Ugrás a tartalomhoz

Nikola Andrić

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nikola Andrić
Élete
Született1867. július 5.
Vukovár, Horvátország
Elhunyt

Zágráb, Független Horvát Állam

Nikola Andrić (Vukovár, 1867. december 5.Zágráb, 1942. április 7.) horvát irodalomtörténész, műfordító, filológus, dramaturg, újságíró, rovatíró, lexikográfus és színházi szakember volt.

Élete és pályafutása

[szerkesztés]

Nikola Andrić Vukováron született 1867-ben. Apja Mate hámkészítő és bíró, anyja Julijana Mađarević volt. Általános iskolába szülővárosában (1874-1879),[1] középiskolába Eszéken (1879-1887) járt.[2] Bécsben szlavisztikát (1887-1889) és Párizsban romanisztikát (1889-1891) tanult, majd 1892-ben Bécsben „Prijevodna beletristika u Srba od god. 1777-1847” (A szerb szépirodalmi fordítások 1777-1847)[2] című 1892-es munkája alapján 1897-ben a filológia doktorává avatták. 1894-ben horvátból és franciából letette az állami professzori vizsgát. Dramaturg (1894 – 1898 és 1901 – 1907), majd a Horvát Nemzeti Színház igazgatója (1920) volt. Stjepan Miletićcsel együtt 1898-ban megalapította a zágrábi színésziskolát. 1907-ben az eszéki Horvát Nemzeti Színház egyik alapítója és első igazgatója volt. Az Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban Stjepan Radić oktatási miniszter helyettese volt (1925–1926).[2] 1909-től 1913-ig a „Narodne novina” folyóirat szerkesztőségének tagja volt, ahol az oktatási rovatot és a feuilletont szerkesztette, valamint színházról és új könyvekről írt cikkeket.[3] 1927-ben vonult nyugdíjba. 1942-ben Zágrábban halt meg, a zágrábi Mirogoj temetőben temették el. [4]

Irodalmi tevékenysége

[szerkesztés]

Az irodalomban nemcsak sokoldalú íróként, hanem szervezőkészségével és lendületével is, különösen a kiadói ötletekkel szerzett nagy érdemeket. Feuilletonokat, útleírásokat és irodalomtörténeti értekezéseket írt. A horvát nyelv védelmezőjeként 1911-től fontos volt a hozzájárulása a horvát nyelvi tisztasághoz. Andrićnak a Narodne novinéban „Filološke sitnice” (Filológiai apróságok) címmel megjelent cikkeit a „Branič jezika hrvatskoga” (A horvát nyelv védelmezője) című mű gyűjtötte össze.[5] 1913-tól 1941-ig, közel harminc éven keresztül adta ki a Szórakoztató Könyvtár című sorozatot, amelyben 603 zöld kötetben addig ismeretlen, értékes művek sokaságát tárta az olvasók elé. Fordításainak negyven könyvének nagy részét szintén a Szórakoztató Könyvtárban adta ki.

Művei

[szerkesztés]
  • U vagonu, Zemun 1894. (Miloje Fruškogorac álnéven)[3]
  • Spomen-knjiga Hrvatskoga zemaljskog kazališta, Zagreb 1895.
  • Izvori starih kajkavskih drama, Zagreb, 1901. (elektronikus változat)
  • Značenje Marka Marulića, Zagreb, 1901. (elektronikus változat)
  • Iz ratničke književnosti hrvatske, Zagreb, 1902. (elektronikus változat)
  • Život i književni rad Pavla Solarića, Zagreb, 1902. (elektronikus változat)
  • Pod apsolutizmom. Historija šestoga decenija hrvatske književnosti (1850-1860.), Zagreb, 1906.
  • Ženske pjesme (Románcok és balladák), (Szerk.) 1909.
  • Branič jezika hrvatskoga, Zagreb, 1911., (2. kiad. Zagreb, 1911., 2. kiad. Pergamena, Zagreb, 1997.) (elektronikus változat)
  • Izabrane narodne pjesme: ženske priredio, Zagreb, 1913. (elektronikus változat)
  • Ženske pjesme (Pričalice i lakrdije), (Szerk.) 1914.
  • Od Balkana do Montblanca. Putničke impresije., I-II., Zagreb, 1927.
  • Ženske pjesme (Ljubavne pjesme), (Szerk.) 1914.
  • Šta je šta. Stvarni hrvatski rječnik u slikama. Priredili Iso Velikanović i Nikola Andrić, Zagreb, 1938., (utánnyomás, Zagreb, 2007.) (elektronikus változat)
  • Junačke pjesme (Uskočke i hajdučke pjesme), (Szerk.) 1939.
  • Junačke pjesme (Historijske, krajiške i uskočke pjesme), (Szerk.) 1940.
  • Haremske pričalice i bunjevačke groktalice, (Szerk.) 1942.

Díjai

[szerkesztés]

Vukovár város első díszpolgára (1927.)[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Andrić, Nikola, Nedjeljko Mihanović (1983.), hbl.lzmk.hr, hozzáférés: 2020. 09. 27.
  2. a b c Nikola Andrić, Branič jezika hrvatskoga, prijetisak 2. izd. iz 1911., Pergamena, Zagreb, 1997., ISBN 953-6576-00-7, str. 151.-152.
  3. a b Šta je šta..., Bilješke o autorima Archiválva 2007. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, exlibris.hr, hozzáférés: 2012. 07. 31.
  4. Gradska groblja Zagreb - Značajne osobe - abecedni popis: A, gradskagroblja.hr, hozzáférés: 2020. 09. 27.
  5. Branič jezika hrvatskoga[halott link], virtualna.nsk.hr, hozzáférés: 2020. 09. 27.
  6. Gradska knjižnica Vukovar: Virtualna izložba Nikola Andrić – Parižanin s Vuke, gkvu.hr, hozzáférés: 2020. 09. 27.

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nikola Andrić című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.