Ugrás a tartalomhoz

Alsóricsó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóricsó (Dolný Hričov)
Alsóricsó zászlaja
Alsóricsó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
PolgármesterPeter Zelník
Irányítószám013 41
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1651 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség122 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság316 m
Terület12,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 53″, k. h. 18° 38′ 02″49.231389°N 18.633889°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 53″, k. h. 18° 38′ 02″49.231389°N 18.633889°E
Alsóricsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóricsó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóricsó (1899-ig Alsó-Hricsó, szlovákul Dolný Hričov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 8 km-re nyugatra, a Biccsei-völgyben fekszik, Felsőricsó közelében.

Története

[szerkesztés]

Ricsó már 1208-ban „Rizoi” alakban szerepel oklevélben. Alsóricsó falut 1282-ben „Inferior Hericou” néven említik először, a közeli Ricsó várának szolgálófalujaként keletkezett a 13. század közepén. Kezdetben egyházi, majd királyi birtok, később a nagybiccsei uradalommal együtt Eszterházy Antal a birtokosa. 1598-ban 30 adózó portája volt. A 18. század elején a ricsói vár leégett. 1720-ban 20 adóegység volt a településen. 1784-ben 81 házában 98 családban 547 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel.”[2]

1828-ban 70 háza és 637 lakosa volt. 1831-ben a falut súlyos kolerajárvány pusztította.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrissó (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján. Lakja 626 kath. Van kath. paroch. temploma, és egy nagy vendégfogadója a Sziléziába vivő országutban. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

1921-ben egy tűzvészben a falu fele leégett.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 590, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1454 lakosából 1440 szlovák volt.

2011-ben 1516 lakosából 1453 szlovák volt.

2021-ben 1651 lakosából 1591 (+2) szlovák, 1 cigány, 1 (+1) ruszin, 7 (+9) egyéb és 51 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt szolgált Krajcsik János (1804-1890) választott püspök, kanonok, országgyűlési képviselő, egyházjogász.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Legrégibb fennmaradt épülete a 13.-14. században épített Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus templom. 1820-ban mellékhajóval bővítették.
  • Kastélyát 1566-ban építették, ma kulturális célokat szolgál.
  • Határában egy bizarr sziklaalakzat, a ricsói tű található.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]