Macintosh LC számítógépek
A Macintosh LC számítógépek az Apple Inc. által tervezett, gyártott, 1990 és 1997 között értékesített számítógépek egy csoportja. Az LC az alacsony költség és színes kijelző (low-cost, color) rövidítése.[1] Az asztali személyi számítógép család tizenegy gépből áll: LC, LC II, LC III, LC 520, LC III+, TV, LC 550, LC 575, LC 580, LC 475, LC 630. Az LC, LC II, LC III, LC III+, LC 475 és LC 630 kijelző nélküli számítógép, a TV, 520, 550, 575 és 580 kijelzővel egybeépített modell volt. Az alacsonyabb árú Macintosh számítógépek új hullámának részeként bevezetett LC család ugyanazt az általános teljesítményt kínálta, mint a Macintosh II család, csak fele áron.[2]
Történet
[szerkesztés]
Miután az Apple társalapítója, Steve Jobs 1985-ben elhagyta a céget, a fejlesztés irányítását Jean-Louis Gassée[3], az Apple korábbi franciaországi vezetője vette át. Gassée következetesen a moduláris és a magasabb árú gépek felé irányította az Apple-t. Azzal érvelt, hogy az Apple ne forgalmazza számítógépeit az alacsony kategóriájú piaci szegmensben, hanem a magasabb szegmensben és így magasabb az elérhető profit. A koncepciót egy olyan grafikon segítségével illusztrálta, amely a bal alsó sarokban alacsony teljesítményű, olcsó gépek, a jobb felső sarokban pedig a nagy teljesítményű, magas árú gépek ár/teljesítmény arányát mutatja. A „magasjobboldal“ mantrává vált a felső vezetés körében. Az „ötvenöt vagy meghalsz“ szólással utaltak Gassée 55 százalékos haszonkulcs célkitűzésére.[4]
Ez a politika egyre drágább számítógépekhez vezetett a vállalaton belüli heves ellenkezések ellenére. A Claris[5] csoport elindított egy alacsony kategóriás Mac-projektet, amelyet Gassée leállított. Az Apple két mérnöke, az Apple volt tervezési vezetője H. L. Cheung és Paul Baker titokban dolgozott egy színes kijelzőjű Macintosh prototípuson, amelyet „Spin”-nek neveztek. A cél alacsony bekerülési költségű számítógépet állítsanak elő, mint amilyen az Apple II volt. A gép tulajdonképpen egy kisebb Macintosh II lenne, beépített videóval, NuBus[6]-bővítés nélkül, és egy hozzáillő RGB-monitorral, hasonlóan az előző évben bemutatott Apple IIGS-hez. A projekt a fejlesztés során irányt váltott. A vezetés új elvárása szerint a gépnek az akkor szintén fejlesztés alatt álló Macintosh IIci-hez hasonló videóképességekkel és számítási teljesítménnyel kell rendelkeznie. 1989 elején a prototípust bemutatták az Apple vezetőinek, akiknek tetszett a projekt, de úgy érezték, hogy nem különbözik eléggé a meglévő modellektől, ezért a projektet leállították.[7]
Ugyanakkor John Sculley[8], az Apple vezérigazgatója a nyilvánosság előtt folyamatosan magyarázkodni kényszerült a csökkenő eladások miatt, ami nagyrészt az olcsó Macintosh számítógép hiánya okozott. A sajtónak és a befektetőknek tett ígéretei közepette, miszerint egy új, alacsony költségű Macintosh készül, újjáélesztette a Spin projektet azzal a céllal, hogy a lehető legalacsonyabb árú Macintosh-t hozza létre. Gassée utasította a fejlesztőket, hogy a kijelző színességéből ne engedjenek. A terméket új kódnevet kapott: innentől „Elsie” volt. Az Elsie kiejtve megfelel az „LC” rövidítésnek, amely most már az olcsó (L: low-cost) és színes (C: colour) rövidítése volt. Az Elsie prototípusa ezen a ponton az Apple IIc-hez hasonlított. Az ár alacsonyan tartása érdekében az Apple csökkentette a teljesítményt és a funkciókat, és áttervezte az alkatrészeket, hogy olcsóbbak legyenek. Például az IIsi-n és a Classicon található külső floppy csatlakozót kivették az LC-ből, mert így pár dollárt spóroltak a csatlakozón. A fejlesztést megakasztotta, hogy ugyan a gép olcsó volt, de nem volt jó, mert a 68000-es CPU nem volt elég erős ahhoz, hogy elfogadható teljesítménnyel jelenítse meg a színes grafikát.[7]
1989 áprilisában úgy döntöttek, hogy az Elsie projektet három irányra osztják fel. Külön fejlesztették a Motorola 68030-ra épülő Macintosh IIsi-t, a fekete-fehér kijelzőjű Macintosh Classic-ot, és az 68020 alapú LC-t.
