Borz (település)
Borz (Borz) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Község | Sólyom |
Rang | falu |
Községközpont | Sólyom |
Irányítószám | 417556 |
SIRUTA-kód | 31440 |
Népesség | |
Népesség | 129 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 152 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 40′ 25″, k. h. 22° 11′ 29″46.673618°N 22.191395°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 25″, k. h. 22° 11′ 29″46.673618°N 22.191395°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Borz falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Béli-hegység alatt, a Fekete-Körös bal partján, Belényesszentmiklós és Belényesújlak között fekvő település.
A település közelében fekszik a Béli-hegységben eredő Vale Morilor nevű patak, amely egy 50 méter magas sziklafal aljából tör elő és az ugyanilyen nevű mindössze 200 ölnyi hosszú völgyön átrobogva, s közben egy sereg malmot meghajtva Borz falunál ömlik a Fekete-Körösbe.
Története
[szerkesztés]A Fekete-Körös völgyében fekvő Borz település birtokosa évszázadok óta a nagyváradi görögkatolikus püspök volt, melyet még a 20. század elején is birtokosának írtak.
A Fekete-Körös mellett fekvő pici falucskát Borovszky Samu így jellemezte az 1900-as évek elején:"Borz, a béli hegyek alatt, a Fekete-Körös mellett fekvő oláh község, görög-keleti vallásu lakosokkal. Házainak száma 57, lakosaié 350. Postája Belényesújlak, távírója és vasúti állomása Belényes".
Borz település a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Vale Morilor nevű völgy és a hasonló nevű patak és forrása a Fekete-Körös völgyében.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.