Perényi Gábor (országbíró)
| Perényi Gábor | |
| A Magyar Királyság tárnokmestere | |
| Hivatali idő 1554. november 5. – 1557 | |
| Előd | Báthori András |
| Utód | Zrínyi Miklós |
| A Magyar Királyság országbírója | |
| Hivatali idő 1566. december 20. – 1567. június 7. | |
| Előd | Báthori András |
| Utód | Országh Kristóf |
| Született | 1532. október 19.[1] nem ismert |
| Elhunyt |
|
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Szülei | Perényi Péter |
| Foglalkozás | politikus |
Perényi Gábor (Gábriel) (1532. október 19. – 1567. június 7. vagy 28.) országbíró, a reformáció elkötelezett híve, számos országos tisztség viselője.
Származása
[szerkesztés]Édesapja Perényi Péter, erdélyi vajda és koronaőr volt. Édesapjának két felesége volt (Thurzó Margit, Székely Klára); Perényi Gábor testvérei és féltestvérei: Ferenc, akit 8 évesen török fogságba hurcoltak, Miklós váci püspök, Erzsébet, Drugeth Ferenc/György felesége és Borbála.
Pályafutása
[szerkesztés]Apja halála után, öröklés útján 1548-ban[2] lett Abaúj vármegye örökös főispánja és már 20 éves korában felső-magyarországi főkapitány. 1554. november 5. – 1557 között tárnokmester, majd 1563. december 27-én országbíró lett.
Perényi Gábor fejezte be 1563-ban a Pataki vár és a Füzéri vár építését, amit még apja Péter kezdett el.[3] Életét a köszvény keserítette meg,[4] 1560-ban hazahívatta Balsaráti Vitus Jánost,[5] aki magánorvosa lett. Sárospatakon, a Szent Mihály-templomban helyezték örök nyugalomra.[6] Felesége Ország Ilona volt,[7] gyermekeik nem lévén, benne halt ki a Perényiek nádori ága. Ország Ilona telepítette a sárospataki Gombos-kertet.[8]
A korabeli rossz nyelvek szerint, rendkívül féltékeny volt feleségére és rendkivüli hatalomvággyal rendelkezett. Leírások szerint társaságba soha nem engedte feleségét, még az ablakon sem engedte kinézni, és amikor egy ifjú nemes, Semsey Istvánt – aki állítólag – szerelemtől lángoló pillantásokat vetett feleségére, megmérgezte a férfit.[6] Féltékenységének tulajdonították feleségének megmérgezését is. Azonnali halállal fenyegetve kényszerítette az orvos Balsaráti Vitus Jánost, hogy az mérget keverjen és itassa meg azt a feleségével, nehogy az „a halála után másé legyen”. Az asszony megbetegedett, a lassú hatású méreg ereje hatott, s bár túlélte férjét, de nem sokkal Perényi Gábor halála után 1569-ben meghalt.[9]
A másik vád az volt, hogy a török fogságból szabadult testvérét a Bodrogba fojtotta, mert nem akart vele osztozni a hatalmas vagyonon, amit maga az író, Forgách Ferenc is kétségbe von. Egy állítólagos Ferencet 1548 májusában az esztergomi káptalan emberei Füzéren hallgattak ki, ő Poór Mihálynak, esztergomi szülők gyermekének vallotta magát.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Perényi, Gabriel (II.) (BLKÖ)
- ↑ főispáni kinevezése 1548. szeptember 6-án kelt Királyi Könyvek - 2.327 Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Vár. [2008. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 5.)
- ↑ Füzér község, Magyarország természeti csodája
- ↑ Tankönyvtár | Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I. - HALOTTI BESZÉD BALSARÁTI VITUS JÁNOS ÉLETÉRŐL ÉS HALÁLÁRÓL
- ↑ a b Heves vármegye története. [2008. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 5.)
- ↑ eljegyzési gyűrűjük http://varwebaruhaz.blogter.hu/253371/perenyi_gabor_es_orszagh_ilona_eljegyzesi_gyuruje Archiválva 2009. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Gombos-kert, melyet Perényi Gábor felesége, Országh Ilona telepített. Szikszay Fabricius Balázs prédikátor Perényi Gábor özvegyéről gyászbeszédében így emlékezik meg: „Otthona falai közül alig mozdult ki, ha ugyan nem kertjeit látogatta, amelyek a legszépségesebben és a gyönyörűségek minden fajtájával ékesen virultak.”
- ↑ Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról
- ↑ Füzéri vár története II. / Magyar várak a weben[halott link]
Források
[szerkesztés]- Nagy Iván: Magyarország nemes családjai
- https://web.archive.org/web/20150924064544/http://www.parragh.n1.hu/keret.cgi?%2Feucsafa%2Fgenealogy.euweb.cz%2Fhung%2Fpetho.html
- Perényi Gábor és Dobó István ellenségeskedése
- Szederkényi Nándor: Heves vármegye története - Dobó István követelése Perényi halála után a Pálóczy javakra.
- Kapronczay Károly dr.. Megemlékezés Balsaráti Vitus Jánosról (1529–1575). Orvosi Hetilap 141. (48. szám). [2009. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
