Bossány

	Bossány (Bošany)
; Bossány címere	; Bossány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Simonyi
Rang	község
Polgármester	Branislav Pajda
Irányítószám	956 18
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	PE
	Népesség
Teljes népesség	4063 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	289 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	185 m
Terület	14,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 18° 14′ 50″48.580556°N 18.247222°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 18° 14′ 50″48.580556°N 18.247222°E
	Bossány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bossány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bossány (szlovákul Bošany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban. Kis- és Nagybossány egyesítésével jött létre. Bacskafalva tartozik hozzá.

Fekvése

Simonytól 10 km-re délnyugatra, a Nyitra bal partján található.

Nevének eredete

Neve a régi magyar Bosjan személynévből való (Basman vezér a hispániai hadjáratban szerepelt).

Története

Nagybossányt 1183-ban "Bossan" alakban említik először. 1277-ben "terra Bossan", 1411-ben "Nogbassan" a neve. 1183-ban már említik plébániáját, a falu a Divéky család birtoka volt. Az 1277-ben elpusztult települést Kozma fiai Barleus és Baan, a Divéky nemzetség fiai kapták, hogy a török támadások ellen várat építsenek ide. Később a Bossányi család birtoka. A 15. század közepén a husziták foglalták el a vidéket, akikkel a lakosok rokonszenveztek. 1553-ban malom és 16 porta állt a településen. 1778-ban 56 jobbágy, 23 zsellér, 19 napszámos és 6 vagyontalan család mellett szegényház, malom és sőrfőzde is állt a településen. 1828-ban 124 házában 874 lakos élt. Lakói főként földművesek voltak. A 18. század végén 5 szabó, 3 kovács, 3 mészáros, 2 csizmadia, gombkötő, kőműves volt a községben. Itt alapította meg 1866-ban Adolf Schmidt Magyarország legnagyobb bőrgyárát, amely főként a hadsereget látta el bőráruval. A század végén már 100 munkást foglalkoztatott. A falu az 1872-ben és 1903-ban kitört tűzvészekben súlyos károkat szenvedett.

Kisbossányt 1277-ben említik először, a nem sokkal előbb keletkezett Nagybossány határában. 1376-ban "Kysbassan" alakban bukkan fel. A Zsámbokréthy és Podmaniczky családok birtokolták. 1553-ban 2 adózó portája volt. A 18. század közepén 7 jobbágy, 12 zsellér és 3 napszámoscsalád lakta. 1778-ban 25 házában 180 lakosa élt, lakói földművesek voltak.

A kutatások szerint a falu közepén a mai kastély helyén egykor kis erődítmény állt, sokszögletű toronnyal. A régi kastély 1550 körül épült reneszánsz stílusban, a Bossányi család ősi fészke.

Vályi András szerint "Kis Bosán. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosi Bossányi, és más Urak, fekszik Nagy Tapolcsántól három fertály órányira, lakosai katolikusok. Határja középszerű, tulajdonságai hasonlítanak Nedanótz faluéhoz, második Osztálybéli."^[2]

"Nagy Bosán. Tót falu, az előbbeninek szomszédságában, birtokosai Bossányi, és Rudnay Urak, lakosai katolikusok. Határja, is vagyonnyai is ollyanok mint az előbbeni falunak, második Osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint "Bosány (Kis- és Nagy), két tót falu, Nyitra vmgyében, a Nyitra vize mellett: az első 163 kath., 17 zsidó lak; – a második 833 kath., 4 ev., 137 zsidó lak., k. paroch. templommal, malommal és kövér rétekkel. F. u. Bosányi. Ut. p. N. Tapolcsán."^[3]

A trianoni békeszerződésig mindkét település Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. Kis- és Nagybossányt 1925. január 1-jén egyesítették.

Népessége

1910-ben Kisbossánynak 224, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa; Nagybossánynak 1543, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 4308 lakosából 4257 szlovák volt.

2011-ben 4172 lakosából 3909 szlovák volt.

2021-ben 4063 lakosából 3905 (+11) szlovák, 9 (+4) magyar, 1 cigány, (+2) ruszin, 35 (+3) egyéb és 113 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Neves személyek

Nagybossányban született 1673-ban Bossányi András bölcsész, jezsuita rendi tanár.
Nagybossányban született 1753-ban Bossányi András orvos.
Itt született 1924-ben Ján Chryzostom Korec bíboros
Itt született 1938-ban Otto Berger egyetemi oktató, vállalkozó.
Itt született 1972-ben Rastislav Kostka labdarúgó.

Nevezetességei

Az egykori Bossányi-várkastély a 16. században épült, a 17. században megújították, majd 1776-ban új barokk kastély épült helyette, de mivel a régit is végig lakták, ma is épen áll.
Szent Márton tiszteletére épített római katolikus temploma a korábbi gótikus templom helyén, 1776-ban épült barokk stílusban.
Barokk kápolna a 18. századból.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ ^a ^b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

Források

Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno – historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
Alexander Reško 2006: Bošany – pozoruhodnosti
Burianek, Ľ. – Lukačka, J. 1983: Osemstoročné Bošany – 1183-1983. Partizánske
1948 Pamätník farnosti bošianskej

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bossány témájú médiaállományokat.

Községinfó
Bossány Szlovákia térképén
Travelatlas.sk
A bossányi kastély (szlovákul) Archiválva 2006. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
E-obce.sk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[autogenerated1-2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]