Ugrás a tartalomhoz

Kotromanić Katalin cillei grófné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kotromanić Katalin
Kotromanics Katalin
Boszniai Katalin
Bosnyák Katalin

Celje (Cillei) Grófság grófnéja
Katarina Kotromanić/Katharina von Bosnien
Uralkodási ideje
1372. szeptember 30. 1385. március 21.
ElődjeOrtenburgi Adelhaid
UtódjaPiast Anna
Boszniai Királyság hercegnője
Katarina Kotromanić
Uralkodási ideje
1377. október 26. 1396 körül
Életrajzi adatok
UralkodóházKotromanić-ház
Született1336
Elhunyt1396 körül
ÉdesapjaKotromanić Ulászló, Bosznia régense (1295 körül–1354)
ÉdesanyjaŠubić Ilona horvát grófnő (1306 körül–1378 körül)
Testvére(i)
HázastársaI. Hermann cillei gróf (1332/34–1385)
Gyermekei1. János (–1372)
2. Hermann (1360 körül–1435)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kotromanić Katalin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kotromanić Katalin ( – 1396 körül), németül: Katharina von Bosnien, horvátul, szlovénül és bosnyák nyelven: Katarina Kotromanić, szerbül: Катарина Котроманић, bosnyák királyi hercegnő, Cilli (Celje) grófnéja. I. Tvrtko bosnyák király nővére, Kotromanić Erzsébet magyar királyné unokatestvére és Cillei Borbála királyné nagyanyja, valamint V. István magyar király ükunokája. A Kotromanić-ház tagja.

Élete

[szerkesztés]

Apja Kotromanić Ulászló,[1] Bosznia régense, I. István bosnyák bánnak és Nemanjić Erzsébet szerb királyi hercegnőnek, IV. István Dragutin szerb király és Árpád-házi Katalin magyar királyi hercegnő (V. István magyar király legidősebb lánya) lányának a fia. Édesanyja Šubić Ilona horvát grófnő.

Férje I. Hermann, a stájerországi Cilli (Celje) grófja volt.[2] 1377-től, öccsének Tvrtko bosnyák bánnak Bosznia királyává koronázásával Katalin királyi hercegnői rangra emelkedett.

Katalin kisebbik fia, II. Hermann cillei gróf örökölte anyja bosnyák királyi trónra való jogát, és 1426. szeptember 2-án a nőtlen és gyermektelen II. Tvrtko bosnyák király kinevezte a nála jó húsz évvel idősebb unokatestvérét, Cillei Hermannt örökösévé. Cillei Hermann azonban előbb halt meg, mint Tvrtko, de a Cillei örökösök ezután sem mondtak le a bosnyák koronáról, és II. Tvrtko halála (1443) után trónjelöltként léptek fel, viszont Cillei Hermann unokájának, Cillei Ulriknak az ellenfele, Hunyadi János a Kotromanić-házi jelöltet, Ostoja István király természetes fiát, István Tamást támogatta, így a Cilleieket kiütötte a boszniai örökségből.

Katalin bosnyák hercegnő V. István magyar király ükunokájaként továbbörökítette unokájára, Cillei Borbálára az Árpád-házi örökséget, aki Zsigmond magyar király feleségeként az Árpád-ház idősebb leányágának a vonalát képviselte a magyar királyi leszármazottak között.

Gyermekei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Wertner (1891) szerint Katalin I. Tvrtko bosnyák király lánya volt.
  2. A város ma Szlovéniában található.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók geneologiai története, Temesvár, 1891.
  • Fajfrić, Željko: Kotromanići, Grafosprem-Srpska pravoslavna zajednica, Šid, 2000. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információk

[szerkesztés]
Előző
Ortenburgi Adelhaid
Cillei grófné
1372 – 1385
Következő
Piast Anna