Keleti székicsér
Keleti székicsér | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Glareola maldivarum (Forster, 1795) | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Keleti székicsér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti székicsér témájú médiaállományokat és Keleti székicsér témájú kategóriát. |
A keleti székicsér (Glareola maldivarum) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Johann Reinhold Forster német ornitológus írta le 1795-ben, Glareola (Pratincola) Maldivarum néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Ázsia keleti részén honos, telelő vagy kóborló példányai eljutnak Indonéziába és Ausztráliába is.
Természetes élőhelyei a mérsékelt övi, szubtrópusi és trópusi füves puszták, tengerpartok, sós és édesvizű tavak. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 25 centiméter, szárnyfesztávolsága 58-64 centiméter, testtömege 59-95 gramm.[5] Nagyon hasonlít legközelebbi és ismertebb rokonára, az Európában is élő székicsérre. Nagy szeme, hegyes szárnya és villás farka mind a levegőben való vadászatot szolgálja. Torka világos színű, fekete kerettel.
Életmódja
[szerkesztés]Levegőben és a földön is keresgéli rovarokból álló táplálékát.
Szaporodása
[szerkesztés]A földre, sekély mélyedésbe rakja fészkét. Fészekalja 2-3 tojásból áll.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
További információk
[szerkesztés]- Képek az interneten a fajrl
- Internet Bird Collection - videók a fajról. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
- Glareola
- Madárfajok
- Ausztrália madarai
- Banglades madarai
- Brunei madarai
- Dél-Korea madarai
- Észak-Korea madarai
- Az Északi-Mariana-szigetek madarai
- A Fülöp-szigetek madarai
- Guam madarai
- India madarai
- Indonézia madarai
- Japán madarai
- Kambodzsa madarai
- A Karácsony-sziget madarai
- Kelet-Timor madarai
- Kína madarai
- Laosz madarai
- Malajzia madarai
- A Maldív-szigetek madarai
- Mikronézia madarai
- Mongólia madarai
- Mianmar madarai
- Nepál madarai
- Új-Kaledónia madarai
- Pakisztán madarai
- Palau madarai
- Oroszország madarai
- A Seychelle-szigetek madarai
- Szingapúr madarai
- A Salamon-szigetek madarai
- Srí Lanka madarai
- Tajvan madarai
- Thaiföld madarai
- Az Amerikai Egyesült Államok madarai
- Vietnám madarai
- Ciprus madarai
- Egyiptom madarai
- Izrael madarai
- A Marshall-szigetek madarai
- Mauritius madarai
- Új-Zéland madarai
- Az Egyesült Arab Emírségek madarai
- Az Egyesült Királyság madarai
- A Kókusz (Keeling)-szigetek madarai