Gyps
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyps témájú médiaállományokat és Gyps témájú kategóriát. |
A Gyps a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe és a vágómadárfélék (Accipitridae) és a óvilági keselyűformák (Aegypiinae) családjába tartozó nem.
Megjelenésük
[szerkesztés]A nem tagjai kivétel nélkül nagy testű dögevő madarak. Legnagyobb testű fajuk a havasi fakókeselyű (Gyps himalayensis), ennek szárnyfesztávolsága eléri a 2,8 métert, tömege pedig a 12 kilogrammot is.
Fejük és nyakuk valamennyi fajnál pihetollakkal dúsan fedett. Csőrük erős és enyhén lefelé görbült. Ahol nyakuk a testükhöz csatlakozik valamennyi fajnál dús tollkoszorú látható. Szárnyuk hosszú és széles, farkuk viszonylag rövid.
Rendszerezés
[szerkesztés]A nembe az alábbi 8 faj tartozik:
- bengál keselyű (Gyps bengalensis)
- fakó keselyű (Gyps fulvus)
- fehérhátú keselyű (Gyps africanus)
- fokföldi keselyű (Gyps coprotheres)
- havasi fakókeselyű (Gyps himalayensis)
- hosszúcsőrű keselyű (Gyps indicus)
- karvalykeselyű (Gyps rueppelli)
- keskenycsőrű keselyű (Gyps tenuirostris)
Képek
[szerkesztés]-
Fakó keselyű (Gyps fulvus) -
Karvalykeselyű (Gyps rueppelli) -
Bengál keselyű (Gyps bengalensis)
Források
[szerkesztés]- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek
