapesten, a házasságkötés bejegyezve a Budapest I. ker. polgári házassági akv. 512/1920. folyószáma alatt. Házasságuk a budapesti kir. tvszék 36.P.43.396/1926 számú ítélete alapján 1926-ban felbontatott.


Külső hivatkozások

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Göncz Árpád témában.


Elődje:
Szűrös Mátyás 		Utódja:
Mádl Ferenc
Elődje:
Szűrös Mátyás
A magyar Országgyűlés elnöke
1990. május 2. – 1990. augusztus 3
 Utódja:
Szabad György
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Göncz_Árpád&oldid=11856635”