Bársonyrák
Bársonyrák | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bársonyrák az Északi-tengerből
| ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Necora puber (Linnaeus, 1767) | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Bársonyrák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bársonyrák témájú médiaállományokat és Bársonyrák témájú kategóriát. |
A bársonyrák (Necora puber, korábban Portunus puber) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül az úszó tarisznyarákok (Portunidae) családjába tartozó faj.
Nemének egyetlen faja.
Előfordulása
[szerkesztés]A bársonyrák a Földközi-tengerben, az Atlanti-óceánban és az Északi-tengerben fordul elő.
Megjelenése
[szerkesztés]A bársonyrák utolsó pár járólábának végíze lemezszerűen kiszélesedett, és úszáskor evezőként szolgál. Elöl szélesen lekerekített, mintegy 7 centiméter hosszú és 10 centiméter széles, lapos teste elülső peremén fogazott. Az ollók szárai erősen fejlettek és ék alakúak. A hátpajzs barnás, szürkésbarna, bársonyosan szőrös, lábai a szőrtelen csuklórészeken vörös rajzolatúak.
Életmódja
[szerkesztés]A bársonyrák sziklás partokon, kövek között, homokos aljzaton a sekély vizektől a kissé mélyebb vizekig megtalálható. Nyugalmi helyzetben fejének pereméig és szeméig a homokba beásva fekszik. Ásáskor evezőit lapátként használja. Táplálékszerzés céljából előjön a homokból, és gyors úszó mozdulatokkal garnélákat és apró halakat zsákmányol, amelyeket azután a tengerfenékre vonszol, és ott fogyaszt el.
Források
[szerkesztés]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Necora puber (Linnaeus, 1767) WoRMS
- Linnaeus, C. (1767). Systema naturae per regna tria naturae: secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Ed. 12. 1., Regnum Animale. 1 & 2. Holmiae, Laurentii Salvii. Holmiae [Stockholm], Laurentii Salvii. pp. 1-532 [1766] pp. 533-1327 [1767]., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/83650#5
- Katsanevakis, S.; Bogucarskis, K.; Gatto, F.; Vandekerkhove, J.; Deriu, I.; Cardoso A.S. (2012). Building the European Alien Species Information Network (EASIN): a novel approach for the exploration of distributed alien species data. BioInvasions Records. 1: 235-245., available online at http://easin.jrc.ec.europa.eu
- Maris, T.; Beauchard, O.; Van Damme, S.; Van den Bergh, E.; Wijnhoven, S.; Meire, P. (2013). Referentiematrices en Ecotoopoppervlaktes Annex bij de Evaluatiemethodiek Schelde-estuarium Studie naar “Ecotoopoppervlaktes en intactness index”. Monitor Taskforce Publication Series, 2013-01. NIOZ: Yerseke. 35 pp.
- L. B. Holthuis (1987). "Necora, a new genus of European swimming crabs (Crustacea Decapoda, Portunidae) and its type species, Cancer puber L., 1767" (PDF). Zoologische Mededelingen. 61 (1): 1–14.
- Necora Holthuis, 1987 WoRMS
- Basic information about Necora puber