Ugrás a tartalomhoz

Bőny

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bőny
Falucentrum
Falucentrum
Bőny címere
Bőny címere		 Bőny zászlaja
Bőny zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállásközség
PolgármesterFarkas János (független)[1]
Irányítószám9073
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség2216 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület50,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 17° 52′ 00″47.650000°N 17.866667°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 17° 52′ 00″47.650000°N 17.866667°E
Bőny (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Bőny
Bőny
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Bőny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bőny község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, Győrtől 17 kilométerre helyezkedik el, annak vonzáskörzetében, Győr-Moson-Sopron vármegye keleti szegletében, Komárom-Esztergom vármegye határán. A falutól mindössze 11 kilométerre fekszik Bábolna városa.

Az M1-es autópálya több kilométeren keresztül a település közigazgatási területének északi és nyugati határvonalánál húzódik; nagyrészt a területén található – de a belterülettől több kilométer távolságra – a Győr-kelet autópálya-csomópont. Főutcája a 8136-os út, amiből itt ágazik ki, a 36,700-as kilométerszelvénye táján a Rétalapra vezető 81 138-as számú mellékút. Keleti határszélén a 8152-es út húzódik, továbbá még egy útszakasza számozódik országos közútként: a 8136-osból 40,8 kilométer után északnak kiágazó 81 139-es út, ami Bőny-Szőlőhegyre vezet.

A községnek nincs vasúti összeköttetése. A legközelebbi vasútállomás Nagyszentjánoson, illetve Győrben található.

Az éghajlata erősen kontinentális jellegű. A falu mellett folyik az év nagy részében jelentéktelen vízhozamú Bakony-ér, amely a múltban áradásaival komoly károkat okozott. Az időjárás viszonylagos szélsőségességével is magyarázható, hogy a 20. század fordulóján az egyik legjelentősebb háziállat az igénytelen juh volt a településen. Létezik még egy ritkaságnak számító ősdiófás terület.

Története és mai élete

[szerkesztés]

A község határában néhány évtizeddel ezelőtt végzett kutatófúrások során melegvizes forrást találtak, melyet akkor lezártak. Az első emlékek, amelyek a térség lakott voltára utalnak, az újkőkorszakból származnak. A múltban végzett kutatások a bronzkorból származó eszközöket, fegyvereket hoztak a felszínre Szőlőhegyben, Örkénypusztán és Györgyházán. A rómaiak uralma idején a terület lakott térség volt, aminek ékes bizonyítéka a győri Kőtárban megtekinthető síremlék.

Bőny nevével egy 1235-ben kiadott oklevélben találkoztunk Buun, majd 1240-ben Buhun alakban. A település neve valószínűleg a „Bő” személynévből ered, amely feltehetően a térségben birtokkal rendelkező családot jelölik. A Bő név török eredetű, jelentése nemzetségfő. A község 1300-ban a Cseszneky család birtoka volt.

A mai Bőny területén a 13. századtól kezdve önálló településként találkozunk Örkény nevével, melyet oklevelek először 1220-ban Irkin, majd 1222-ben Vrken néven jelöltek. Fontos állomásként szerepel Örkény múltjában az 1391. esztendő, ugyanis ekkor készült el a Szent Mihály arkangyal tiszteletére épített templom, amely mintegy 18 lépés átmérőjű kör alakú építmény volt. A település életének legnehezebb korszakai közé sorolható a török hódoltság időszaka, amikor Bőny és Örkény minden bizonnyal lakatlanná vált. Az 1700-as évek végén megkezdődik a térség számos kisebb településének egyesítése.

A község múltjának egyik kiemelkedő időszaka volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A temetőben ma is gondozzák Pálffy Károly huszár főhadnagy sírját, aki a komáromi várért folytatott harcokban sebesült meg. A faluban a reformált hitvallású gyülekezet már 1785-ben iskolát működtetett. A közbirtokosság révén nagyon szoros kapcsolat alakult ki Bőny és Rétalap között már a 18. században. 1888. március 19-én Bőnyt és Rétalap községeket egyesítik Bőnyrétalap néven. A második világháború befejeződésekor a földosztás után rövid idővel megalakítják az első szövetkezetet, Szabad Május 1. néven.

