Kalotanádas
Kalotanádas (Nadășu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Körösfő |
Rang | falu |
Községközpont | Körösfő |
Irányítószám | 407341 |
SIRUTA-kód | 58222 |
Népesség | |
Népesség | 186 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 5 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 51′ 23″, k. h. 23° 09′ 04″46.856404°N 23.151062°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 23″, k. h. 23° 09′ 04″46.856404°N 23.151062°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kalotanádas (románul Nadășu) falu Romániában Kolozs megyében, Körösfő és Sztána között félúton.
Nevének említése
Nevét 1299-ben említette először oklevél p. Nadasd néven (Dl. 1991). Későbbi névváltozatai: 1299-ben Nadasd, 1431-ben Volahnadas, 1839-ben Oláh-Nádas, 1850-ben Oláh Nádas, 1880-ban Nádas, 1900-ban Oláhnádas és 1920-ban Nadișul român a neve.
Története és lakossága
Nádasd az erdélyi püspök birtokai közé tartozott, aki 1299-ben a kolozsmonostori apátságnak adta cserébe, mivel a monostor birtokaival volt határos.
1370-ben az Almási várbirtokhoz tartozott. A 15. századra megjelennek a román betelepülők. Erre utal 1431-es elnevezése (Oláhnádas). A település határai között megélő és nem transzhumáló pásztorkodásról tanúskodnak a vlach pásztorokat említő források, akik nem terményadót fizetnek, hanem minden ötven juh után, un. juhötvenedet, mint az szokás volt a balkánon is.
1850-ben már nincs magyar lakosa, a századfordulón már találunk néhány református magyar családot, 1992-es adatok szerint 3 magyar lakosa van (katolikusok és baptisták). A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.
Látnivaló
Fazsindelyes, karcsú tornyú, eredetileg görögkatolikus, jelenleg ortodox templom 1720-1730-ból.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Györffy György: Azh Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. (Akadémia, 1987) ISBN 963 05 3613 7
- Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen, Akadémia kiadó, 2004
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)