Ugrás a tartalomhoz

Kabalapatak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kabalapatak (Fântânele-Rus)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségOroszmező
Rangfalu
KözségközpontOroszmező
Irányítószám457292
SIRUTA-kód142523
Népesség
Népesség168 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 07″, k. h. 23° 33′ 31″47.251961°N 23.558690°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 07″, k. h. 23° 33′ 31″47.251961°N 23.558690°E
SablonWikidataSegítség

Kabalapatak település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szilágy megyében, Oroszmezőtől délnyugatra, Tormapataka és Semesnye között fekvő település.

Története

[szerkesztés]

1338-ban a Rogna határjárásakor említették először a Kabalapatak nevet a településen átfolyó patak neveként, később 1554-ben Kabolapatak néven volt említve.

A település kezdetektől a Kolozs megyei Almás vára-hoz tartozott.

1378-ban Nagy Lajos király adományozta Bebek György királynői tárnokmesternek, s fiainak. Pelsőczi Pál; Imre vajda fia utód nélküli halála után Mátyás király Dengelegi Pongrác János vajdának adta, mint Almás vára tartozékát.

1554-ben Somi Anna, Balassa Imre vajda (†1550) özvegye a birtok negyedrészét Patócsi Boldizsárnak adományozta.

1560-ban II. János király a birtok felét néhai Bebek Ferenctől elkobozta és azt Báthory Kristófnak és nejének, Bocskai Erzsébetnek adományozta, a másik fele pedig Balassa Zsófiáé lett.

1577-ben egy része Báthory István erdélyi fejedelemre, másik része pedig Balassa Zsófia II. férjére Csáky Lászlóra szállt.

Az 1500-as évek végétől az 1600-as évek végéig több egymással rokon családé; a Csáky, Bornemissza, Kendy családoké volt.

1696-ban a törökök kezére került.

1768 és 1866 között pedig a kolozsvári unitárius, majd a római katolikus egyház birtoka volt, 1866-tól pedig Kolozsvár városának a birtoka volt.

Az 1831 évi összeírás alkalmával a településnek 160 lakosa volt.

1866-ban 374 lakost számoltak össze a településen, melyből görögkatolikus 368, zsidó 6 fő volt.

1891-ben 494 lakosa volt, ebből 489 görögkatolikus, 5 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Kabalapatak Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus fatemploma 1887-benépült, a Főangyalok tiszteletére szentelték fel.

Források

[szerkesztés]
  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  

Jegyzetek

[szerkesztés]