Ugrás a tartalomhoz

Nagykátai járás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykátai járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyePest vármegye
Járási székhelyNagykáta
Települések száma15
városok3
Népesség
Teljes népesség73 346 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület710,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A Nagykátai járás elhelyezkedése Magyarországon
A Nagykátai járás elhelyezkedése Magyarországon

A Nagykátai járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Nagykáta. Területe 710,12 km², népessége 74 168 fő, népsűrűsége pedig 104 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én három város (Nagykáta, Sülysáp és Tápiószele) és 13 község tartozott hozzá.

A Nagykátai járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1898-tól. Korábbi neve Kecskeméti felső járás volt, melynek székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindig Nagykáta volt. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott.

Települései

[szerkesztés]
Település Rang
(2013. július 15.)
Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Nagykáta járásszékhely város Nagykátai
12 576
81,61
Sülysáp város Nagykátai
8 188
47,19
Tápiószele város Nagykátai
5 992
36,99
Tápiószecső nagyközség Nagykátai
6 162
38,38
Tápiószentmárton nagyközség Nagykátai
5 298
102,91
Farmos község Nagykátai
3 507
40,12
Kóka község Nagykátai
4 316
44,36
Mende község Nagykátai
4 133
27,15
Szentlőrinckáta község Tóalmás Nagykátai
1 915
20,15
Szentmártonkáta község Nagykátai
4 905
52,18
Tápióbicske község Nagykátai
3 331
48,48
Tápiógyörgye község Nagykátai
3 461
53,31
Tápióság község Nagykátai
2 586
33,54
Tóalmás község Tóalmás Nagykátai
3 219
39,35
Úri község Nagykátai
2 573
22,19

Története

[szerkesztés]

A Nagykátai járás elődje a 19. század közepén az addigi Kecskeméti járás feldarabolásával létrejött Kecskeméti felső járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Nagykáta volt a székhelye.

A járás határai fennállásának 85 éve alatt alig változtak, csupán 1913-ban és 1914-ben csatoltak át hozzá egy-egy községet az Abonyi járástól. Az 1950-es megyerendezés során Pest megyéhez került.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. Nagykáta városi jogú nagyközség lett, és a megszűnt Nagykátai járás két községét a Ceglédi városkörnyékhez, a többit a Nagykátai nagyközségkörnyékhez osztották be.

Községei 1898 és 1983 között

[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Nagykátai járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Farmos 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Kóka 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Nagykáta 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 városi jogú nagyközséggé alakult
Pánd 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Szentlőrinckáta 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Szentmártonkáta 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápióbicske 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápiógyörgye 1914 Abonyi járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápióság 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápiószecső 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápiószele 1913 Abonyi járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápiószentmárton 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápiószőlős 1947 Tápiószele határából 1983 Ceglédi városkörnyékhez
Tóalmás 1898 Kecskeméti felső járásból 1983 Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Újszilvás 1950 Tápiógyörgye és Tápiószele határából 1983 Ceglédi városkörnyékhez

Történeti adatai

[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a Nagykátai járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Területi beosztás Terület 1890-ben 1900-ban 1910-ben 1920-ban 1930-ban 1941-ben 1960-ban 1970-ben 1980-ban 2001-ben
1898–1913 között 517 km² 29 34 39 42 47 47 53 51 50 50
1913–1914 között 607 km² 35 40 47 52 57 58 62 60 58 59
1914–1983 között 684 km² 39 45 52 58 63 64 70 67 65 65

Források

[szerkesztés]
  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)