Ugrás a tartalomhoz

Koronagráf (gráfelmélet)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koronagráf
6, 8, illetve 10 csúcsú koronagráfok
6, 8, illetve 10 csúcsú koronagráfok

Csúcsok száma2 n
Élek száman (n - 1)
Sugár
Átmérő
Derékbőség
Kromatikus szám
EgyébTávolságtranzitív
Jelölés

A matematika, azon belül a gráfelmélet területén egy koronagráf 2n csúccsal rendelkező irányítatlan gráf, melynek csúcsai az {u1, u2, ..., un}, illetve a {v1, v2, ..., vn} halmazba tartoznak, élek pedig ui és vj között húzódnak, amennyiben i ≠ j.

A koronagráf felfogható olyan teljes páros gráfként, melyből egy teljes párosítás éleit eltávolították, egy teljes gráf páros dupla fedéseként, a Kn × K2 tenzorszorzatként, a Kn és K2 Descartes-szorzatának komplementereként vagy a Hn,1 páros Kneser-gráfként, melynek csúcsait az n elemű halmaz 1-, illetve (n − 1) elemű részhalmazai alkotnak, két részhalmazt jelképező csúcsok között pedig akkor húzódik él, ha az egyik részhalmaz tartalmazza a másikat.

Példák

[szerkesztés]

A 6 csúcsú koronagráf kört alkot, a 8 csúcsú izomorf a kockagráffal. A Schläfli-féle dupla hatos a térben 12 egyenesből és 30 pontból álló konfiguráció, melynek tizenkét egyenesének metszéspontjai egy tizenkét csúcsból álló koronagráf mintázatát adják ki.

Tulajdonságok

[szerkesztés]
A 10 csúcsú koronagráf páros dupla fedése

A koronagráf éleinek száma az n(n − 1) téglalapszám. Akromatikus száma n: egy teljes színezés előállítható az egyes {ui, vi} párokat választva egy-egy színosztálynak.[1] A koronagráfok szimmetrikusak és távolságtranzitívak. (Archdeacon et al. 2004) leírja a koronagráf éleinek egyenlő hosszúságú körökbe particionálását.

A 2n csúcsú koronagráf beágyazható a négydimenziós euklideszi térbe úgy, hogy minden éle egységnyi hosszúságú szakasz legyen. Ezzel a beágyazással azonban egymással nem szomszédos csúcsok is egységnyi távolságra kerülhetnek. Olyan beágyazáshoz, ahol az élek egységnyi távolságra vannak, a nem-élek pedig nem, legalább n − 2 dimenzióra van szükség. Ez a példa is mutatja, hogy nagyon különböző számú dimenzióra lehet szükség egy gráf egységtávolsággráfként és szigorú egységtávolsággráfként való ábrázolásához.[2]

A koronagráf éleinek lefedéséhez szükséges teljes páros részgráfok minimális száma (páros dimenziója, avagy minimális páros dupla fedésének mérete)

ami a központi binomiális együttható inverz függvénye.[3]

A 2n csúcsú koronagráf komplementer gráfja a K2 Kn Descartes-szorzattal, illetve a 2 × n-es bástyagráffal egyezik meg.

Alkalmazásai

[szerkesztés]

Az etikett hagyományos szabálya szerint az ebédlőasztalnál a vendégeket úgy ültetik le, hogy a férfiak és nők váltakozva üljenek, de házaspárok ne kerüljenek egymás mellé. Ha egy fogadás résztvevői éppen n házaspárból állnak, akkor a követelményeknek megfelelő elrendezések épp egy koronagráf Hamilton-köreiként írhatók le. Az ilyen elrendezések leszámlálását, vagy ami ezzel csaknem ekvivalens,[4] a koronagráf Hamilton-köreinek megszámolását nevezik a kombinatorikában ültetési problémának (ménage problem); a 6, 8, 10, ... csúcsból álló koronagráfokra az (irányított) Hamilton-körök száma:

2, 12, 312, 9600, 416880, 23879520, 1749363840, ... (A094047 sorozat az OEIS-ben)

A koronagráfok jó példát szolgáltatnak arra, hogy a mohó színezési algoritmusok milyen rosszul is viselkedhetnek: ha a koronagráf csúcsait az algoritmus u0, v0, u1, v1 stb. sorrendben kapja meg, akkor a mohó színezés n színt használ el, miközben a színek optimális száma mindössze kettő. Ezt a konstrukciót (Johnson 1974)-nak tulajdonítják, ezért néha a koronagráfokat Johnson gráfjainak (Johnson’s graphs) is nevezik, Jn jelöléssel.[5] (Fürer 1995) a koronagráfokat színezési problémák approximációjának nehézségét megmutató konstrukciójának részeként használta fel.

(Matoušek 1996) a koronagráfokbeli távolságokat olyan metrikus térre hozza példának, ami nehezen beágyazható egy normált térbe.

Ahogy (Miklavič & Potočnik 2003) megmutatja, a koronagráfok a távolságreguláris cirkuláns gráfok kevés különböző típusának egyikét alkotják.

(Agarwal et al. 1994) olyan sokszögeket írnak le, melyek láthatósági gráfjaiként koronagráfok szerepelnek; ezzel a példával mutatva be, hogy a láthatósági gráfok teljes páros gráfok uniójaként való ábrázolása nem minden esetben helytakarékos.

Egy 2n csúcsú koronagráf éleinek a bipartíció egyik felétől a másik felé irányításával tankönyvi példáját adja egy n részbenrendezési dimenziójú (szélességű) részbenrendezett halmaznak.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Chaudhary & Vishwanathan (2001).
  2. Erdős & Simonovits (1980).
  3. de Caen, Gregory & Pullman (1981).
  4. Az ültetési problémában a kör kezdőpontját is számításba veszik, ezért az ültetési probléma megoldása és a Hamilton-körök száma egy 2n-es szorzótényezőben eltérnek.
  5. Kubale (2004).

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Crown graph című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]