Ugrás a tartalomhoz

Bucsa (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a magyarországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bucsa (egyértelműsítő lap).
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Bucsa
Bucsa címere
Bucsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSzeghalmi
Jogállásközség
PolgármesterKláricz János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5527
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség2011 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület55,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 20° 59′ 49″47.205000°N 20.997000°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 20° 59′ 49″47.205000°N 20.997000°E
Bucsa (Békés vármegye)
Bucsa
Bucsa
Pozíció Békés vármegye térképén
Bucsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bucsa község Békés vármegye Szeghalmi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bucsa Békés vármegye legészakibb részén található település Füzesgyarmat és Karcag között, három vármegye, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok találkozásánál. A falu a Sárrét-csatorna partján fekszik, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében.

Szomszédai: északkelet felől Püspökladány, kelet felől Szerep, dél felől Kertészsziget, délnyugat felől Ecsegfalva, nyugat felől Kisújszállás, északnyugat felől pedig Karcag.

Megközelítése

[szerkesztés]

A települést átszeli, nagyjából északnyugat-délkeleti irányban a Karcagtól Füzesgyarmatig húzódó 4206-os út, közúton csak ezen érhető el a két végponti település irányából. Az említett út a falutól mintegy 13 kilométerre csatlakozik a 4-es főúthoz, ezáltal kapcsolatot teremtve az országos közúthálózat távolabbi útszakaszaival.

Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Budapest–Záhony-vasútvonal (és a Karcag–Tiszafüred-vasútvonal) Karcag vasútállomása.

Története

[szerkesztés]

Bucsa és környéke már az újkőkorszak idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a rézkor, bronzkor és vaskor népeinek is.

A település első írásos említése 1321-ből származik, amikor a Barsa nemzetség osztozásakor apa, fia és családja kapta meg. Bucsa a középkor folyamán mindvégig az e nemzetségből származó Nadányiak birtoka volt. A környék akkoriban a Tisza, a Körösök és a Berettyó által elárasztott „valóságos vadvízország” volt, lakói többször a nádasba bújtak a törökök elől. 1412-ben Békés vármegye rendjei bizonyították, hogy Apavára, Keszegestó és Szőlös-sziget is Bucsához tartoznak. 1586-ban Ványával és Ecseggel egyidőben porig égették a törökök, lakói a Felvidékre menekültek. A 18. században elnéptelenedett, pusztává vált Bucsa is, a harcok miatt elnéptelenedő falu a 19. században települt újra.

A mai Bucsa alapjai a 19. század második felében kezdtek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsatelep volt. A bucsai parasztok a túlnépesedés miatt csak kevés földet szerezhettek maguknak a település határában, ezért sokan kubikosként eljártak más határba dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkákon.

1894-ig Schwarcz Ferencnek volt itt nagybirtoka, aki több mint tízezer holddal rendelkezett. 1895-ben báró Springer osztrák főúr vásárolta meg a birtokot Mária nevű lányának, akit Fould Jenő francia bankár vett feleségül.

Bucsa község közigazgatásilag 1941-ig Füzesgyarmathoz tartozott. 1941-ben alakult meg önálló képviselő-testülete és jegyzősége, azóta használja újra a régi keletű Bucsa nevet.

A második világháború a bucsai lakosok közül is sok áldozatot szedett.

A jelenkori falutörténet legnehezebb időszakát jelenti az 1993-tól kezdődő időszak, amikor a nagyarányú munkanélküliség az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okoz, az önkormányzatnak újra meg újra komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy megőrizze intézményei működőképességét.

A községbe látogatókat szép, rendezett falukép fogadja.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Földesi György (független)[3]
  • 1994–1998: Földesi György (SZDSZ-MSZP)[4]
  • 1998–2002: Földesi György (független)[5]
  • 2002–2006: Földesi György (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Mile Sándor (független)[7]
  • 2010–2014: Kláricz János (független)[8]
  • 2014–2019: Kláricz János (Fidesz)[9]
  • 2019–2024: Kláricz János (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Kláricz János (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2250
2223
2179
2110
2078
2035
2011
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,3%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,9%, református 24,1%, felekezeten kívüli 27,2% (31,1% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,55% németnek, 0,1% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18% volt református, 10,6% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 39,7% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falu idegenforgalmi vonzerejét a környéke adja. A Hortobágy-Berettyó madárvilága, a délibábos pusztai táj, a vadászat, a horgászat lehetősége olyan turisztikai kínálatot jelenthet, amely idevonzza a falusi vendéglátást kedvelőket. A háborítatlan természet alkalmat kínál a közeli Körös–Maros Nemzeti Parkban való kirándulásra is. Itt újra felfedezhetjük az egykor itt őshonos háziállatokat, mint például a szürkemarhát, e mellett Európa legnagyobb testű madarát, a túzokot (Dévaványai Túzokrezervátum) is.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  6. ↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  9. ↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  10. ↑ Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Bucsa Helységnévtár
  13. ↑ Bucsa Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bucsa_(Magyarország)&oldid=27489609”