Ugrás a tartalomhoz

Koreai Császárság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koreai Császárság
대한 제국 / 大韓 帝國
1897. október 12.1910. augusztus 29.
Koreai Császárság címere
Koreai Császárság címere
Koreai Császárság zászlaja
Koreai Császárság zászlaja
Mottó: 광명천지 (光明天地)
„Legyen világosság szerte a világban”
Nemzeti himnusz: Egukka
Általános adatok
FővárosaSzöul
Terület219 140 km²
Népesség13 000 000 fő (1907)
Hivatalos nyelvekkoreai
Államvallás
Kormányzat
Államformaalkotmányos monarchia
ElődállamUtódállam
 CsoszonKorea a Japán Birodalom részeként 
A Wikimédia Commons tartalmaz Koreai Császárság témájú médiaállományokat.

A Koreai Császárság (hangul: 대한 제국Tehan Csegukhandzsa: 大韓 帝國, RR: Daehan Jeguk?, ’Nagy Koreai Császárság’) 1897 és 1910 között fennállt állam volt a Koreai-félszigeten. 1910. augusztus 29-én a Japán Birodalom annektálta, így megszűnt létezni az utolsó egységes koreai állam.

Története

[szerkesztés]

1895 és 1905 között Oroszország és Japán felváltva versengett Korea uralásáért. Min királyné meggyilkolását és a Kabo-reformok végét követően Kodzsong király megpróbált kibújni a japán uralom alól, és a trónörökössel egyetemben 1896 februárjában álruhában az orosz követségen keresett menedéket, ahonnan egy évig uralkodott. A király több gazdasági-kereskedelmi engedményt is tett az oroszoknak és más nyugatiaknak, amelyekkel magára haragította a japánokat. Mire a király 1897 februárjában visszatért a palotába, az orosz befolyás már jelentős volt, még palotaőröket is alkalmaztak közülük. Kodzsong császárrá koronázta magát, Csoszont átnevezte Koreai Császársággá (대한제국, Tehan Cseguk).[1] Felvette a Kvangmu uralkodói nevet, melyről azok a reformok kapták a nevüket, amelyeket császárként hajtott végre Korea modernizálása érdekében.[2]

A melegvízi kikötőre áhítozó oroszoknak ugyanúgy imperialista szándékaik voltak Ázsiában, mint a briteknek vagy a japánoknak. A gyengülő Kínával több egyezményt is aláírtak, amivel megszerezték Talient. A bokszerlázadáskor csapatokat küldtek Mandzsúriába, melyeket a lázadás leverése után nem vontak ki, ezzel gyakorlatilag kiprovokáltak egy egyezményt a britek és a japánok között. Az oroszok nem voltak hajlandóak feladni érdekeltségeiket Koreában, ezért Japán katonai lépéseket tett. Kitört az orosz–japán háború, melyben Japán győzedelmeskedett. 1905-ben Japán katonai demonstrációjának köszönhetően Szöulban a kormánnyal aláíratták a protektorátusi egyezményt, amit azonban a császár nem írt alá. 1907-ben a japánok nyomására Kodzsong lemondott, fiát, Szundzsongot ültették a trónra. Nem sokáig uralkodhatott, 1910-ben a japánok annexálták a Koreai Császárságot, és az I-dinasztia ötszáz éves uralma véget ért a Koreai-félszigeten.[3]

Korea japán birodalmi rezidensének zászlaja 1905 és 1910 között

Uralkodói

[szerkesztés]
# Portré Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa
1. Kodzsong 1897–1907 고종 高宗
2. Szundzsong 1907–1910 순종 純宗
Források:[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Seth 249–252. o.
  2. Djun Kil Kim. The History of Korea. ABC-CLIO, 134. o. (2014). ISBN 9781610695824 
  3. Seth 252–256. o.
  4. Nahm 576. o.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]