Bőny 1959-ben lett „szocialista község” hat termelőszövetkezettel. Bőny és Rétalap több mint 100 éves közös együttlét után 1992. január 1-jén szétvált. A község külterülete a Szőlőhegy, amely a viszonylag kevés állandó lakos mellett egyre több, hétvégi telekkel, házzal rendelkezőt vonz oda. A falu belterületén ma már kevés építési telek alakítható ki. Emiatt mindinkább előtérbe került a régi házak felújítása, átalakítása. Az 1945 előtti években a falu területén több középbirtokos, illetve bérlő élt, a saját társadalmi helyzetüknek megfelelő életkörülményeket alakították ki. Ennek ma is látható emlékei az átalakított kastélyok. Ezek az épületek díszes lakóépületek, kúriák voltak. A község értékei, közé tartozik a három, felújított templom. A településen három nagy történelmi egyház van jelen.

Legkisebb számban az evangélikus, megközelítőleg azonos számban a református és a katolikus hívek. 1945 előtt nagy számú volt a zsidóság, de a közösség a holokauszt következtében elpusztult. Az egyházak az elmúlt évtizedek, okozta kábultságból ébredve mind fontosabb szerepet, töltenek be a település életében.

Bőny az élet minden területén Győrhöz kötődik, így közlekedésében is. Győrön kívül közvetlen autóbuszos összeköttetés van Bábolnával és Budapesttel is (csak oda irányban a hét első munkanapját megelőző munkaszüneti napon (vasárnap)). A munkaképes lakosság nagy része ingázik a győri ipari üzemekbe, jelentős számú a helyben foglalkoztatottak száma is. A falunak van kultúrotthona, ebben található a községi és az iskolai könyvtár. Az iskola fennhatósága alá tartozik a sportközpont, amely a tornacsarnokot, a labdarúgópályát és a bitumenes kézilabdapályát foglalja magában. Az orvosi rendelőt 2003-ban újították fel, mint Egészségügyi Központot. Itt a rendelő, a védőnő és a gyógyszertár egy helyen található, illetve innen látja el Rétalap községet is. A számítógépes adatbázisa kísérletként a megyei kórházéval egyesítve lett.

A település a Bakonyér Önkormányzati Társulás tagja.

2016. október 26-án a faluban egy, az egész országot megrázó rendőrgyilkosság történt.

A közeljövő egyik nagyon fontos feladatának tekinti a Képviselő-testület a településen lévő kúriák – többek között a községháza – felújítását.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1992–1994: Bogdán László (független)
  • 1994–1998: Bogdán László (független)[3]
  • 1998–2002: Böhm Csaba (független)[4]
  • 2002–2006: Bőhm Csaba (független)[5]
  • 2006–2010: Dr. Muraközi László Károly (független)[6]
  • 2010–2014: Dr. Muraközi László Károly (független)[7]
  • 2014–2019: Dr. Muraközi László Károly (független)[8]
  • 2019–2024: Szabó Csaba (független)[9]
  • 2024– : Farkas János (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2122
2165
2151
2176
2208
2239
2216
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (22,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,4%, református 10,3%, evangélikus 2,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 5,2% (36,5% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Képtár

[szerkesztés]
  • Református templom
    Református templom
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Iskola és községi sportcsarnok
    Iskola és községi sportcsarnok
  • A Bothmer-kúria ma községháza
    A Bothmer-kúria ma községháza
  • Községháza elölről
    Községháza elölről
  • Gólya 2013-ban
    Gólya 2013-ban

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  5. ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  6. ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  8. ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  10. ↑ Bőny Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Bőny
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőny témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bőny&oldid=27489444”