POWER4
POWER4 | |
Gyártás | 2001-től |
Tervező | IBM |
Max CPU órajel | 1,1 GHz – 1,9 GHz |
Gyártás technológia méret | 180 nm, 130 nm |
Utasításkészlet | PowerPC |
Architektúra | PowerPC (PowerPC v.2.00/01) |
Magok száma | 2 |
L1 gyorsítótár | 64+32 KiB/mag |
L2 gyorsítótár | 1,41 MiB/csip |
L3 gyorsítótár | 32 MiB csipen kívül |
Alkalmazása | RS/6000 és AS/400 szerverek |
Előd | POWER3, RS64 |
Utód | POWER5 |
A Wikimédia Commons tartalmaz POWER4 témájú médiaállományokat. |
Power Architektúra |
---|
NXP (volt Freescale és Motorola) |
PowerPC e sorozat (2006) (
e200
• e300
• e500
• e600
• e5500
• e6500 )
|
IBM |
POWER ISA (1990)
• POWER sorozat (1990)
|
IBM-Nintendo együttműködés |
Egyéb |
Titan • PWRficient • Cell • Xenon • X704 |
Kapcsolódó hivatkozások |
OpenPOWER Alapítvány
• AIM alliance
• RISC
• Blue Gene
• Power.org
• PAPR
• PReP
• CHRP
• AltiVec
• tovább...
|
A POWER4 egy IBM fejlesztésű 64 bites mikroprocesszor, amely a 64 bites PowerPC és PowerPC-AS utasításkészlet-architektúrákat implementálja. 2001-ben jelent meg, a POWER3 és RS64 mikroprocesszorokat követte. Az RS/6000 és AS/400 számítógépekben alkalmazták. Ezzel a processzorral véget ért az RS64 PowerPC-típusú mikroprocesszorok fejlesztése az AS/400 számára. A POWER4 egy többmagos mikroprocesszor, egyetlen lapkán két magot tartalmaz és ez az első ilyen felépítésű nem-beágyazott mikroprocesszor.[1] A POWER4 csip volt az első kereskedelemben kapható multiprocesszor-csip.[2] Az eredeti POWER4 órajelfrekvenciája 1,1 és 1,3 GHz volt, míg egy továbbfejlesztett verziója, a POWER4+, már elérte az 1,9 GHz-es órajel-frekvenciát. A PowerPC 970 a POWER4 egy származéka.
Funkcionális elrendezés
[szerkesztés]A POWER4-nek egy egyesített második szintű gyorsítótára van, amely három egyenlő részre van osztva. Mindegyiknek megvan a saját független L2 vezérlője, ami képes ciklusonként 32 bájt adat (256 bit) betöltésére. A mag-csatolóegység (Core Interface Unit, CIU) csatlakoztatja az egyes L2 vezérlőket mind az adat-, mind az utasítás-gyorsítótárhoz mind a két processzorban. A nem gyorsítótárazható (NC) egység felelős az utasítás-szerializációs funkciókért és a nem gyorsítótárazható műveletek végrehajtásáért a tártopológiában. A processzornak van egy harmadik szintű gyorsítótár-vezérlője is, de az ehhez tartozó tényleges memória csipen kívüli. A GX-sínvezérlő vezérli a be/kimeneti eszközök kommunikációját, amihez két 4 bájt széles GX sín csatlakozik, az egyik a bejövő, a másik a kimenő forgalom számára. A Fabric Controller egyfajta összeköttetés-vezérlő, azaz a sínek hálózatát kontrolláló mestervezérlő; ez felügyeli mindkét L1/L2 vezérlő kommunikációját, a POWER4 csipek közötti {4 utas, 8 utas, 16 utas, 32 utas} és a POWER4 MCM-ek közötti kommunikációt. Rendelkezésre áll egy nyomkövető és hibakereső egység (Trace-and-Debug), amely ellátja a First Failure Data Capture (első hiba adatrögzítés) funkciót. A csomagban van még egy beépített önteszt funkció (Built In Self Test, BIST) és egy teljesítményfigyelő egység (PMU). A bekapcsolási reset (POR) támogatott.
