Kotromanić Katalin cillei grófné
Kotromanić Katalin | |
Kotromanics Katalin Boszniai Katalin Bosnyák Katalin | |
Celje (Cillei) Grófság grófnéja | |
Katarina Kotromanić/Katharina von Bosnien | |
Uralkodási ideje | |
1372. szeptember 30. – 1385. március 21. | |
Elődje | Ortenburgi Adelhaid |
Utódja | Piast Anna |
Boszniai Királyság hercegnője | |
Katarina Kotromanić | |
Uralkodási ideje | |
1377. október 26. – 1396 körül | |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Kotromanić-ház |
Született | 1336 |
Elhunyt | 1396 körül |
Édesapja | Kotromanić Ulászló, Bosznia régense (1295 körül–1354) |
Édesanyja | Šubić Ilona horvát grófnő (1306 körül–1378 körül) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | I. Hermann cillei gróf (1332/34–1385) |
Gyermekei | 1. János (–1372) 2. Hermann (1360 körül–1435) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kotromanić Katalin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kotromanić Katalin ( – 1396 körül), németül: Katharina von Bosnien, horvátul, szlovénül és bosnyák nyelven: Katarina Kotromanić, szerbül: Катарина Котроманић, bosnyák királyi hercegnő, Cilli (Celje) grófnéja. I. Tvrtko bosnyák király nővére, Kotromanić Erzsébet magyar királyné unokatestvére és Cillei Borbála királyné nagyanyja, valamint V. István magyar király ükunokája. A Kotromanić-ház tagja.
Élete
[szerkesztés]Apja Kotromanić Ulászló,[1] Bosznia régense, I. István bosnyák bánnak és Nemanjić Erzsébet szerb királyi hercegnőnek, IV. István Dragutin szerb király és Árpád-házi Katalin magyar királyi hercegnő (V. István magyar király legidősebb lánya) lányának a fia. Édesanyja Šubić Ilona horvát grófnő.
Férje I. Hermann, a stájerországi Cilli (Celje) grófja volt.[2] 1377-től, öccsének Tvrtko bosnyák bánnak Bosznia királyává koronázásával Katalin királyi hercegnői rangra emelkedett.
Katalin kisebbik fia, II. Hermann cillei gróf örökölte anyja bosnyák királyi trónra való jogát, és 1426. szeptember 2-án a nőtlen és gyermektelen II. Tvrtko bosnyák király kinevezte a nála jó húsz évvel idősebb unokatestvérét, Cillei Hermannt örökösévé. Cillei Hermann azonban előbb halt meg, mint Tvrtko, de a Cillei örökösök ezután sem mondtak le a bosnyák koronáról, és II. Tvrtko halála (1443) után trónjelöltként léptek fel, viszont Cillei Hermann unokájának, Cillei Ulriknak az ellenfele, Hunyadi János a Kotromanić-házi jelöltet, Ostoja István király természetes fiát, István Tamást támogatta, így a Cilleieket kiütötte a boszniai örökségből.
Katalin bosnyák hercegnő V. István magyar király ükunokájaként továbbörökítette unokájára, Cillei Borbálára az Árpád-házi örökséget, aki Zsigmond magyar király feleségeként az Árpád-ház idősebb leányágának a vonalát képviselte a magyar királyi leszármazottak között.
Gyermekei
[szerkesztés]- Férjétől, I. Hermann (1332/34–1385) cillei gróftól, 2 fiú
- János (–1372)
- Hermann (1360 körül–1435), II. Hermann néven cillei gróf, horvát-szlavón bán, a Boszniai Királyság trónörököse, felesége Anna (1358 körül–1396 körül) schaunbergi grófnő, 6 gyermek, többek között:
- Cillei Frigyes (1379–1454), II. Frigyes néven cillei gróf, 1. felesége Frangepán Erzsébet (–1422), Frangepán István lánya, 2. felesége Dešnić Veronika (–1425), gyerekei:
- (1. feleségétől): Cillei Ulrik (1406–1456), II. Ulrik néven cillei gróf, szlavón bán, Csehország és Magyarország helytartója, felesége Brankovics Katalin (–1490/92), 3 gyermek, akik gyermekkorukban meghaltak, többek között:
- Cillei Erzsébet (1441–1455), Hunyadi Mátyás jegyese
- (1. feleségétől): Cillei Ulrik (1406–1456), II. Ulrik néven cillei gróf, szlavón bán, Csehország és Magyarország helytartója, felesége Brankovics Katalin (–1490/92), 3 gyermek, akik gyermekkorukban meghaltak, többek között:
- Cillei Anna (1384 körül–1439), férje Garai Miklós (1366 körül–1433) nádor és horvát-szlavón bán, 4 gyermek, többek között:
- Garai László (1410 körül–1459), Magyarország nádora, felesége Piast Alexandra (1412–1463), I. Bolko tescheni herceg lánya, 5 gyermek, többek között:
- Garai Anna (1440 körül–1460 után), Hunyadi Mátyás jegyese, 1. férje Héderváry Imre (–1478/81) macsói bán, mosoni főispán, gyermekei nem születtek, 2. férje Újlaki Miklós (1410 körül–1477) bosnyák király, macsói bán, erdélyi vajda
- Garai László (1410 körül–1459), Magyarország nádora, felesége Piast Alexandra (1412–1463), I. Bolko tescheni herceg lánya, 5 gyermek, többek között:
- Cillei Borbála (1392–1451), férje Luxemburgi Zsigmond (1368–1437), egy leány:
- Luxemburgi Erzsébet (1409–1442) magyar és cseh királyi hercegnő, férje Habsburg Albert (1397–1439), 4 gyermek:
- Habsburg Anna (1432–1462), férje Szász Vilmos (1425–1382) türingiai tartománygróf, 2 leány
- Habsburg Erzsébet (1437–1505), férje IV. Kázmér lengyel király (1427–1492), 13 gyermek, többek között:
- V. (Habsburg) László (1440–1457)
- Luxemburgi Erzsébet (1409–1442) magyar és cseh királyi hercegnő, férje Habsburg Albert (1397–1439), 4 gyermek:
- Cillei Frigyes (1379–1454), II. Frigyes néven cillei gróf, 1. felesége Frangepán Erzsébet (–1422), Frangepán István lánya, 2. felesége Dešnić Veronika (–1425), gyerekei:
Ősei
[szerkesztés]
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Wertner (1891) szerint Katalin I. Tvrtko bosnyák király lánya volt.
- ↑ A város ma Szlovéniában található.
Irodalom
[szerkesztés]- Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók geneologiai története, Temesvár, 1891.
- Fajfrić, Željko: Kotromanići, Grafosprem-Srpska pravoslavna zajednica, Šid, 2000. URL: Lásd Külső hivatkozások
További információk
[szerkesztés]- Željko Fajfrić: Kotromanići – 2014. május 25.
- Hóman–Szekfű: Magyar történet/A Cillei–Garai-liga – 2014. május 25.
- FMG/Croatia/Counts of Cilli – 2014. május 25.
- FMG/Bosnia Kings – 2014. május 25.
- Euweb/Cilly Family Archiválva 2009. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. május 25.
Előző Ortenburgi Adelhaid |
Cillei grófné 1372 – 1385 |
Következő Piast Anna |