Ugrás a tartalomhoz

Pszkovi terület

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pszkovi terület (Псковская область)
Pszkovi terület címere
Pszkovi terület címere
Pszkovi terület zászlaja
Pszkovi terület zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetÉszaknyugati
SzékhelyPszkov
Alapítás1944. augusztus 23.
KormányzóMihail Jurjevics Vegyernyikov
Irányítószám180000–182999
Körzethívószám(+7) 811xx
Rendszám60
Népesség
Teljes népesség581 147 fő (2024)
Népsűrűség11 fő/km²
Etnikai csoportokoroszok, ukránok, fehéroroszok, cigányok, örmények, azeriek, tatárok, üzbégek, moldávok, észtek stb.
Földrajzi adatok
Terület
Összterület55 399 km²
IdőzónaMSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
A Pszkovi terület Oroszországon belül
A Pszkovi terület Oroszországon belül
Pszkovi terület (Oroszország)
Pszkovi terület
Pszkovi terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 19′, k. h. 29° 15′57.316667°N 29.250000°EKoordináták: é. sz. 57° 19′, k. h. 29° 15′57.316667°N 29.250000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pszkovi terület témájú médiaállományokat.

A Pszkovi terület (oroszul Псковская область [Pszkovszkaja oblaszty]) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység. Az Északnyugati szövetségi körzethez tartozik. Székhelye Pszkov.

Földrajz

[szerkesztés]

Északon a Leningrádi, északkeleten a Novgorodi, keleten a Tveri és délkeleten a Szmolenszki területtel határos. Délen Fehéroroszország Vicebszki területe, nyugaton Lettország, északnyugaton pedig Észtország a szomszédja. Egyike azon két Oroszországot alkotó szubjektumnak, amely három országgal határos.[1] Területe 55 399 km².

A Kelet-európai-síkságon fekszik. Északi részén a Luzsi-hátság, középen a Szudomi-hátság, délen a Bezsanyicki-hátság terül el. Legmagasabb pontja a Lipnyickaja (339,1 m) a Bezsanyicki-hátságban.

Fő folyói a Velikaja, a Lovaty, a Pljussza, az Issza, a Selony, a Cserjon, a Zselcsa és a Pszkova. Kb. 3000 található a területen, közülük a legnagyobb az északnyugati észt-orosz határon fekvő Peipus-Pszkovi-tó, mely Európa 5. legnagyobb tava, területe 3558 km².

Történelem

[szerkesztés]

Elődjét, a Pszkovi kormányzóságot 1772-ben alapították.

Népesség

[szerkesztés]

2010-ben népessége 673 423 fő volt, a népsűrűség 11 fő/km². A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű.

Nemzetiségi összetétel:

1959-es
népszámlálás
2002-es
népszámlálás
2010-es
népszámlálás[2]
Oroszok 920 818 717 101 616 432
Ukránok 6 863 12 471 8 638
Fehéroroszok 4 451 9 664 6 772
Cigányok 1 853 3 220 3 231
Észtek 7 813 1 122 625
Összesen 951 866 760 831 673 423

Legnagyobb települések

[szerkesztés]
Név Lakosság
(fő, 2010)
Pszkov 203 279
Velikije Luki 98 778
Osztrov 21 668
Nyevel 16 324
Opocska 11 603
Pecsori 11 195
Porhov 10 608

Közigazgatás

[szerkesztés]

A Pszkovi terület élén a kormányzó áll:

  • Andrej Anatoljevics Turcsak: 2009. február 27. – 2017. október 12. Ekkor idő előtti felmentését kérte.
  • Mihail Jurjevics Vegyernyikov: 2017. október 12. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Megbízatása a következő kormányzói választásig szólt.[3] Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én.[4]

Városok

[szerkesztés]
A pszkovi Kreml
Hőlégballonok Velikije Luki fölött

Járások

[szerkesztés]
Térkép # Járás neve Székhely
A Pszkovi terület járásai
A Pszkovi terület járásai
15. Bezsanyici járás Bezsanyici
7. Dnói járás Dno
1. Gdovi járás Gdov
10. Gyedovicsi járás Gyedovicsi
12. Krasznogorodszki járás Krasznogorodszk
22. Kunyjai járás Kunyja
17. Loknyai járás Loknya
13. Novorzsevi járás Novorzsev
20. Novoszokolnyiki járás Novoszokolnyiki
23. Nyeveli járás Nyevel
16. Opocskai járás Opocska
9. Osztrovi járás Osztrov
8. Palkinói járás Palkino
4. Pecsori járás Pecsori
11. Pitalovói járás Pitalovo
2. Pljusszai járás Pljussza
6. Porhovi járás Porhov
5. Pszkovi járás Pszkov
13. Puskinszkije Gori járás Puskinszkije Gori
19. Pusztoskai járás Pusztoska
18. Szebezsi járás Szebezs
3. Sztrugi Krasznije-i járás Sztrugi Krasznije
24. Uszvjati járás Uszvjati
21. Velikije Luki járás Velikije Luki
Városok
P Pszkov
V Velikije Luki

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A másik az Altaj Köztársaság, ami Kazahsztánnal, Kínával és Mongóliával szomszédos.
  2. Информационные материалы об окончательных итогах Всероссийской переписи населения 2010 года. [2012. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 12.)
  3. Kremlin.ru (2017-10-12. Hozzáférés: 2018-07-31)
  4. Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]