Ugrás a tartalomhoz

Borneol

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borneol

Borneol
IUPAC-név (1S,2R,4S)-1,7,7-trimetil-biciklo[2.2.1]heptán-2-ol
Kémiai azonosítók
CAS-szám [507-70-0] (+)
[464-45-9] (–)
PubChem 1201518
ChemSpider 1013314
SMILES
CC1(C2(C)C)C(O)CC2CC1
InChI
1S/C10H18O/c1-9(2)7-4-5-10(9,3)8(11)6-7/h7-8,11H,4-6H2,1-3H3/t7-,8+,10+/m0/s1
InChIKey DTGKSKDOIYIVQL-QXFUBDJGSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C10H18O
Moláris tömeg 154,25 g/mol
Sűrűség 1,011 g/cm³ @ 20°C
Olvadáspont 208 °C
Forráspont szublimál
Veszélyek
EU osztályozás Irritatív (Xi)[1]
R mondatok R33-R36/37/38[1]
S mondatok S26-S37[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A borneol egy biciklusos szerves vegyület, amely a terpének csoportjába tartozik.

Könnyen oxidálódik ketonná, ekkor kámfor keletkezik.

Kémiailag a kámfor redukálásával állítják elő a Meerwein–Ponndorf–Verley-redukció során.

A borneol két enantiomer formában létezik, melyeknek különböző CAS-számuk van. A természetben előforduló d-(+)-borneol is optikailag aktív. Számos Artemisia és Dipterocarpaceae fajban előfordul.

A borneol számos illóolaj alkotórésze.[2]

Neve Borneó sziget nevéből származik, mert a Borneón és Szumátrán honos Dryobalanops aromatica(en) és Dryobalanops camphora fa törzsének odvaiban képződő kristályos váladékban fordul elő.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Biztonsági adatlap (Alfa-Aesar)
  2. Plants containing borneol Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Dr. Duke's Phytochemical and Ethnobotanical Databases)]
  3. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 29. o. ISBN 963 8334 96 7  

További információk

[szerkesztés]