Ugrás a tartalomhoz

Inujamai várkastély

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Inujamai várkastély
犬山城
Ország Japán
Mai településInuyama
Épült1537
ÉpítőOda Hirocsika
Típusajamadzsiro stílus, japán várkastély
Elhelyezkedése
Inujamai várkastély (Japán)
Inujamai várkastély
Inujamai várkastély
Pozíció Japán térképén
é. sz. 35° 23′ 18″, k. h. 136° 56′ 21″35.388333°N 136.939167°EKoordináták: é. sz. 35° 23′ 18″, k. h. 136° 56′ 21″35.388333°N 136.939167°E
Inujamai várkastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Inujamai várkastély témájú médiaállományokat.

A jamadzsiro stílusban épült inujamai várkastély (japánul 犬山城, Hepburn-átírással Inuyama-jō) középkori vár Japán Aicsi prefektúrájában, Inujama városában található. A kastélyból jól látható a Kiszo folyó, amely határként szolgál Aicsi és Gifu prefektúrák között. A kastély vártornya (tensu) egy a 12 épen megmaradtt Edo-kori vártornyok közül és a legrégebbi is, az 1580-as években épült. 2018 óta Japánban Nemzeti Történelmi Helyszínnek van besorolva.[1]

Alapadatok

[szerkesztés]

Az inujamai várkastély a Kiszo folyóra néző dombon található, a mai Inujama városában. A kastély vártornya Japán nemzeti kincsének számít,[2] akárcsak a macumotói kastély, a hikonei kastély és a himedzsi kastély.

Története

[szerkesztés]

A Heian-korszakból származó Engisiki történelmi könyv szerint egy sintó szentélyt, a Haricuna szentélyt, át kellett helyezni hogy helyet adjon a kastélynak. Az épületet többször átépítették a Muromacsi-korszakban, jelenlegi szerkezete nagyrészt Oda Nobunaga fiának, Oda Nobukacunak tulajdonítható. A tensu tetején lévő őrtorony elavult építészeti stílusa sok történészt arra a következtetésre vezetett hogy a kastély vártornya a legrégebbi fennmaradt tensu Japánban, amit az 1580-as évekre datálható építőanyagok fagyűrűi is megerősítettek.[3] Az építkezés és a felújítás 1620-ig folytatódott.[4]

Oda Nobunaga számára az inujamai kastély volt az utolsó akadály Ovari tartomány egyesítése során. Miután Nobunaga 1560-ban legyőzte az Imagava klánt az okehazamai csatában, unokatestvére, Oda Nobukijo Szaito Jositacu támogatásával elfoglalta a kastélyt. Nobunaga 1564-ben visszafoglalta a kastélyt. Nobunaga halála után Tojotomi Hidejoshi kinevezte Isikava Szadakijot a vár urává. Isikava átépíttette a kastély védelmi rendszerét a kortárs terveknek megfelelően, a belső torony jelenlegi formája ennek az újjáépítésnek az eredménye. A sekigaharai csata után a győztes Tokugava Iejaszu kiűzte az Ishikava klánt és átadta a kastélyt Ovari tartománynak.

A Tokugava sógunátus alatt a kastélyt a Narusze-klán kormányozta, akik Inujama tartomány daimjójaként az Ovari Tokugava-klán vazallusaként uralkodtak a Meidzsi-restaurációig. Az új Meidzsi-kormány 1871-ben elfoglalta az inujamai várkastélyt, és a tensu kivételével minden melléképületét lerombolta. Miután azonban a kastély a Nagy Nóbi földrengésben megsérült, 1895-ben visszaadták a Narusze családnak azzal a feltétellel, hogy megjavítják és karbantartják. A kastély tehát Japánban egyedülálló módon magántulajdonban volt.

2004-ben a kastély tulajdonjogát átadták egy nonprofit alapítványnak, amelyet az Aicsi prefektúra oktatási tanácsa hozott létre.[5]

A kastély főbejárata

Várurak

[szerkesztés]

Az alábbi felsorolásban láthatóak a kastély urai, zárójelben az uralkodásuk dátumával. 1612–1617 és 1869–1895 között nem voltak várurak.

  • A Narusze-klán előtti időszak
  1. Oda Nobujaszu (1537–1547)
  2. Oda Nobujuki (1547–1564)
  3. Ikeda Nobuteru (1570–1581)
  4. Oda Nobufusza (1581–1582)
  5. Nakagava Szadanari (1582–1584)
  6. Ikeda Nobuteru (1584)
  7. Kató Jaszukage (1584, meghatalmazott uralkodó)
  8. Takeda Kijotosi (1584–1587, meghatalmazott uralkodó)
  9. Hidzsikata Kacujosi (1587–1590, meghatalmazott uralkodó)
  10. Nagao Josifusza (1590–1592, meghatalmazott uralkodó)
  11. Miva Goróemon (1592–1595)
  12. Isikava Micujosi (1595–1600)
  13. Ogaszavara Josicugu (1601–1607)
  14. Hiraiva Csikajosi (1607–1612)
  • Narusze-klán
  1. Narusze Maszanari (1617–1625)
  2. Narusze Maszatora (1625–1659)
  3. Narusze Maszacsika (1659–1703)
  4. Narusze Maszajuki (1703–1732)
  5. Narusze Maszamoto (1732–1768)
  6. Narusze Maszanori (1768–1809)
  7. Narusze Maszanaga (1809–1838)
  8. Narusze Maszadzumi (1838–1857)
  9. Narusze Maszamicu (1857–1869, 1895–1903)
  10. Narusze Maszao (1903–1949)
  11. Narusze Maszakacu (1949–1973)
  12. Narusze Maszatosi (1973–2004)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ シンポジウム開催 « 国宝犬山城. inuyama-castle.jp. (Hozzáférés: 2021. november 18.)
  2. ↑ 犬山城天守 文化遺産オンライン. bunka.nii.ac.jp. (Hozzáférés: 2021. november 18.)
  3. ↑ Post, The Washington: Inuyama Castle keep confirmed to be oldest in Japan (angol nyelven). UnionLeader.com. (Hozzáférés: 2021. november 18.)
  4. ↑ Young, David and Michiko. Introduction to Japanese Architecture. Hong Kong: Periplus Editions, 2004. p100 
  5. ↑ 公益財団法人　犬山城白帝文庫. www.inuyamajohb.org. (Hozzáférés: 2021. november 18.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Inuyama Castle című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Benesch, Oleg and Ran Zwigenberg (2019). Japan's Castles: Citadels of Modernity in War and Peace. Cambridge: Cambridge University Press. p. 374. ISBN 9781108481946.
  • Schmorleitz, Morton S. (1974). Castles in Japan. Tokyo: Charles E. Tuttle Co. pp. 117–120. ISBN 0-8048-1102-4.
  • Motoo, Hinago (1986). Japanese Castles. Tokyo: Kodansha. p. 200 pages. ISBN 0-87011-766-1.
  • Mitchelhill, Jennifer (2013). Castles of the Samurai:Power & Beauty. USA: Kodansha. ISBN 978-1568365121.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Inujamai_várkastély&oldid=25647618”