Ugrás a tartalomhoz

Dóval

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dóval (Donovaly)
Dóval központja
Dóval központja
Dóval címere
Dóval címere		 Dóval zászlaja
Dóval zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rangközség
Első írásos említés1702
PolgármesterMiroslav Daňo
Irányítószám976 39
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBB
Népesség
Teljes népesség249 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség8,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság972 m
Terület28,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 53′, k. h. 19° 14′48.883333°N 19.233333°EKoordináták: é. sz. 48° 53′, k. h. 19° 14′48.883333°N 19.233333°E
Dóval weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dóval témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dóval (szlovákul: Donovaly) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra közötti hágón fekszik. Népszerű téli és nyári sportközpont.

Fekvése

[szerkesztés]
A hágó teteje az 59-es főúttal

Besztercebányától 26 km-re északkeletre, Rózsahegytől (Ružomberok) 26 km-re délre, az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra közötti hágón fekszik, 960 méter magasan. A település képét meghatározza a Zólyom-csúcs (Zvolen), ami 1403 méter magasan, északi irányban tornyosul a falu fölé.

Története

[szerkesztés]

A falu egy 17. századi szénégető telep helyén, a 18. század elején, a besztercebányai bányaigazgatóság területén alakult ki. Csakhamar a környező szénégető települések központja lett. Oklevél először 1710-ben említi. Lakosai fakitermeléssel és kohászattal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DONOVAL. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Bányászi Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Motitskóhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, határja meglehetős termésű.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Donoval, Zólyom m. tót falu, Liptó vármegye szélén: 149 kath. lak. Kath. paroch. templom, sovány föld; nagy erdő. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.”[3]

A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

A második világháború alatt partizánok központja volt, akik innen indultak kelet felé az Alacsony-Tátra gerincén. A 2000-es évek elején a síközpontban jelentős fejlesztések történtek: mindkét oldalon új síliftek létesültek, bővült a szolgáltatások köre, új szállodák és apartmanházak épültek.[4]

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 996, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 162 lakosából 150 szlovák volt.

2011-ben 229 lakosából 158 szlovák.

Közlekedés

[szerkesztés]

A településen áthalad a fontos 59-es számú főút, amely összeköti Dél-Szlovákiát (és Magyarországot) az északi országrésszel és Lengyelországgal. Az út mind Besztercebánya, mind Rózsahegy felől igen kemény hegyi hágóút, dél felől 7 km-en át 12%-os emelkedővel visz fel a tetőpontra. Télen különösen sok az elakadás, keresztbefordulás, ezért gyakran csak téli gumi és hólánc használatával lehet megközelíteni.

Turizmus

[szerkesztés]
Dóval éjjel
A hegy

A település a téli és nyári sportok, valamint a turisztika központja. A legnagyobb szlovákiai síközpontok egyike: 17 sílesiklópályával rendelkezik összesen kb. 11 km hosszan, melyekre 16 sífelvonó (ebből az egyik ülőszékes, egy másik hibrid rendszerű, azaz kabinos-ülőszékes) visz fel. A kezelt sífutópályák teljes hossza több mint 30 km.[4]

Nevezetessége

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ a b Donovaly (magyar nyelven). Síelők.hu, 2017. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dóval&oldid=26470602”