A Macintosh LC a Macintosh Classic (a régebbi Macintosh Plus újracsomagolása) és a Macintosh IIsi (a Macintosh II sorozat új belépő szintű gépe) mellett jelent meg a piacon. Az alacsony árú színes Macintosh iránti kereslet miatt az LC kelendő volt. 1992-ben az eredeti Macintosh LC-t az LC II váltotta fel. A frissített gépben a 68020-as processzort 68030-ra cserélték, és a memóriát 4 MB-ra növelték, hogy jobban fusson a System 7 operációs rendszer. Azonban megtartották az LC 16 bites rendszerbuszát és 10 MB RAM-korlátját, így a teljesítménye nagyjából megegyezett a korábbi modellével. Ennek ellenére az új modellt még az LC-nél is kelendőbb volt. Bár eleinte a Classic népszerűbb volt, 1992 májusára az LC (560 000 eladott példány) túlszárnyalta a Classicot (1,2 millió eladott példány). Az LC-k több mint felét otthonokban és iskolákban használták, Az Apple visszaszerezte az olcsó pécék miatt elvesztett oktatási piac részesedést.[4]
1993 közepén az Apple bemutatta a Macintosh LC 520-at, amely egyesítette a kompakt Macintosh család által népőszerűvé tett egy-az-egyben formát – a ház egybefoglalta a gépet és a kijelzőt – az LC III technológiájával. Ez a gép lett az Apple számára fontos oktatási piacára szánt Macintosh, beépített 14 inches CRT-kijelzővel, CD-ROM-meghajtóval és sztereó hangszórókkal. A ház hasonlított a nemrégiben bemutatott Macintosh Color Classic-hoz, de a gép nagyobb mérete miatt lényegesen nehezebb volt.
A következő két évben négy LC 500-as sorozatú modell jelent meg, az 520, 550, 575 és 580. Az LC modellek nagyon népszerűvé váltak az iskolákban kis helyigényük, kábelezésük (a géppel egy házban levő kijelzőhöz nem kellett külön táp-kábel és nem volt gép–kijelző közötti kábel sem) és tartósságuk miatt. Az Apple emellett bemutatta a Macintosh TV-t is, az LC 520 egy változatát, amely fekete színű házat kapott, és TV tuner kártyát használt – ez volt az Apple első kísérlete a számítógép és televízió ötvözésére.
Az LC számítógépek után is mutatott be olyan számítógépeket az Apple, amelyek nevében szerepelt az LC betűszó, ez jelentette, hogy az adott gépet az oktatási piacra szánják. Ilyen gép volt például a Power Macintosh 5200 LC (1995. április) vagy a Power Macintosh 5300 LC (1995. augusztus). Ellentétben a szócikk tárgyát képező modellekkel, amelyeknél a modellszám elé került az "LC", a Power Macintoshoknál az "LC"-t a gép nevének végéhez fűzték.
Performa
[szerkesztés]Az Apple néha nem túl következetes számítógép elnevezését megbolondította a nem túl következetes számítógép tervezése – lásd az LC megszületésének fenti történetét. 1993-ban az Apple úgy döntött, hogy követi azt az iparági trendet, hogy megcélzott ügyfél-csoportonként eltérő nevet ad termékcsaládjainak. A Quadra lett az üzleti, az LC az oktatási és Performa otthoni piac számára szánt Macintoshok neve. A Performa márka újra használta az Apple Quadra, Centris, LC, Classic és Power Macintosh családjainak modelljeit, amelyek típusszámai a mellékelt szoftvercsomagokat vagy merevlemez-méreteket jelölte. Egy példa: az LC II-ből lett a Performa 400[9], 405[10], 410[11] és 430[12]. Míg a nem Performa Macintosh számítógépeket az Apple hivatalos viszonteladói, a Performát nagy üzletek és kiskereskedelmi láncok – Good Guys, Circuit City és a Sears – értékesítették. Az elnevezéseket tovább bonyolította, hogy egyes gépeket csak adott földrajzi piacon – Egyesült Államokon belül, Japánban, Európában – mutattak be, néha egyedi elnevezéssel.
