Ugrás a tartalomhoz

Feketeképű kárókatona

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feketeképű kárókatona
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Szulaalakúak (Suliformes)
Család: Kárókatonafélék (Phalacrocoracidae)
Nem: Phalacrocorax
Brisson, 1760
Alnem: Phalacrocorax
Faj: P. fuscescens
Tudományos név
Phalacrocorax fuscescens
(Vieillot, 1817)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketeképű kárókatona témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeképű kárókatona témájú kategóriát.

Feketeképű kárókatonák egy csoportja a Tasmánia melletti Bruny-szigeten

A feketeképű kárókatona (Phalacrocorax fuscescens) a madarak (Aves) osztályának a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Ausztrália déli tengerparti vidékén él. Victoria állam keleti részétől nyugatra egészen a nyugat-ausztráliai Cape Leeuwinig előfordul. Él továbbá Tasmania partvidékén és a Bass-szoros szigetein is.

Kifejezetten tengerparti madár, csak a partok közelében fordul elő.

Megjelenése

[szerkesztés]

Átlagos testhossza 65 centiméter. Nagyon karakteres megjelenésű madár, a többi Ausztráliában előforduló kormoránfajjal nem lehet összetéveszteni. Testének felső része fekete homloka, feje teteje és tarkója fekete, ezzel éles ellentétben testének alsó része és arca fehér. Nyaka hosszú, a csőre vékony és enyhén kampós.

Életmódja

[szerkesztés]

A tengerpartokon víz alá bukással keresi halakból, rákokból és tintahalakból álló táplálékát.

Szaporodás

[szerkesztés]

Költési időszaka szeptember és január közé esik. Kőpárkányokra, tengeri növényekből készíti fészekét. Fészekalja 3, maximum 5 tojásból áll.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]