Ugrás a tartalomhoz

Csömödéri Állami Erdei Vasút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csömödéri Állami Erdei Vasút
Általános adatok
Ország Magyarország
VármegyeZala vármegye
Hasznosításateherszállítás és személyszállítás
Hossz110 km
Éves személyforgalom22–23 ezer fő
ÜzemeltetőZalaerdő Zrt.

Személyszállítás elindulása1954
Műszaki adatok
Nyomtávolság760 mm
Járművek
VontatójárművekMk48 3 db
C-50 9 db
gőzmozdony 1 db
A Wikimédia Commons tartalmaz Csömödéri Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
csarnoképület
tárolóvágány
iparvágány Lenti fatelepre
0 Lenti ÁEV
kitérő
a 23-as vonal kereszteződése (I.)
közúti kereszteződés
1 Lenti Gyöngyvirág utca
kitérő
néhai nagyvasúti iparvágánykereszteződés
3,5 LentiszombathelyMumor
közúti kereszteződés
deltavágány a Szilvágyi ipari vonal felé
tárolóvágány
11,5 Csömödéri-tó
12 Iklódbördőcei temető
a 23-as vonal kereszteződése (II.)
14 Csömödér
iparvágány Csömödér fatelepre
és a járműtelepre
16 Páka
közúti kereszteződés
18 Dömefölde
kitérő
20 Kányavár
közúti kereszteződés
22 Törösznek
ipari vonal Pördefölde felé
közúti kereszteződés
kitérő
24 Kámaháza
közúti kereszteződés
kitérő
közúti kereszteződés
26 Víznyomó
ipari vonal Bánokszentgyörgy felé
közúti kereszteződés
28 Bázakerettye alsó
kitérő
30 Bázakerettye felső
több közúti kereszteződés
kitérő
32 Kistolmácsi erdei lak
közúti kereszteződés
kitérő
33 Kistolmács

A Csömödéri Állami Erdei Vasút 110 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb nyomvonalú kisvasútja. Különlegessége, hogy itt még mindig jelen van a teherszállítás, a személyforgalom mellett. A gerincvonalán Lenti és Kistolmács között (33 km) április végétől szeptember végéig menetrend [1]szerint közlekedik személyszállító vonat. Évente 22-23 ezer utast szállítanak.[2]

Kisvasúti napja: június negyedik szombatja.

Építése

[szerkesztés]

A vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Esterházy Hitbizomány erdőterületei között. Kezdetben lóvontatású, majd 1922-ben áttérnek a gőzvontatásra. Ekkor érkezett ide az 1917-ben gyártott Muki, és a Mátravasútról az 1918-ban gyártott Karcsi nevű gőzmozdony. A század első felében folyamatosan épülnek a szárnyvonalak. 1920-ban a Pördefölde–Hosszú-rét, 1922-ben Törösznek–Oltárc. 1930-ban Bázakerettye környékén kőolajat találtak, így bővült a szállítani kívánt áruk palettája. 1945-ben a fűrészüzemmel együtt állami kézbe került.

A menetrendszerű személyszállítás 1954-ben kezdődött meg a CsömödérKistolmács közötti 18 km-es szakaszon. 1962-ben szerezték be az első dízelmozdonyt, ami a ma is közlekedő C–50-esek egyike volt. 1965-ben a napi használatból végleg kivonták a gőzmozdonyokat. Az 1970-es években kevés figyelmet fordítottak a karbantartásra, így a vasútüzem állaga egyre romlott, de még idejében rájöttek, hogy ezen a tájon még mindig ez a legolcsóbb szállítási eszköz. Az 1980-as években megkezdődött a vágányok felújítása, és ezzel egy máig is tartó fejlesztési program. Először a meglévő síneket cserélték a 7 kg/folyóméteresről 18 kg/folyóméteresre, így nagyobb teherbírású lett a pálya. Ennek köszönhetően már 32 km-en szállítja rendszeresen az utasokat a kisvasút.

2000 szeptemberében[3] avatták fel a LentiCsömödér között lévő szakaszt, ezzel 109 kilométerre bővült a használható pályahossz.

Magyarországon talán ez az egyetlen olyan kisvasút, amelynek fő árbevételi forrása még mindig az árufuvarozás. A tehervonatok a kitermelés helyéről szállítják a fát Csömödérre vagy Lentibe, általában C50-es mozdonyokkal. Az Mk48-as mozdonyok többnyire Lenti és Csömödér között dolgoznak.

2021. június 26-án adták át a Kistolmácsi-tóig vezető 1 km-es szakaszt, így a kisvasút már elér Kistolmács faluig (a korábbi végállomás 1 km-re volt a falutól).[4]

Járműállomány

[szerkesztés]

Mozdonyok

[szerkesztés]

Kocsik

[szerkesztés]

Az erdei vasúttársaságnak mintegy 10 személykocsija (köztük egy szalonkocsi), és számos teherkocsija van.

Állomások és megállóhelyek

[szerkesztés]

Gerincvonalon

[szerkesztés]

Szárnyvonalon

[szerkesztés]

Csatlakozási helyek az országos közforgalmú hálózathoz

[szerkesztés]
  • Lenti, Csömödér-Páka (személyforgalom)
  • Lenti, Csömödér (teherforgalom)

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén

[szerkesztés]
  • Lenti termálfürdő
  • Budafai Arborétum[5] (a Bázakerettyei állomásnál)
  • Kistolmácsi-víztározó[6]
  • Mároki kápolna
  • Pákai templom
  • Öveges József professzor szülőháza, Páka
  • szécsiszigeti Andrássy-Szapáry kastély és vízimalom
  • Lenti végállomás: „Göcsej kincsei, az erdő és a fa”[7] elnevezésű vadászati, illetve erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti kiállítás

Képtár

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Erdei vasút (magyar nyelven). zalaerdo.hu. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  2. Erdő
  3. Zalai Napló, 2003. augusztus 27. VI. évfolyam, 15. szám: Kirándulás a kisvasúton
  4. Avató. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  5. Budafai Arborétum (magyar nyelven). zalaerdo.hu. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  6. Kistolmácsi-víztározó (magyar nyelven). zalaerdo.hu. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  7. Vasúttörténeti kiállítás (magyar nyelven). zalaerdo.hu. [2020. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 5.)

Források

[szerkesztés]

Térképek a vasútvonalról

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Csömödér State Forest Railway
A Wikimédia Commons tartalmaz Csömödéri Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.