Örökzöld puszpáng
Örökzöld puszpáng | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Buxus sempervirens L. | ||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Örökzöld puszpáng témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Örökzöld puszpáng témájú médiaállományokat és Örökzöld puszpáng témájú kategóriát. |
Az örökzöld puszpáng (Buxus sempervirens) a puszpángvirágúak (Buxales) rendjébe és a puszpángfélék (Buxaceae) családjába tartozó faj. Kertészeti és faipari hasznossága miatt elterjedt örökzöld cserje.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Délnyugat-Ázsiától, Észak-Afrikán át Dél-Európáig honos. Európa más részein is előfordul olyan helyeken, ahol a termesztett növények kivadultak.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Az alapfaj nyírás nélkül 2-3, legfeljebb 6–8 méter magasra növő, tömött bokor vagy kis fa. Örökzöld.
Fényes bőrnemű, átellenesen álló, 1–3 cm hosszú, elliptikus vagy hosszúkás tojás alakú levelei[1] felül fényes sötétzöldek, alul világos sárgászöldek, a szélük visszahajlik.
Kis, sárga virágai illatosak.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]A legjobban nedves talajon, félárnyékban fejlődik, de a száraz környezetet és a városi levegőt is jól tűri. Magyarországon télálló.
Virágai április–májusban nyílnak.
Felhasználása
[szerkesztés]Faipari jelentősége
[szerkesztés]Az európai faanyagok közül a puszpáng a legnagyobb sűrűségű (0,97 g/cm³) és legkeményebb. Finom, homogén szerkezete miatt ősidők óta nagy becsben tartják. Felhasználhatóságát kis méretei határolják be, mivel nem nevel vastag vagy hosszú törzset. Ezenkívül nagyon lassan szárad, erősen zsugorodik,és az időjárás (főleg a nedvesség) mellett a gombák is károsítják.
Kertészeti jelentősége
[szerkesztés]A kertészek számos jó tulajdonsága miatt kedvelik:
- örökzöld és télálló,
- rendkívül jól tűri a metszést, alakítást,
- bokra tömör,
- nem túl igényes.
Bár igen lassan nő, leginkább sövénynek nyírják. Más módokon is használható, így például franciakertekben gyakran nyírnak belőle különböző figurákat.[2]
Hajtásait a virágkötészetben használják.
Magyarországon előforduló károsítói
[szerkesztés]Kártevők
[szerkesztés]- puszpáng-tűzmoly, vagy selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectialis)
- puszpáng-gubacsszúnyog (Monarthropalpus flavus)
- puszpáng-levélbolha (Psylla buxi)
- puszpáng-gubacsatka (Eriophyes buxi)
Betegségek
[szerkesztés]Fajták, változatok
[szerkesztés]Számos fajtája, változata ismert. A leggyakoribbak:
- Buxus sempervirens 'Angustifolia'
Tömött bokrú cserje, nagy lándzsás levelei gyakran egy síkban állnak.
- Buxus sempervirens var. arborescens
Az alapfajnál nagyobbra nő, többnyire nagy bokor vagy kis fa. Magas sövényt lehet belőle nevelni.
- Buxus sempervirens 'Argenteovariegata'
Fehértarka levelű változata az alapfajnak, de az alapfajnál kisebb termetű bokor.
- Buxus sempervirens 'Aureovariegata'
Az alapfaj sárgatarka levelű kis bokor változata. Árnyékos vagy félárnyékos helyen igazán szépek a levelei.
- Buxus sempervirens 'Suffruticosa'
Lassan növő sűrűn ágas, alig 1 méteres cserje. Levelei világosak és aprók, alig 1–2 cm-esek. A napon is megél, csak öntözésére kényes. Alacsony sövények létesítésére alkalmas, általában szegélysövénynek vagy talajtakarónak ültetik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gyógynövények-gyógyteák.com. [2010. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 10.)
- ↑ http://www.tuja.hu/cserje06.htm
Források
[szerkesztés]- Örökzöld puszpáng Buxus sempervirens
- Czáka Sarolta, Rácz István: Fenyők és örökzöldek, p. 71. Szépia Könyvkiadó. ISBN 963 7849 04 1
További információk
[szerkesztés]- Buxus gondozása, ültetése, metszése, fajták. blog.hu. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 5.)
- Dr. Ördögh Gizella: A puszpáng régi és újabb kártevői. Kerti Kalendárium, 2013. (Hozzáférés: 2015. október 24.)