A Macintosh LC számítógépek műszaki adatai
[szerkesztés]A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[13] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve |
Méret magasság szélesség mélység súly Szín |
Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor |
Háttértár merevlemez külső adathordozó |
Eredeti operációs rendszer | Memória alap[14] max.[15] @sebesség hely[16] |
Kijelző mérete felbontása |
Grafika kártya memória kimenet |
Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró |
Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| LC 1990. okt. 15. 1992. márc. 23. |
740 mm 310 mm 389 mm 4 kg bézs |
Motorola 68020 @16 MHz és 1 mag L1 0,25kB, |
40MB HDD 1,44 floppy |
System 6.0.6 | 2MB max: 10MB @100ns 2 hely |
nincs kijelző |
256kB 1 DB–15 |
* 1 ADB[17] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB–19 külső FDD[18] * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC PDS * SCSI (külső) |
| LC II 1992. márc. 23. 1993. márc. 15. |
740 mm 310 mm 389 mm 4 kg bézs |
Motorola 68030 @16 MHz és 1 mag L1 0,5kB, |
40MB HDD 1,44 floppy |
System 7.0.1 | 2MB max: 10MB @100ns 2 hely |
nincs kijelző |
256kB 1 DB–15 |
* 1 ADB[17] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC PDS * SCSI (külső) |
| LC III 1993. febr. 10. 1994. febr. 14. |
74 mm 310 mm 389 mm 4 kg bézs |
Motorola 68030 @25 MHz és 1 mag L1 0,5kB, |
40MB HDD 1,44 floppy |
System 7.1 | 4MB max: 36MB @80ns 1 hely |
nincs kijelző |
512kB 1 DB–15 |
* 1 ADB[17] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC III PDS * SCSI (külső) |
| LC 520 1993. jún. 28. 1994. febr. 2. |
455 mm 343 mm 419 mm 18,4 kg bézs |
Motorola 68030 @25 MHz és 1 mag L1 0,5kB, |
80MB HDD 2xCD-ROM 1,44 floppy |
System 7.1 | 4MB max: 36MB @80ns 1 hely |
14 inch 640x480 képpont |
512kB 1 DB–15 |
* 2 ADB[17] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * beépített mikrofon * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC PDS * SCSI (külső) |
| LC III+ 1993. okt. 18. 1994. febr. 14. |
74 mm 310 mm 389 mm 4 kg bézs |
Motorola 68030 @33 MHz és 1 mag L1 0,5kB, |
80MB HDD 1,44 floppy |
System 7.0.1 | 4MB max: 36MB @80ns 1 hely |
nincs kijelző |
512kB 1 DB–15 |
* 1 ADB[17] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC III PDS * SCSI (külső) |
| LC 475 1994. nov. 3. 1996. márc. 2. |
74 mm 310 mm 389 mm 4 kg bézs |
Motorola 68LC040 @25 MHz és 1 mag L1 8kB, |
80MB HDD 1,44 floppy |
System 7.1 | 4MB max: 132MB @80ns 1 hely |
nincs kijelző |
512kB 1 DB–15 |
* 1 ADB[17] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC III PDS * SCSI (külső) |
| TV 1993. okt. 25. 1994. febr. 10. |
455 mm 343 mm 419 mm 18,4 kg fekete |
Motorola 68030 @32 MHz és 1 mag L1 0,5kB, |
160MB HDD 2xCD-ROM 1,44 floppy |
Mac OS 7.6.1 | 4MB max: 8MB @100ns 1 hely |
14 inch 640x480 képpont |
512kB |
* 2 ADB[17] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 3,5 jack audió be * beépített mikrofon * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* SCSI (külső) |
| LC 550 1994. febr. 2. 1995. márc. 23. |
455 mm 343 mm 419 mm 18,5 kg bézs |
Motorola 68030 @33 MHz és 1 mag L1 0,5kB, |
80MB HDD 2xCD-ROM 1,44 floppy |
System 7.1 | 4MB max: 36MB @80ns 1 hely |
14 inch 640x480 képpont |
512kB 1 DB–15 |
* 2 ADB[17] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 3,5 jack audió be * beépített mikrofon * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC PDS * SCSI (külső) |
| LC 575 1994. nov. 3. 1996. márc. 2. |
455 mm 343 mm 419 mm 18,3 kg bézs |
Motorola 68LC040 @33 MHz és 1 mag L1 8kB, |
80MB HDD 2xCD-ROM 1,44 floppy |
System 7.1 | 4MB max: 68MB @80ns 1 hely |
14 inch 640x480 képpont |
512kB 1 DB–15 |
* 2 ADB[17] * 2 soros * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * beépített mikrofon * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC PDS * 1 Comm * SCSI (külső) |
| LC 630 1994. nov. 3. 1996. márc. 2. |
109 mm 320 mm 419 mm 8,6 kg bézs |
Motorola 68LC040 @33 MHz és 1 mag L1 8kB, |
250MB HDD |
System 7.1.2 Pro | 4MB max: 36MB @80ns 1 hely |
nincs kijelző |
1MB 1 DB–15 |
* 1 ADB[17] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC PDS * 1 Comm * IDE (külső) |
| LC 580 1995. ápr. 3. 1996. márc. 2. |
455 mm 343 mm 419 mm 18,4 kg bézs |
Motorola 68LC040 @33 MHz és 1 mag L1 8kB, |
500MB HDD 2xCD-ROM 1,44 floppy |
System 7.5 | 4MB max: 52MB @80ns 2 hely |
14 inch 640x480 képpont |
1MB |
* 1 ADB[17] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 3,5 jack audió be * beépített mikrofon * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC PDS * 1 Comm * IDE (külső) |
A Macintosh LC számítógépek az időben
[szerkesztés]A Macintosh LC számítógépek idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[19] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ Luke Dormehl: Today in Apple history: Macintosh LC II is the Mac mini of its day (angol nyelven). Cult of Mac, 2023. március 23. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
- ↑ Jean-Louis Gassée (1944. március, Párizs –) üzletember. Leginkább az Apple Computer korábbi ügyvezetőjeként ismert, a tisztséget 1981 és 1990 között töltötte be. Később megalapította a Be Inc.-t, amely a BeOS számítógépes operációs rendszert fejlesztette ki. Miután elhagyta a Be-t, 2004 novemberében a PalmSource (ma: Access Systems Americas) elnöke lett.