Végrehajtóegységek
[szerkesztés]A POWER4 egy szuperskalár mikroarchitektúrát valósít meg, amelyet magas frekvenciájú spekulatív sorrenden kívüli végrehajtás jellemez, nyolc független végrehajtó/műveleti egység használatával. Az egységek a következők: két lebegőpontos egység (FP1-2), két betöltő-tároló egység (LD1-2), két fixpontos egység (FX1-2), egy elágazáskezelő egység (BR) és egy feltételregiszter egység (CR). Ezek a végrehajtóegységek legfeljebb nyolc műveletet képesek befejezni órajelciklusonként (a BR és CR egységeket kivéve):
- minden lebegőpontos egység egy összevont szorzás-összeadás utasítást képes befejezni órajelciklusonként (két művelet),
- minden betöltő-tároló egység egy utasítást képes befejezni órajelciklusonként,
- minden fixpontos egység egy utasítást képes befejezni órajelciklusonként.
A futószalag szakaszai a következők:
- elágazás-előrejelzés
- utasítás-lehívás
- dekódolás, feltörés és csoportalakítás
- csoport-kiküldés és utasításkibocsátás
- a betöltő-tároló egység működése
- Load Hit Store
- Store Hit Load
- Load Hit Load
- utasítás-végrehajtási futószalag
Többcsipes konfiguráció
[szerkesztés]A POWER4 konfigurációi többcsipes modulokban (multi-chip module, MCM) is megjelentek. Ezekben egy MCM négy POWER4 lapkát tartalmaz egy tokban és max. 128 MiB osztott L3 ECC gyorsítótárat a modulban (a processzorhoz képest külső memória).
Műszaki adatok
[szerkesztés]órajel, GHz | 1,3 GHz | |
áramfelvétel | 115 W | 1,5 V 1,1 GHz-en |
tranzisztorok száma | 174 millió | |
kapuhossz | 90 nm | |
kapu oxid | 2,3 nm | |
fémréteg | sűrűség | vastagság |
M1 | 500 nm | 310 nm |
M2 | 630 nm | 310 nm |
M3-M5 | 630 nm | 420 nm |
M6(MQ) | 1260 nm | 920 nm |
M7(LM) | 1260 nm | 920 nm |
dielektrikum | ~4,2 | |
Vdd | 1,6 V |
POWER4+
[szerkesztés]A POWER4+ a POWER4 egy javított verziója, maximális órajele 1,9 GHz. 184 millió tranzisztort tartalmaz, mérete 267 mm², 0,13 µm-es SOI CMOS folyamattal gyártották nyolc rétegű réz fémezéssel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ IBM’s Server Processors: The RS64 and the POWER. The CPU Shack Museum, 2011. január 24. (Hozzáférés: 2015. április 17.)
- ↑ William Stallings, Computer Organization and Architecture, Seventh Edition, -pp 44
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a POWER4 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- "Power4 Focuses on Memory Bandwidth". (6 October 1999). Microprocessor Report.
- "IBM's Power4 Unvieling Continues". (20 November 2000). Microprocessor Report.
- POWER4 System Microarchitecture. IBM. [2013. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 7.)
- J. M. Tendler, J. S. Dodson, J. S. Fields, Jr., H. Le, and B. Sinharoy (2002). „POWER4 system microarchitecture”. IBM Journal of Research and Development 46 (1), 5–26. o. DOI:10.1147/rd.461.0005. ISSN 0018-8646. (Hozzáférés: 2006. július 21.)
- J. D. Warnock, J. M. Keaty, J. Petrovick, J. G. Clabes, C. J. Kircher, B. L. Krauter, P. J. Restle, B. A. Zoric, and C. J. Anderson (2002). „The circuit and physical design of the POWER4 microprocessor”. IBM Journal of Research and Development 46 (1), 27–52. o. DOI:10.1147/rd.461.0027. ISSN 0018-8646. (Hozzáférés: 2006. július 21.)