Eszter könyvének kiegészítései
| Az Ószövetség könyvei |
|---|
 |
| Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.) |
|
1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás |
| Katolikus deuterokanonikus könyvek |
|
Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.) |
| A görög és szláv ortodox kánon többletei |
| A grúz ortodox kánon többletei |
| A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei |
|
Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk |
| A szír Pesitta kánonjának többletei |
Az Eszter könyvének kiegészítése, deuterokanonikus Ószövetségi könyv, illetve hozzácsatolásnak tekinthető Eszter könyvéhez. Van egy héber, és van egy görög nyelvű változat, mely utóbbi hosszabb, bár mindkét könyv tíz fejezetből áll. A kiegészítések a görög iratban találhatóak.
Történelmi háttér
[szerkesztés]A történet a babiloni fogság idején játszódik. Számos valószínűtlenséget soroltak fel a kutatók a történelmi megbízhatóság terén. A megbízhatóságot az is rontja, hogy a Holt-tengeri tekercsek között egyetlen könyvnek nem találták nyomát, és ez az Eszter könyve volt. A zsidó hagyomány azonban megőrizte emlékét, második fordításnak nevezték (Targum séni).
Valószínűtlen elemek
[szerkesztés]- Achasveros (Xerszész) idején ha Mardokeust még Nebukadnezár vetette fogságba, akkor Mardokeus az elbeszélés idején 120 éves lehetett volna.
- Akkor viszont unokahúga Eszter is jóval idősebbnek kellett volna lennie, de akkor a szépségversenyt már nem nyerhette. A történetírás nem tud arról, hogy Eszter nevű felesége lett volna Xerszésznek. A felesége Amesztrisz volt Hérodotosz szerint.
- Nehémiás könyve és Esdrás könyve megemlíti a király által kibocsátott jóindulatú rendeletet, ami a fogságból való visszatérést jelentette a zsidók részére. Így:
- Nem hihető, hogy a király jóváhagyta volna 75000 alattvalójának lemészárlását.
A kiegészítések
[szerkesztés]- Mardokeus álmát(1.1a-i)[1] rögtön az Eszter könyvének elején találhatjuk.
- Álmának magyarázatát a végén, a (10.3a-k) részen találhatjuk.
- Achaveros két rendelete (3.13a-g és 8.12a-v)
- Mardokeus imája (4.17a-i)
- Eszter imája (4.17k-z)
- Eszter közbenjárása a királynál (5.1a-f, 5.2a-b)
- A görög nyelvű fordítás magyarázata a zárószóban (10.3l)
Mondanivalója
[szerkesztés]A héber mű, az Eszter könyve, egy hazafias stílusban íródott mű, míg a görög kiegészítés vallási célzatú. A kiegészítésben az álom és magyarázata, az imák és az Isten gondviselésének bemutatása célja az, hogy nyomatékosítsa, Isten mentette meg népét Eszter és Mardokeus révén.
Források
[szerkesztés]- katolikus lexikon[halott link]
- Zalalövő plébánia
- zsido.hu Raj Tamás tanítása Archiválva 2011. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szent István Társulat Biblia, 2008
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Szent István Társulat Biblia kiadásának jelzései nyomán.