- ↑ a b Carlton, Jim. Apple: the inside story of intrigue, egomania, and business blunders (angol nyelven). New York: Random House, 79-80. o. (1997. október 27.). ISBN 0-8129-2851-2. Hozzáférés ideje: 2023. június 13.
- ↑ A Claris International Inc., korábban FileMaker Inc., szoftverfejlesztő cég, amelyet az Apple Computer (ma Apple Inc.) leányvállalataként alapítottak 1987-ben. Több, az Apple tulajdonában levő program – MacWrite és MacPaint – forráskódját és szerzői jogait kapta meg annak érdekében, hogy az Apple alkalmazás fejlesztő tevékenységét elkülönítsék a hardver- és operációs rendszer fejlesztő tevékenységektől. 1998-ban a vállalat egyetlen alkalmazás, a FileMaker fejlesztésére koncentrált, a nevét is FileMaker Inc-re változtatta. 2019-ben a FileMaker Inc. bejelentette, hogy visszaállítja a Claris márkanevet. A cég a FileMaker relációs adatbázis programot fejleszti, támogatja és forgalmazza. A FileMaker macOS, Windows és iOS operációs rendszerekhez érhető el, és az üzleti felhasználókat és a nagy adatmennyiséget kezelő felhasználókat célozza meg.
- ↑ A NuBus (angolul „New Bus” a helyes kiejtése) 32 bites párhuzamos számítógépbusz, amelyet az MIT fejlesztett ki, és 1987-ben lett szabvánnyá. Az Apple Computer fő bővítőbuszként használta, a NeXTBus nevű változatot pedig a NeXT fejlesztette ki.
- ↑ a b Steven Levy (1990. december). „The Soul of a New Macintosh :: The twissted tale of Mac LC, the computer that refuse to die” (angol nyelven). MacWorld (12), 55-80 –rengeteg közbenső reklám oldal. o. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
- ↑ John Sculley III (1939. április 6. –) amerikai üzletember, vállalkozó és high-tech startupok befektetője. Sculley a PepsiCo alelnöke (1970–1977) és elnöke (1977–1983), mígnem 1983. április 8-án az Apple Inc. vezérigazgatója lett, ezt a pozíciót egészen 1993-as távozásáig töltötte be. Sculley-t Jobs csábította át az Apple-höz egy azóta legendássá vált kérdéssel: Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot?– Steve Jobs
- ↑ Macintosh Performa 400: Technical Specifications
- ↑ Macintosh Performa 405: Technical Specifications
- ↑ Macintosh Performa 410: Technical Specifications
- ↑ Macintosh Performa 430: Technical Specifications
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ a b c d e f g h i j k Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
- ↑ Floppy-disk drive. Hajlékonylemez író/olvasó eszköz.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh LC: Technical Specifications
- Macintosh LC II: Technical Specifications
- Macintosh LC III: Technical Specifications
- Macintosh LC 520: Technical Specifications
- Macintosh LC III+: Technical Specifications
- Macintosh LC 475: Technical Specifications
- Macintosh TV: Technical Specifications
- Macintosh LC 550: Technical Specifications
- Macintosh LC 575: Technical Specifications
- Macintosh LC 630: Technical Specifications
- Macintosh LC 580: Technical Specifications
- Macintosh LC 580: Technical Specifications
Források
[szerkesztés]- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman, Doron Swade. The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books (1993. október 27.). ISBN 0563369922. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
- ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff, Pronk, Ron. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
