Komlós (Beregszászi járás)
Komlós (Хмільник) | |
Komlósi kisvasúti állomás | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Beregkövesd község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1412 |
Irányítószám | 90126 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 349 m |
Terület | 8260 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 16′ 47″, k. h. 22° 54′ 20″48.279722°N 22.905556°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 47″, k. h. 22° 54′ 20″48.279722°N 22.905556°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Komlós témájú médiaállományokat. |
Komlós (ukránul: Хмільник, magyar átírásban: Hmilnik) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ilosvától délnyugatra, a Borzsa folyó közelében, Felsőremete és Beregkövesd közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Komlós az Árpád-kori eredetű Komlóssy család ősi fészke. A család őse Mihály ( Torpa, apja Tatamérius Vlachi de Ilosva, született kb. 1257 táján) ki még 1344 táján nyert új adományt itteni birtokaira és alapított családot. Testvérei is a szomszédos Ilosva, Bilke, Dolha és Lipcse településeken alapították meg az Ilosvay, Bilkey, Dolhay és Lipcsey családaikat.
Komlós nevét 1341-ben említette először oklevél Komlos néven.
A település az 1800-as évek végén is birtokában volt a Komlóssy családnak. Ekkor Komlóssy János volt birtokosa.
1910-ben 531 lakosából 168 magyar, 363 ruszin volt. Ebből 404 görögkatolikus, 12 református, 11 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott.
Források
[szerkesztés]- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: VI. kötet [Kabarcz - Kúthy]. Pest: Ráth Mór. 1860. 325–327. o.
- Petrovay György: A komlósi Komlósy család története 1344. évtől, TURUL, A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye (1895-1/1895-2)
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000.