Ugrás a tartalomhoz

Kanagava prefektúra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanagava prefektúra (神奈川県)
Kanagava prefektúra címere]]
Kanagava prefektúra címere
Kanagava prefektúra zászlaja]]
Kanagava prefektúra zászlaja
Egyéb jelképek
Fapáfrányfenyő
Virágaranycsíkos liliom (Lilium auratum)
Madárviharsirály
Közigazgatás
Ország Japán
RégióKantó
SzigetHonsú
SzékhelyJokohama
Körzetek6
Önkormányzatok33
KormányzóKuroiva Júdzsi
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség9 216 009 fő (2020. szept. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület2416,04 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 26′ 52″, k. h. 139° 38′ 33″35.447750°N 139.642528°EKoordináták: é. sz. 35° 26′ 52″, k. h. 139° 38′ 33″35.447750°N 139.642528°E
Elhelyezkedése Japán térképén
Elhelyezkedése Japán térképén
Kanagava prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanagava prefektúra témájú médiaállományokat.

Kanagava prefektúra (神奈川県; Hepburn: Kanagawa-ken?) Japánban, Kantó régió déli részén található prefektúra.[2] Fővárosa Jokohama.[3]

Történelem

[szerkesztés]

A prefektúrában található néhány a dzsómon korból származó régészeti lelet. Nagyjából 3000 évvel ezelőtt kitört a Hakone hegy, aminek következtében a prefektúra nyugati részén létrejött az Asi tó.

Az 5. század után a Jamato-dinasztia uralkodott ezen a területen. Az ókorban nagyon ritkán lakták ezt a területet.

A közép-Szagamiban található Kamakura volt japán fővárosa a Kamakura-korban.

A középkori japánban Kanagava Szagami és Muszasi tartományok része volt.[4]

Az Edo-korban Szagami tartomány nyugati részét az Odavara kastély daimjója kormányozta, míg a keleti rész közvetlenül a Tokugava sógunátus alá tartozott Edóban.

Matthew Perry ezredes Kanagavában kötött ki, és írta alá 1853-ban, és 1854-ben a Kanagavai megállapodást, hogy Amerika felé megnyissák a kikötőiket. Jokohamát, a Tokiói-öböl legnagyobb mélyvízi kikötőjét több éves külföldi nyomás után 1859-ben megnyitották a világ felé, amiből végül japán legnagyobb kereskedési kikötőjévé fejlődött. A közeli Jokoszukában, ami az öböl torkolatához közelebb fekszik hadikikötővé fejlődött, és jelenleg is az Amerikai Egyesült Államok 7. flottájának főhadiszállásaként, és a Japán Tengerészeti Véderő főhadiszállásaként szolgál. A Meidzsi-kor után sok külföldi telepedett le Jokohamában. A Meidzsi kormány építette japán első vasútját 1872-ben, Sinbasitól Jokohamáig.

Az 1923-as nagy Kantói földrengés epicentruma mélyen a Szagami öbölben lévő Izu Ósima sziget alatt volt. A pusztítása kiterjedt Tokióra, Jokohamára, Csiba prefektúrára, Kanagavára, és Sizuoka prefektúrára, és hatalmas pusztításokat végzett a Kantó régióban.[5] A tenger 400 métert hátrált Manazuru partjától, és hatalmas erővel özönlött vissza elárasztva a Micusi szigetet.[6] Kamakurában az áldozatok száma meghaladta a kétezret.[7]

Jokohama, Kavaszaki, és több nagyobb város súlyos károkat szenvedett az 1945-ös amerikai bombázás során, több ezer áldozatot követelve. A háború után Douglas MacArthur tábornok, a japán megszállás vezetője Kanagavában kötött ki, mielőtt tovább ment volna. Még a mai napig maradtak amerikai katonai bázisok Kanagavában.

1945-ben Kanagava volt a 15. legnépesebb prefektúra, nagyjából 1,9 millió lakossal. A háború után gyors urbanizálódás ment végbe. 2014 szeptember 1-i adatok szerint a népesség nagyjából 9,1 millió.[8] Kanagava lett a 2. legnépesebb prefektúra 2006-ban.

Földrajz

[szerkesztés]

Kanagava egy viszonylag kicsi prefektúra, amely a Kantó-síkság délkeleti sarkában található.[9] Észak felől Tokió, északnyugatról a Fudzsi, dél és kelet felől pedig a Szagami-öböl[9] és a Tokiói-öböl határolja. A prefektúra keleti oldala viszonylag sík és igen urbanizált. Itt található a két nagy kikötőváros, Jokohama és Kavaszaki.

A délkeleti részen közel a Miura-félszigethez, kevesebb város található, de itt helyezkedik el az ősi Kamakura város, ami templomaival és szentélyeivel vonzza a turistákat. A nyugati rész, nyugatról Jamanasi prefektúrával és Sizuoka prefektúrával[10] határolva, inkább hegyvidék, itt találhatóak Odavara és Hakone üdülőközpontok. A terület kiterjedése 80 kilométer (50 mérföld) nyugatról keletre és 60 kilométer (37 mérföld) északról délre. Összesen 2400 négyzetméter (930 négyzetmérföld) földet foglal magába, ami Japán egész területének 0,64%-a.[10]

2012 áprilisa óta a prefektúra teljes területének 23%-át nemzeti parknak nyilvánították, név szerint a Fudzsi-Hakone-Izu Nemzeti Park, Tanzava-Ójama Quasi-Nemzeti Park és Dzsinba Szagamiko, Manzuru Hantó, Okujuvagara és Tanzava-Ójama prefektúrai nemzeti parkok.[11]

Fesztiválok és rendezvények

[szerkesztés]
Odavara Hodzso Fesztivál
  • Tama folyó tűzijáték rendezvény
  • Jokohama kikötő éves fesztivál (június)
  • Kamakura Fesztivál (április)
  • Hiracuka Tanabata Fesztivál (július)
  • Odavara Hodzso Godai Fesztivál (május)
  • Jugavara Kifune Fesztivál (július)

Oktatás

[szerkesztés]

A Kanagavai Oktatásügyi Minisztérium felügyeli az egyedülálló városi iskolakörzeteket, és a legtöbb állami középiskolát.

Egyetemek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 神奈川県の人口と世帯 - 神奈川県ホームページ (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  2. Nussbaum, Louis-Frédéric. (2005). "Kanagawa" in Japan Encyclopedia, p. 466, p. 466, a Google Könyvekben; "Kantō" in p. 479, p. 479, a Google Könyvekben.
  3. Nussbaum, "Yokohama" in pp. 1054-1055, p. 154, a Google Könyvekben.
  4. Nussbaum, "Provinces and prefectures" in p. 466, p. 466, a Google Könyvekben.
  5. Hammer, Joshua. (2006). Yokohama Burning: the Deadly 1923 Earthquake and Fire that Helped Forge the Path to World War II, p. 278, p. 278, a Google Könyvekben.
  6. Hammer, pp. 114-115, p. 114, a Google Könyvekben.
  7. Hammer, pp. 115-116, p. 115, a Google Könyvekben.
  8. (2014. október 15.) „神奈川県人口統計調査公表資料”.  
  9. a b 神奈川県 (japán nyelven). jiban.co.jp. (Hozzáférés: 2017. március 24.)
  10. a b Overview of the prefectural geography (japán nyelven). Kanagawa Prefecture. [2009. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
  11. General overview of area figures for Natural Parks by prefecture. Ministry of the Environment. (Hozzáférés: 2012. augusztus 16.)