Hosszúaszó (Hargita megye)
Megjelenés
Hosszúaszó (Hosasău) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Csíkszentlélek |
Rang | falu |
Községközpont | Csíkszentlélek |
Irányítószám | 537267 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 85715 |
Népesség | |
Népesség | 1 fő (2002)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 20′ 39″, k. h. 25° 54′ 20″46.344155°N 25.905521°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 39″, k. h. 25° 54′ 20″46.344155°N 25.905521°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hosszúaszó elnéptelenedett falu Romániában Hargita megyében. Csíkszentlélekhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A Fitód-patak forrásvidékén, a Hosszúaszó és a Tófeje-patak összefolyásánál festői völgykatlanban meghúzódó település.
Története
[szerkesztés]A falu 1974-ben néptelenedett el a szocialista területrendezés következtében. Lakói Mindszentre, Szentlélekre költöztek, házaikat pedig csíkszeredaiak vásárolták fel és hétvégi házakká alakították. Borvízforrásai, enyhe éghajlata a környék kedvelt pihenőhelyévé teszi 1910-ben 116 lakosa volt, de 1992-ben már csak 1 magyar lakta. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.
Látnivalók
[szerkesztés]- A fitódi út mellett áll az 1990-ben közadakozásból újjáépített Xantus-kápolna, az 1694-es tatárok elleni harc hősének Xantus Keresztes alcsíki királybírónak sírja, egyben a csata emlékműve. Helyén gr. Lázár András 1494-ben építtetett egy Mária-kápolnát, melyet romos állapota miatt Csonka-kápolnának neveztek.
- A kápolnával szemben a Libidáré-dombon állnak az egykori Xantus-kastély csekély romjai.
Borvízforrások
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között