Japán kamélia
Teafélék | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A pillnitzi kamélia virága
| ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Camellia japonica L. | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Teafélék témájú médiaállományokat és Teafélék témájú kategóriát. |
A japán kamélia (Camellia japonica), amit a köznyelvben gyakorta egyszerűen kaméliának neveznek, a hangavirágúak (Ericales) rendjébe tartozó teafélék (Theaceae) családjába tartozó faj. Európában a 18. században „Camellia” néven vált ismertté, nevét Georg Josef Kamel morva jezsuita patikus és botanikus tiszteletére Carl von Linnétől kapta, mivel a Távol-Keleten dolgozott.[2][3]
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Eredeti hazája valószínűleg Kelet-Kína[4] és a környező szigetek. Európába a 19. század elején hozták be Japánból; először Milánó és Firenze környékén ültették. Mára betelepítették számos szubtrópusi éghajlatú területre, így Madeirára is. A mérsékelt égöv hidegebb részein kedvelt szobanövény.
Alfajok
[szerkesztés]- japán kamélia (törzsváltozat) – C. japonica subsp. japonica
- hókamélia – C. japonica subsp. rusticana
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Fás szárú örökzöld. Az eredeti („vad”) kamélia mintegy 15 méter magasra is megnő;[5] a kertészeti változatok 2–3 méteresek. Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül.
Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A sötétzöld, bőrnemű, fényes felületű levelek válla keskenyedik, a csúcsuk kihegyesedik. A szélük fogas, a levélnyél rövid. Erezetük szárnyas, élre futó.
Az eredeti („vad”) kamélia virága a rózsáéhoz hasonlít, szimpla, rózsaszínű; a kertészeti változatok virágai a legkülönfélébb árnyalatúak; egy-egy fán akár több szín (rózsaszín, vörös, fehér) is előfordulhat. A virág átmérője elérheti a 15 cm-t. Dupla virágú változatai is vannak.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]Vadon különféle lomberdőkben nő. A laza, savanyú, kevés szerves anyagot tartalmazó talajt, a párás levegőt kedveli; száraz helyen a leveleit rendszeresen permetezni kell. A szárazságot nem bírja. Nagyon fényigényes, de a közvetlen, tűző napot nem bírja. A hőigénye közepes, de fagyérzékeny – rövidebben szólva rendkívül érzékeny növény. Ha a dézsában nevelt kaméliát áthelyezzük vagy akár csak elforgatjuk, elhullajtja bimbóit.
Dugványról szaporítható.
Felhasználása
[szerkesztés]Hosszú ideje dísznövényként ültetik, eközben az alapváltozatot a kisebb termetű kertészeti fajták váltották fel. Dísznövényként fő értéke, hogy szokatlan időpontban: február–márciusban (szubtrópusi éghajlaton már januártól) virágzik.
A művészetekben
[szerkesztés]Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy (La dame aux camélias) című regényének címszereplője rendszeresen kaméliavirágot vagy -csokrot tartott a kezében. A műből Giuseppe Verdi Traviata címmel írt operát.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kamelienblüte in Pillnitz Archiválva 2016. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, old.stipvisiten.de
- ↑ Brother Georg Joseph Kamel, SJ (1661-1706) Missionary and Botanist. [2021. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
- ↑ Encyclopedia Britannica Camellia. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
- ↑ A teavirágúak rendje - Theales (Guttiferales)
- ↑ Japán kamélia (Camellia japonica). [2009. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
Források
[szerkesztés]- növénykatalógus: Kamélia (Camellia)
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 480. o. ISBN 963-9257-02-8
- Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 32. ISBN 3-938282-09-6
- Kamélia a kertek elegáns virága!